Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Kubába készül XVI. Benedek pápa címmel foglalkozik azzal, hogy a Szentatya tegnap megkezdte latin-amerikai apostoli látogatását. A lap beszámolója szerint a pápa a repülőgépen – úton Mexikó felé – azt mondta, hogy a marxista ideológia, legalábbis miként azt Kubában értelmezték, immár nem felel meg a valóságnak. XVI. Benedek Mexikó után hétfőn érkezik a karibi szocialista országba, ahol szerinte „új modellt kell találni traumák nélkül, türelmesen és konstruktív módon.” Hozza az orgánum Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár szavait is, hogy XVI. Benedek a demokrácia előmozdításában kíván segíteni.   

A Népszabadság (2.o.) Jézus-jel Kecskeméten címmel számol be arról, hogy a kecskeméti városvédő civil szervezetek összefogva a helyi Kisebbségi Cigány Önkormányzattal újabb köztéri művet emeltek a megyeszékhely műkerti városrészében, az Assisi Szent Ferenc-kápolna parkjában. A korpuszt hordozó fakereszt Gáspár Péter fafaragó művész alkotása. A Jézus-jelet pénteken szentelték fel.

A Népszavában (11.o.) Bakó Ferenc „Oh, idők, oh erkölcsök” címmel úgy véli, hogy a „Fidesz-KDNP-sek… félig már betették a lábukat az újra államosított iskolák ajtaján, hogy immáron most már a teljes iskolarendszert ’babusgassák’ hit- és erkölcstanukkal, a ’tanítónő’ korábbi rettenetes, embertelen szellemében. Talán ezt sejtette meg Pokorni a Hoffmann Rózsa elleni vitában, mert az önkormányzatok esetleg nem engednék be újra iskoláikba a papságot. Még emberközeli élményünk, hogy mit művelt az egyház az iskolákban, midőn jól befészkelték magukat a világnézeti hatásukkal! Ezt nem hagyhatjuk a XXI. század Magyar Köztársaságban!”      

A Magyar Nemzet (30.o.) kétoldalas összeállításban emlékezik meg Mindszenty József bíboros hercegprímás születésének 120. évfordulójáról. Pethő Tibor Szabadság tér címmel idézi fel, hogy a magyar katolikus egyházfő tizenöt esztendőt töltött az amerikai követségen. Távozását számtalan tárgyalás, titkos egyeztetés, kompromisszum előzte meg. A bíboros 1971 szeptemberében hagyta el a követségi épületet. Alig több mint két év múlva VI. Pál pápa megfosztotta az esztergomi érsekségtől. „Intézkedését a világegyházban felháborodás, itthon általános elismerés fogadta” – írja Pethő Tibor, aki felidézi: VI. Pál pápa Péter János akkori külügyminiszter előtt eufemisztikusan a „történelem áldozatának” nevezte Mindszenty bíborost. A cikkíró szerint azonban „Helyesebb lenn az amerikai-vatikáni-kommunista együttműködés áldozatának tekinteni a prímást.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Szorosabb kapcsolat civilekkel címmel közli, hogy stratégiai megállapodást kötött fővárosi és vidéki civilszervezetekkel a KIM a jogszabályok előkészítésében való együttműködés céljából. A lapnak az egyik csatlakozó szervezet, a KÉSZ elnöke, Osztie Zoltán plébános elmondta: már korábban is aktívan részt vettek a jogszabály-előkészítő munkában, például a civil vagy a szociális törvény kapcsán. „Most éppen a fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek leszázalékolásával kapcsolatos új rendszer kapcsán kívánjuk hallatni a hangunkat, mert azt érzékeljük az érintettek részéről, hogy vannak bajok a szisztémával.” Emellett az elszegényedés elleni fellépés és az agráriummal kapcsolatos kérdések is terítéken szerepelnek náluk. A KÉSZ elnöke szerint megfelelő szellemi és szakmai háttérrel kell rendelkeznie egy civilszervezetnek, ha hozzá akar szólni a törvénytervezethez, és ez náluk megvan. Természetesen egy ilyen folyamatban aktívan egyeztetnek a többi civilszervezettel is. A Magyar Nemzet (33.o.) Kormányos és kapitány címmel közli, hogy ma Magyar Örökség díjat kap többek között Korzenszky Richárd, a tihanyi apátság perjele és Gulyás Gyula és Gulyás János filmrendező. Előbbi elmondta, dolgozik egy nagyszabású játékfilmen, A legendás Szent Erzsébet címmel. 

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) Hegyi Zoltán Sugárzó életek címmel méltatja az idén ötesztendős Etalon Kiadó tevékenységét: „Ezek a filmek az építkezőnek olyanok, mint a tai-csi gyakorlatok bemutatása. Békét, nyugalmat árasztanak, felemelnek és a bizonyosság felé terelnek, ha elcsüggednénk. Mintha valaki fogná az alkotók kezét. Assisi Szent Ferenc, Pio atya, Giuseppe Moscati, Albert Schweitzer. A szeretet nagykövetei, akiknek minden nap karácsony volt a szívükben. Vagy például Teréz anya.”

Magyar Kurír