Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa latin-amerikai apostoli útjáról
A Magyar Nemzet (9.o.) Politikai pápalátogatás címmel részletesen, a Magyar Hírlap (5.o.) Találgatások a pápa kubai útjáról címmel néhány sorban számol be arról, hogy hétfő este érkezett a Szentatya Mexikóból Kubába. Egy nappal korábban érkezett a kommunista államba Hugo Chávez venezuelai elnök is, kemoterápiás kezelésre. Február végén ugyanis itt távolítottak el daganatot a testéből. A két látogatás egybeesése találgatásokra adott okot a sajtóban. Federico Lombardi szentszéki szóvivő azonban közölte: nem tudott Chávez kubai útjáról. A pápa és a venezuelai elnök esetleges találkozójáról azt mondta: nem tartja konkrét lehetőségnek, és nagyon meglepné, „nem kaptunk erre vonatkozó hivatalos kérést, számomra ez újdonság és nem szerepelt a programban, de változás történhet.” A Skytg24 olasz hírcsatornának a XVI. Benedeket kísérő sajtódelegációban utazó tudósítója szerint „Kubában egyszerre túl sokan vannak, eddig a Fidel Castróval való találkozó sem volt biztos, és közben Chávez is megjelent.”

A Népszavában (1.,9.o.) Rónay Tamás Lemondását fontolgatja XVI. Benedek pápa? – Démoni angyalok harca a Vatikánban címekkel ír arról, hogy miközben XVI. Benedek tegnap latin-amerikai útjának második állomására, Kubába érkezett, a Vatikánnál az okoz komoly fejtörést, hogyan juthatnának a „kiszivárogtató” nyomára, aki több titkos dokumentumot adott át a sajtónak az elmúlt hónapokban. Kiderült továbbá az is, hogy a Szentszéknél súlyos gondok adódnak a Tarcisio Bertone vezette államtitkárság működésében. „XVI. Benedek nem foglalkozik az adminisztrációval, inkább bezárkózik a szobájába, s a tudománynak szenteli idejét” – írja Rónay és a Libero című lapra hivatkozva közli, hogy az orgánum úgy értesült:  a Szentatya annyira belefáradt a stresszbe, hogy bár nem beteg, április 15-én, 85. születésnapján lemond az egyház irányításáról, s inkább a tudománynak szenteli életét. Rónay szerint azonban kérdéses, hogy a hírt mennyire lehet komolyan venni, bár megjegyzi: „Az mindenesetre tény, hogy a pápa egyes szentmiséin kimerültnek tűnik.” Rónay azt is megemlíti, hogy egyes hírek szerint XVI. Benedek pápa már ki is jelölte utódját, Angelo Scola milánói érsek személyében, és annyira egyértelműen egyengeti a 71 éves bíboros útját, hogy az már a többi főpapnak is szemet szúrt. A cikk szerzője szerint a pápa elfogultságának hátterében az állhat, hogy Scola 1986-1991 között szintén a Hittani Kongregáció munkatársa volt, s az egyházfőhöz hasonlóan ismert teológus, gondolkodó.


A Népszabadságban (11.o.) Révész Sándor Az ügyészség politizál címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal közleménye szerint a Legfőbb Ügyészség Erdő Péter bíboros érsek kérésére a napokban meghozott határozatában „kinyilvánítja Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását.” A cikkíró megjegyzi: „Miután a határozat szövegét nem tették közzé, kénytelenek vagyunk arra a föltételezésre hagyatkozni, hogy a bíboros és hivatala igazat mond. Ha nem így van, elnézést kérünk a Legfőbb Ügyészségtől.” Révész szerint a mostani „rehabilitáció” egyik üzenete az, hogy még a Mindszenty József ellen lefolytatott kegyetlen koncepciós per megsemmisítésére sem volt elég „a két zavaros, posztkommunista évtized”, csak mostantól igaz, „amit a bíboros nyilatkozott”, vagyis hogy „hazai igazságszolgáltatásunk szakított a koncepciós perek nehéz örökségével.” A cikkíró szerint a „rehabilitáció” másik, „súlyosabb üzenete, hogy a legfőbb ügyész vezetése alatt a Legfőbb Ügyészség (ha hihetünk a bíboros érseknek) áttör a jogállam legelemibb normáin. A bíróság helyett ítélkezik, bíróság által hozott ítéletről mond ítéletet, így fölborítja az igazságszolgáltatás jogállami hierarchiáját, azt teszi, amitől a legszigorúbban tartózkodnia kell: politikai álláspontot képvisel, és erkölcsi kérdésben foglal állást. Csak diktatúrában működik olyan ügyészség (avagy bíróság), amelynek politikai véleménye és a jogon túlmenő erkölcsi álláspontja van.”

A Népszava (2.o.) Csak egyházak bizniszelhetnek címmel emlékeztet rá: március 1-je óta az egyházi státuszuktól megfosztott közösségek vallási egyesületként kénytelenek működni, de továbbra sem tudják, hogy milyen jogszabályok alapján, mivel hiányoznak az új törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek. A Dzsaj Bhím Közösségnek, amely elveszítette egyházi jogállását, például igazolnia kellett 11 tag meglétét az egyesületi működéshez, ami nem éppen a vallásszabadság tényét mutatja. Az iskolafenntartó felekezetek pedig csak szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy az állam idén szeptembertől is támogatni fogja oktatási intézményeiket – írja a napilap. Lukács Tamás, az Országgyűlés vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke elmondta: most már a közigazgatási tárca felelőssége a végrehajtási rendeletek megalkotása, de ő maga nem tud róla, hogy milyen szakaszban tart a jogalkotás.

Magyar Kurír