Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa latin-amerikai apostoli látogatásáról

A Népszabadság (8.o.) XVI. Benedek: Segítünk a kubai rendszerváltásban, a Népszava (8.o.) Elmaradt a pápai gesztus, a Magyar Nemzet (1.,8.o.) Pápai út a hívek megtartásáért, a Magyar Hírlap (7.o.) XVI. Benedek Mexikóban címekkel számolnak be arról, hogy a Szentatya latin-amerikai apostoli körútjának első állomására, Mexikóba érkezett.

A Népszabadság kiemeli: „Mexikóban az erőszak, Kubában a rendszerváltás – komoly aktuálpolitikai vetületei is vannak XVI. Benedek két országot érintő közép-amerikai útjának. A katolikus egyházfő vasárnap nyilvánosan imádkozott a mexikói drogháború eddig közel ötvenezer áldozatáért.” A kubai látogatást illetően pedig a lap idézi Tarcisio Bertone szentszéki államtitkárt, aki leszögezte: a feladat a demokrácia előmozdítása Kubában. A Népszabadság megjegyzi: Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter diplomatikusan reagált: „Őszentségét teljes tiszteletünkkel meghallgatjuk majd”, a kormány minden kérdésben nyitott a párbeszédre. Dioniso García, a kubai püspöki konferencia elnöke, Santiago de Cuba bíborosa az olasz Avvenire című lapnak nyilatkozva elmondta: a Szentszékhez hasonlóan a kubai vezetés is pontosan tisztában van a Kelet-Közép-Európában lezajlott változásokkal, illetve azokkal a fordulatokkal, amelyek a kommunista párt vezette Kínában is végbemennek. „Kubában sem úgy közelítjük meg a valóságot, mint tettük korábban” – utalt a főpásztor Raúl Castro reformjaira, így a magánvállalkozások első körének bővítésére, ami García bíboros szerint csak az első lépés.

Ugyancsak a Népszabadságban (11.o.) Aczél Endre Pápa, marxizmus, Kuba címmel úgy véli, hogy a Vatikán is tudja, „Kuba nem is olyan rossz ország. Kormánya nem áll folyamatos hadban a püspöki karral, mint például Chavezé – vagy Európában a spanyol szocialista Zapateróé állt. Nem fontolgatják azonos neműek házasságának engedélyezését. A lehető legnagyobb tisztelettel várja és fogadja majd a pápát. Talán számít rá, hogy miként II. János Pál, Benedek is a Kubát kárhozatosan érintő embargópolitika feloldására ösztönzi majd az Egyesült Államokat, de ha nem: a mostani látogatás puszta ténye is alkalmas a kubai reformok nemzetközi legitimálására. A Vatikánnak tényleg nincsenek hadosztályai, de politikai ereje – az van.”

A Népszava beszámolója azt emeli ki, hogy XVI. Benedek Mexikóban nem találkozott a szexuális visszaélések áldozataival.

A Magyar Nemzet Latin-Amerikát a katolikus egyház oszlopának nevezi. A lap szerint a Szentatya többek között azért utazott Mexikóba, hogy megállítsa a katolikus hívek arányának csökkenését. A két évvel ezelőtti népszámlálás adataiból ugyanis kiderült: ha lassan is, de csökken a 112 millió lakosú országban a még mindig túlnyomó többségű katolikusok aránya, 88 százalékról 83-ra esett vissza az előző cenzushoz képest. Az is kiderült, hogy ha nem is rohamosan, de folyamatosan nő az új protestáns felekezetek híveinek aránya, miközben az ateisták is előretörtek. A katolikus egyház helyi ellenfelei azzal vádolták meg XVI. Benedeket, hogy beavatkozik a júliusban tartandó elnökválasztásba, az újproptestánsok pedig felszólították az elnökjelölteket, hogy ne használják fel céljaikra a pápalátogatást. Ám hiába, mert mind a négy jelölt, még a baloldali András Manuel López Obrador is szeretne vele találkozni, és megjelent a vasárnapi szentmisén. A polgári napilap arra is emlékeztet, hogy XVI. Benedek Rómából való elindulása előtt két fontos üzenetet is küldött Kubába: felszólította Kubát, hogy nyisson a külvilág felé, és a külvilág is engedjen azt embargó ügyében. Közölte azt is: Kubában is bebizonyosodott a marxizmusról, hogy nem működik, ezért egyháza kész szerepet vállalni a traumák nélküli új utak keresésében.

