A Magyar Hírlapban (12.o.) Szerdahelyi Csongor Tisztelik a hegedűs misszionáriust címmel számol be arról, hogy a ferences rend miniszter generálisa, José Rodriguez Carballo február végén Spanyolországba látogatott, hogy részt vegyen a ferences misszionárius égi pártfogója, Solano Szent Ferenc halálának 400. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A cikkíró megállapítja: Solano Szent Ferenc a ferencesek egyik legismertebb szentje, különösen Dél-Amerikában népszerű. Hegedűvel szokták ábrázolni, mert nagyon szépen játszott a hangszeren, és missziósként, amíg nem tudta az indiánok nyelvét, gyönyörű játékával vonzotta maga köré a bennszülötteket. Az 1726-ban XIII. Benedek pápa által szentté avatott Solano Ferencet halála előtt közvetlenül egyik tiszta lelkű rendtársa a következőkre kérte: „Atyám, most, hogy az Isten téged az égbe fölvesz, emlékezzél meg rólam, midőn örök országába jutsz.” Solano Szent Ferenc pedig erősen örvendezve így válaszolt: „Valóban az égbe jutok, de egyedül csak Krisztus urunk halálának és szenvedésének érdemei által, mert én nagy bűnös vagyok, de amint az égi hazába érkezem, jó barátod leszek.”
Ugyancsak a Magyar Hírlapban (12.o.) Jancsó Orsolya Közérthetően adja át a tudást az igazi tanár címmel az 1947-ben Szabadkán született Rokay Zoltánt mutatja be, kiemelve: „A Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi hallgatóinak ő a bácskai professzor, a tudományos világnak a termékeny író, a budapesti Táltos utcai Szent Kereszt-templom híveinek pedig a filozófus atya… Teológiai munkásságában az Ószövetséggel foglalkozik, részben azért, mert kedvenc bibliai fejezete a Zsoltárok könyve, amelyben boldogan olvassa ’a költészet és az imádság minden formáját’. Filozófiai témája a filozófiatörténet, vallja, hogy úgy kell megközelíteni ezt az elvont tantárgyat, hogy az mondjon valamit az életről. Tudja, hogy ha Kant megismerésének két a priori feltételéről: a térről és az időről beszélünk, az bizony keveseknek mond valamit. De ha hallgatóinak azt mondja, hogy a templomi hirdetésekben azt kell közölni, hogy mi lesz, mikor és hol, az mindjárt érthetővé teszi a tér-idő összefüggését. És amikor vasárnaponként prédikál a Táltos utcában, akkor is az élet nyelvére lefordított filozófiát és teológiát próbálja felhasználni, mert szerinte Heidegger és Hegel emlegetése nyomán ’kiürülnének a templomok’.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy 2008-ban a Szent István Társulat Rokay Zoltán professzort kérte fel, hogy lefordítsa magyarra XVI. Benedek pápa A Názáreti Jézus című könyvét.
Magyar Kurír