Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Eltemették III. Senudát címmel számol be a közelmúltban 88 éves korában elhunyt kopt egyházfő temetéséről. A lap emlékeztet rá: „Kitörő örömmel, énekelve, eksztatikus kántálással” fogadta több száz hívő tavaly nyáron III. Senudát Budapesten. „Leírhatatlan hangulat uralkodott a reptéren, amikor a pápa magyar földre tette a lábát. Tegnap Kairóban azonban zokogó tömegek búcsúztatták őt, akit életében-halálában rendkívüli szeretettel vettek körül a hívek.”

A Népszava (2.o.) Azonnali módosítást sürget az MSZP címmel idézi Lendvai Ildikót, a szocialisták képviselőnőjét, aki elmondta: pártja szerint a Velencei Bizottság véleménye az egyházügyi törvényről épp a jogszabály lényegét zúzza szét, amikor az egyházkénti elismerés folyamatát bírálva kifogásolja, hogy a parlamenti többség dönti el, mely vallási közösség működhet egyházként és melyik, akár évtizedek óta működő vallási közösséget fosztják meg ettől. Lendvai Ildikó közölte: az MSZP elvárja, hogy a parlament a Velencei Bizottság véleménye alapján haladéktalanul módosítsa az egyházügyi törvényt, adja vissza a bíróság kezébe az egyházzá minősítés jogát, és azonnal állítsa helyre a jogfosztott vallási közösségek egyházi státuszát.

A Magyar Nemzet (3.o.) A velencei bizottság tévedései címmel hozza Lukács Tamásnak, az Országgyűlés vallásügyi bizottsága elnökének reagálását: több tévedést és logikai ellentmondást is tartalmaz a velencei bizottság jelentéstervezete a magyar egyházügyi törvényről. Kifejtette: az ET égisze alatt tevékenykedő testület szerint a szabályozás diszkriminatívan hat az egyházként el nem ismert közösségekre. Szerinte ezt bizonyítani kellene, ráadásul a jelentéstevő bizottságban részt vevő országokban az itthon elismertnél is lényegesen kevesebb egyház működik. Példaként Lengyelországot említette, ahol 15 egyház van, míg száznál is több egyesület. Lukács azt is kifogásolta, hogy a bizottság problémásnak tartja, hogy a parlament adja meg a magyar törvény szerint az egyházi státuszt, amikor tíznél is több olyan állam van Európában, ahol szintén állami szerv vagy épp a parlament dönt e kérdésben. Ráadásul a hazai szabályozás semmivel sem támaszt szigorúbb feltételeket az egyházi státusz megadásához, mint Európa más országaiban.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (2.o.) Népszerű az egyházi oktatás címmel számol be arról, hogy Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter levélben válaszolt Ferenczi Gábor országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére. Eszerint az egyházak megfontolt intézményátvételét mutatja, hogy tavaly összesen 130 554-es vettek igénybe egyházi oktatást, 24 694-gyel többen, mint az előző évben.

Szintén a Magyar Nemzetben (Galéria nyílik… 15.o.) Keppel Dániel, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium latin-magyar szakos világi tanára elmondta: ma délután öt órakor nyitják meg az intézményben azt a kortárs galériát, amelyet Kákonyi Asztrik ferences festő-szerzetesről neveznek el. „Három szobát nyitottunk egybe, hogy a 30 négyzetméternyi galéria létrejöhessen.” A galéria művészeti vezetője és ötletgazdája elmondta azt is: „Egy édesapám által rendezett kiállításon találkoztam először Mátai Attila képeivel, és úgy gondoltam, hogy méltó kiállító lesz gimnáziumunk galériájának megnyitásához.” Mátai Attila képeit Szent és profán címmel állítják ki, a festő a vallási jelképrendszer egyik megújítója a képzőművészetben. A kiállítást Bánhidy László Babits-díjas művésztanár nyitja meg. A cikkből kiderül: az iskola saját és adományokból származó pénzből valósította meg a kiállítóhelyiséget, amihez az is kellett, hogy P. Tokár János igazgató minden követ megmozgasson. Keppel Dániel elmondta: havonta, másfél havonta rendeznek új és új kiállításokat, s már gőzerővel készülnek az őszre is, akkorra tervezik a galéria névadója, Kákonyi Asztrik életmű-kiállítását. A galéria keddtől vasárnapig 12-18 óráig tart nyitva, kérésre tárlatvezetést is tartanak.