Egyéb témák

A Népszabadság (2.o.) Rehabilitálták Mindszenty bíborost, a Magyar Hírlap (1.o.) Csak most rehabilitálták Mindszentyt, a Magyar Nemzet (1.o.) pedig Rehabilitálták Mindszenty Józsefet címekkel számolnak be arról, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal közleménye szerint Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását nyilvánította ki a Legfőbb Ügyészség a napokban.

A Magyar Hírlapban (Akit leradíroztak… 1.,8.o.). Solymosi Tari Emőke zenetörténész, Lajtha László-kutató, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa és Kelemen László, a Latjtha-hagyatékot kezelő Hagyományok Háza főigazgatója nyilatkoznak az idén 120 éve született zeneszerzőről. A beszélgetésből kiderül: mivel nem volt hajlandó aláírni a Mindszenty József elleni értelmiségi állásfoglalást, gyakorlatilag leradírozta a kommunista hatalom Lajtha Lászlót a koncertpódiumokról. Népzenekutatóként azonban – hogy a hatalom legitimálja – Lajtha Kossuth-díjat kapott 1951-ben. Lajtha László egyházi művei nagy részét a második világháború után írta. A lap kérdésére, hogy hitvallás vagy afféle fricska volt ez, Solymosi Tari Emőke azt válaszolta: „Csalódhatunk mindenben, csak az emberségben és a Krisztusban nem csalódhatunk soha, ha megvan a hitünk” – írta Lajtha László egy helyen. „Éppen 1950-ben, amikor az ateizmus kötelező ideológiává vált, és szétverték a szerzetesrendeket, írt egy háromnegyed órás misét kórusra és zenekarra, Missa in diebus tribulationis, azaz Mise a szorongattatás napjaiban címmel. Miután megkapta a Kossuth-díjat, a következő évben írt még egy misét. Aztán 1954-ben a Magnificatot, majd a Mária-himnuszokat. Akkoriban egyházi művet írni nemcsak a hit megvallása, hanem politikai állásfoglalás is volt.”

A Magyar Hírlap (12.o.) Díjazták a tihanyi perjelt címmel számol be arról, hogy szombaton Magyar Örökség-díjjal ismerték el Korzenszky Richárd tihanyi perjel munkásságát. A bencés apátság hetvenéves vezetőjének tevékenységét Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója méltatta. Elmondta: az 1990-es évek elején Korzenszky Richárd miniszteri biztosként sokat tett több régi egyházi iskola újjáalakulásáért, számos új létrejöttéért és az egyházi felsőoktatás újjászervezéséért. Sikeresen tevékenykedett 1994-től új posztján Magyarország egyik legismertebb szent helyén, Tihanyban.

A Magyar Hírlap (Hazánkból… 2.o.) beszámolva a hétvégén a budapesti Szent Imre Gimnáziumban rendezett, Félidőben című konferenciáról, kiemeli, hogy Surján László, az EP alelnöke leszögezte: egyértelmű és világos kultúrharc zajlik Európán belül, és Magyarország „kiverte a biztosítékot” azzal, hogy családpárti politikát folytat, az élet védelmét fontosnak tartja, s a nemzeti és keresztény hagyományokra épít.

A Népszabadságban (7.o.) Czene Gábor Romaügy: nincs új a nap alatt címmel foglalkozik azzal, hogy a romák nagy többsége, 500-600 ezer ember mélyszegénységben él, s bár a nemzeti stratégiában teljes szemléletváltást ígér a kormány, a gyakorlatban ennek nem sok jele mutatkozik,. A cikkíró kiemeli, hogy a kormány szoros együttműködésre tötrekszik az egyházakkal. Czene szerint „Nagyon helyes. Ám ebben az esetben nem világos, hogy a Fidesz-KDNP-többségű parlament miért vonta ,meg az egyházi státuszt éppen attól a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől, amely túlnyomórészt hátrányos helyzetű gyerekek és felnőttek, jelentős részben romák számára tart fenn intézményeket.”

A Magyar Nemzet (5.o.) Újjáéledt a kőbányai Szent László-templom című riportja szerint „Nemrégen még hajléktalanok és tolvajok prédája volt a gyönyörű Szent László-templom, ám amióta az önkormányzat külső és belső kamerákkal figyelteti az épületet, illetve őrt alkalmaz a védelem érdekében, helyreállt a trend. Korábban a miséken kívül nem látogathatták az érdeklődők a templomot, a tavaly augusztusi nyitás óta azonban már több mint tízezren keresték fel a műemléket.”

Magyar Kurír