Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Kínos könyv a pedofil múltról című beszámolója szerint a keddi, 7,4-es erősségű – halálos áldozatot nem követelő – mexikói földrengés nem módosítja XVI. Benedek pápa pénteken kezdődő apostoli látogatását Mexikóban. A lap kiemeli: beiktatása óta a pápának ez lesz a 23. külföldi vizitje, de Latin-Amerikában még csak egyszer járt. El is hangzott néhány bíráló megjegyzés, hogy elhanyagolja ezt a katolikus régiót. Ám az orgánum rámutat: ezúttal a pápának fel kell készülnie egy másik kellemetlenségre is: a látogatására időzítve jelenik meg A nem tudni akarás című könyv, melynek egyik szerzője Jose Barba, a Krisztus Légiója Kongregáció egykori papja, aki több társával még 1998-ban – amikor Joseph Ratzinger a Hittudományi Kongregáció vezetője volt – kért eljárást a Legio Christi szerzetesi rend és annak világi szervezete, a Regnum Christi alapítója, Marciel Maciel ellen, mert szeminarista korukban szexuálisan zaklatta őket. A lap a könyv igazi újdonságának nevezi, hogy olyan vatikáni dokumentumokat is közöl, amelyek tanúsítják, hogy a Szentszéknek már az ötvenes években tudomása volt a rendalapító Maciel atya kábítószerfüggőségéről és pedofil hajlamáról. A Vatikánban 2001-ben indult vizsgálat az ügyben, de az eredményt, a vádak megalapozottságát csak azután hozta nyilvánosságra a Szentszék, hogy Ratzinger bíborosból XVI. Benedek pápa lett 2005-ben. Akkor az volt még a vatikáni álláspont, hogy a szóban forgó bűntények kizárólag a Hittani Kongregáció illetékességébe tartoznak. A Népszabadság rámutat: azóta sok minden változott, így XVI. Benedek több előző külföldi útján együtt imádkozott a szexuális visszaélések áldozataival. A Vatikán azonban most közölte, hogy nem terveznek ilyen találkozót. Jose Barba pedig azt mondta. nem kíván beszélgetni a pápával, mert évekig takargatta a Maciel-ügyet.

A Népszava (8.o.) Boldoggá avathatják Márton Áront? címmel, hírportálunkra hivatkozva közli, hogy a Keresztalja című erdélyi katolikus hetilap szerint egy brassói fiatalember orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulása lehet a bizonyíték arra, hogy csoda történt Márton Áron közbenjárására, és a Szentszék boldoggá avathatja a püspököt.

A Magyar Hírlap (1.,4.o.) Hajlíthatatlan a kormány az egyházi vitában címmel rámutat: hiába a jogszabály, amely rendet hivatott tenni az egyházak kérdésében, a szcientológus közösség annak ellenére nevezi magát egyháznak, hogy jogilag már csak vallási egyesületként működhet. Március 4-én kiadott közleményükben is megtévesztő kifejezést használnak. Lukács Tamás, a parlament emberi jogi és vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke magánvéleményét fogalmazta meg, amikor azt mondta: ebbe a jogalkotó nem szólhat bele. Más kérdés, hogy a bíróság kötelezheti az érintetteket, elnevezésükben a működési formájukat is tüntessék fel. Lukács Tamás egyébként úgy véli, teológiai értelemben a szcientológia semmiképp sem tekinthető egyháznak. Közben az MH megtudta: a kormány egyelőre nem tervezi az egyházügyi törvény módosítását. A lap szerint ez azért érdekes, mert az Európa Tanács (ET) égisze alatt működő Velencei Bizottság (VB), bár elismeri a magyar egyházügyi törvény vallásszabadságot garantáló kereteit, aggályosnak tartja a törvényben rögzített – pl. a biziniszegyházak kiszűrésére alkalmas – kritériumokat. Lukács Tamás állítja: a magyar szabályozás semmivel sem támaszt szigorúbb feltételeket, mint Európa néhány más állama.

A Heti Válaszban (50-51.o.) Mátyás Mária Kincs-tárlat című beszámolója szerint Mindszenty József bíboros-hercegprímás születésének 120. évfordulójára nyitotta meg kapuit március közepén a Szent István-bazilika megújult, kibővített kincstára. Ezenkívül időszaki kiállításokkal és a kilencvenhat méter magas kupola kilátójával várják a hívőket és a turistákat.

A Magyar Nemzet (2.o.) Együttműködő evangélikusok címmel számol be arról, hogy ünnepi istentiszteleten kötött partnerszerződést a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Komáromban. A dokumentumot Gáncs Péter és Milos Klátik elnök-püspökök, valamint Prőhle Gergely és Pavel Delinga országos felügyelők látták el kézjegyükkel. A megállapodás értelmében a két egyház közös missziós rendezvényeket szervez, s közös istentiszteleteken találkoznak egymással.

Magyar Kurír