Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Feszültség a pápa látogatása előtt címmel számol be arról, hogy több tucat ellenzékit, köztük a volt politikai foglyok hozzátartozóiból alakult Asszonyok Fehérben mozgalom felvonuló tagjait vették őrizetbe a hét végén Kubában, egy héttel XVI. Benedek pápa látogatása előtt. A lap emlékeztet rá: az Asszonyok Fehérben tagjai minden vasárnap a havannai Quinta Avenidán lévő egyik templomhoz vonulnak. Többségüket még vasárnap este a rendőrség vádemelés nélkül elengedte. Berta Soler, a csoport egyik vezetője közölte: találkozni szeretnének a pápával, hogy beszéljenek az emberi jogi helyzetről. A kubai egyház illetékese viszont közölte: a pápa programjában nincs tervbe véve ilyen találkozó. A Népszabadság felidézi azt is, hogy a múlt héten ellenzékiek 48 órára megszállták az egyik fővárosi templomot, végül Jaime Ortega bíboros kérésére fegyvertelen rendőrök távolították el őket. Holguin és Las Tunas egy-egy templomában pedig a helyi papok kérésére az ellenzékiek beszüntették a hasonló akciót. A lap emlékeztet rá: az előző pápa, II. János Pál 1998-ban látogatott Kubába, s az út javított a Castro-rendszer és a katolikus egyház viszonyán. A kubai kormány 2010-ben az egyház közvetítésével engedett szabadon több mint száz politikai foglyot, köztük azokat is, akik iránti szolidaritásból alakult meg kilenc éve az Asszonyok Fehérben mozgalom.

A Világgazdaság (1.o.) Az egyház tudott a kasztrálásokról címmel a holland De Limburger című lapra hivatkozva számol be arról, hogy a holland katolikus egyház felügyeleti szerve tudott arról, hogy katolikus intézetek kiskorúakat kasztráltattak az 1950-es években állítólagos homoszexuális hajlamuk miatt. A holland újság szerint a beavatkozások a szülők beleegyezése nélkül történt.

A Népszabadság (18.o.) Jézusban hisznek, de nem értenének egyet vele? címmel ismerteti az amerikai Lee D. Ross vezetésével végzett felmérés eredményét. A kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezett keresztények hogyan egyeztetik össze politikai nézeteiket a vallásos tanokkal. Az Amerikai Egyesült Államokban a liberális és konzervatív keresztények legalább annyira eltérően ítélik meg egy feltételezetten ma élő Jézus politikai nézeteit, mint amennyire eltérőek a közösségi igazságosságra (a szegények érdekében a gazdagokra kivetett adóterhek növelésére), illetve az erkölcsösségre (az abortusz és a homoszexuális párok házasságkötésének az elutasítására) vonatkozó politikai kérdésekkel kapcsolatos véleményük. A konzervatív keresztények szerint Jézus kevésbé lenne konzervatív, mint ők maguk a közösségi igazságossághoz kapcsolódó kérdésekben, de náluk sokkal konzervatívabb álláspontot képviselne erkölcsi kérdésekben. Ezzel szemben a liberálisok szerint Jézus náluk sokkal liberálisabb lenne a közösségi igazságosság ügyeiben, de náluk kevésbé lenne liberális erkölcsi kérdésekben. A lap megemlíti azt is, hogy Sík Endre, a Tárki kutatója a közelmúltban ismertette az intézet közvélemény-kutatásának összesített eredményeit. A válaszadók közel tíz százaléka nem tudja eldönteni, hogy vallásos-e. Legtöbben az LMP-szimpatizánsok közül adtak ilyen választ. A hagyományos egyházalapú vallásgyakorlás nagyjából azonos mértékben jellemző a Fidesz- és MSZP-szimpatizánsokra. A sajátos vallásos viszonyukról nyilatkozók többségében az MSZP-szimpatizánsokhoz tartoztak. A vallástalanok aránya pedig a Jobbik szimpatizánsai között a legmagasabb, ami Sík Endre szerint nem meglepő, hiszen a Jobbik hívei főleg fiatal férfiak, és ők utasítják el leginkább a hagyományos vallást, az egyházi típusú vallásosságot. Sík Endre nem beszélt arról, hogy okoz-e belső konfliktust a vallásos tanok és a politikai nézetek összeegyeztetése.

A Magyar Nemzet (Több… 13.o.) közli, hogy a Széchenyi-terv keretében felújítják az egri érseki palota látogatóközpontját és a zirci apátságot is. Az előbbihez 83 százalékos uniós támogatást sikerült elnyerni. Ennek megfelelően az 1,2 milliárd forintos beruházásból a rendelkezésre álló EU-s források összege közel egymilliárd forint, a szükséges saját erő pedig valamivel kevesebb, mint 200 millió. Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kht. ügyvezető igazgatója elmondta: a tervek szerint 2013 májusára elkészülő fejlesztéssel ez lesz Közép- és Kelet-Európa egyetlen olyan főpapi palotája, amelynek egyik szárnya napjainkban is eredeti funkcióját tölti be, ugyanakkor legrégebbi, legértékesebb középső szárnya teljesen megnyílik a nagyközönség előtt. A zirci apátságban pedig turisztikai központot hoznak létre. A teljes beruházás értéke 704 millió forint lesz, amelyhez 593 millió forintot nyertek el. A látogatóközpont kiépítése mellett felújítják az apátság főhomlokzatát, valamint a díszudvar mellékszárnyait. Helyreállítják magát a díszudvart és a díszlépcsőházat is, valamint föltárják a középkori kolostor romjait.

Magyar Kurír

(bd)