A Magyar Hírlap (12.o.) Dér András rendez címmel harangozza be, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház március 23-án mutatja be a Csíksomlyói passiót, Dér András rendezésében. Jézust Nagy Péter, Mária Magdolnát Szik Juliska, Júdást Portik Győrffy András játssza.

A Magyar Demokratában (Taps helyett áldás 50-51.o.) Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője nyilatkozik, akinek húsz év után jelent meg ismét tavaly októberben a Pál apostol című lemeze, újrahangszerelt változatban, a CD-vel együtt pedig Süveges Gergő riportkötete, ami a nemzetek apostolának környezetéről, az ókori viszonyokról, a levelek irodalmi, művészeti, teológiai vonatkozásairól, valamint a húsz évvel ezelőtti lemez megszületéséről és alakulásáról szól. A lemez bemutatója április 5-én, nagycsütörtökön lesz a Deák téri evangélikus templomban. Gryllus Dániel a lemez első kiadásáról elmondta: „Utólag bizonyára lehetne elemezni, hogyan hatott ránk az az értékrend után vágyódó korszak, de én ezt inkább természetes, ösztönös igényként éltem meg, egyszerűen ebben a kultúrkörben nevelkedtem. Nekem nem volt Pálhoz hasonló, villámcsapásszerű megtérési élményem, hitben nőttem fel, ami, ha úgy tetszik, végigkíséri az életem. És voltak persze más előzmények is, például A teljesség felé című lemezem Weöres Sándor írásaiból, ami ugyan nem a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik, de hasonló lelkiségű. Vagy a Kalákával az 1987-ben kiadott Szabad-e bejönni betlehemmel? című anyag. Maga a bibliai téma éneklése tehát nekem, sem mint embernek, sem mint zenésznek nem volt forradalmi tett. Egyszerűen vitt valami belülről. És persze volt egy nagyszerű költő, Sumonyi Zoltán, aki a sorokat versbe foglalta, énekelhető formába rendezte át. Később így készült el négy másik bibliai lemezem, köztük a Hegyi beszéd és a zsoltáros gyűjtemény is.”

Ugyancsak a Magyar Demokratában (Példamutató életek filmen 54.o.) az ötéves Etalon Kiadó vezetője, Torgyán Attila nyilatkozik, aki elmondta, hogy kiadója „egyszerre foglalkozik film- és könyvkiadással, olyan embereket mutatva be, akiknek élete pozitív példát jelenthet mások számára… Fontosnak tartjuk, hogy a pozitív mintát a fiatalokhoz is eljuttassuk: sok fiatal idegenkedhet a spiritualitástól, ezért számukra az emberiességet, a megbocsátást középpontba álló műveket ajánljuk.” Torgyán Attila sajnálattal szólt arról, hogy kevés film készült nagyjainkról. „De kiadtuk a Magyarság szentjei című dokumentumfilm-sorozatot, illetve a csodás kegyhelyeinkről szóló sorozatot. Időszerűnek tartanám, ha végre készülnének játékfilmek Szent Erzsébetről, Szent Margitról, vagy a pálos szerzetesek életéről, hiszen ezek a témák kulturális örökségünk fontos részét képezik.”

A Magyar Hírlap (12.o.) Munkácsi líceum címmel számol be arról, hogy felkerült a nemzeti jelentőségű intézmények listájára a munkácsi Szent István Katolikus Líceum, amely 2001-ben nyitotta meg kapuit. A diákok felvételét nem kötik felekezethez. Az intézmény szakiránya az informatika, az angol és a német nyelv emelt szintű oktatása, ezt segítik a korszerűen felszerelt számítógép- és idegennyelvű-szaktantermek.

Magyar Kurír