Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa apostoli látogatásáról

A Népszabadság (3.o.) Habent papam… és a Magyar Nemzet (8.o.) Mise Kubában címekkel, néhány sorban számol be az útról. A Népszabadság beszámolója kiemeli, hogy a Szentatyát Havannába érkezésekor Raúl Castro állam- és kormányfő fogadta, aki köszöntőjében leszögezte: Kubában vallásszabadság van, s a kormány erkölcsi értelemben osztja a katolikus egyház nézeteit. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: Federico Lombardi, a Vatikán szóvivője korábban közölte, XVI. Benedek kész találkozni Fidel Castróval is.

Egyéb témák

A Magyar Demokratában (22–24.o.) Ágoston Balázs Pokolba a kereszttel? címmel foglalkozik azzal, hogy megtiltotta a brit kormány az angliai keresztények számára a kereszt viselését a munkahelyeken. „Hogy a nemzetközi valutavihar kellős közepén miért gondolták ezt halaszthatatlan feladatnak Londonban, az rejtély, ugyanakkor ezen eset is megvilágítja, hogy a válság, mely lassan megfojtja egész Európát, mi több, az úgynevezett nyugati civilizációt, leginkább erkölcsi és szellemi természetű. Ezt az is bizonyítja, hogy a David Cameron konzervatív miniszterelnök vezette konzervatív-liberális kormánykoalíció az elképesztő rendelkezést azután vezette be, hogy a római katolikus egyház élesen bírálta a homoszexuálisok ’házasságának’ törvényesítését célzó brit terveket… A londoni melegfelvonulások emblematikus résztvevője Boris Johnson főpolgármester, Cameron párttársa.” A cikkíró emlékeztet rá, hogy Nadia Eweida és Shirley Chaplin évek óta jogi úton igyekszik kiharcolni a keresztet érintő hátrányos megkülönböztetés eltörlését. Nadia Ewadiát még 2006-ban bocsátották el a British Airways légitársaságtól, mivel a cég vezetősége szerint a nyakában hordott kereszttel megszegte az öltözködési szabályokat, az ápolónőként dolgozó Shirley Chaplint pedig a kórházban helyezték át irodai munkára ugyanezért. Ágoston Balázs állítja: „… a kereszt és más hagyományok, identitások jelképei ellen hadakozó kortárs nyugat-európai politikusok java lelkileg semmiben sem különbözik a vörös khmerektől.” A cikkíró idézi XVI. Benedek pápát, aki így fogalmazott az angliai „abszurd” kapcsán Peter Seewaldnak, a Világ világossága című interjúkötetben: „Új türelmetlenség van terjedőben, ez teljesen nyilvánvaló… alapjában véve a tolerancia felszámolását éljük meg, hiszen arról van szó, hogy a vallás, a keresztény hit többé nem nyerhet látható kifejeződést.” Ágoston egyetért a Szentatyával, de szerinte „a helyzet még ennél is rosszabb. Ugyanis a keresztviselés körül támadt cirkusz olyan lakmusz, amely megmutatta a mai Britannia abszolút beteges, ugyanakkor képmutató lelki-szellemi defektusát. Melyek Nyugat-Európa-szerte burjánzanak.” Ágoston idézi Hamvas Bélát, aki így írt Direkt morál és rossz lelkiismeret című kötetében: „A modern államnak az embert szubnormálissá kell tennie, hogy egyáltalán tudjon vele mit kezdeni. A politikai tehetetlenség épelméjű embert nem tud kormányozni. De ahhoz, hogy az embert demoralizálja, nem elég, hogy a sajtóban és rádióban és egyebütt a meteorológiáig bezárólag a közvéleményt dezinformálja. A világot teljesen át kell alakítani.” A cikkíró tökéletes látleletnek minősíti Hamvas gondolatait, „A modernizációba és annak minden eszmetörténeti elmeficamodásába tetőtől talpig belecsavarodott nyugati civilizáció képviselőinek igen nagy többsége kétségbeesetten menekül önnön hagyományai, saját identitása elől.” 

A Népszabadság (2.o.) Szemben az egyházakkal, a Magyar Nemzet (2.o.) Gyurcsány az egyházak ellen, a Magyar Hírlap (2.o.) Gyurcsány az egyházakat támadja címekkel számolnak be arról, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök tegnap arra szólította fel az egyházakat, hogy mondjanak le előjogaikról. A DK elnöke példaként említette, hogy az egyházak a civil szervezeteknél szélesebb körű mentességet élveznek a helyi adók, a gépjárműadó, a cégautóadó alól és nem kötelesek illetéket fizetni. Arra is kérte az egyházakat, nézzenek szembe múltjukkal, és „egyelőre önszántukból” adjanak számot arról, vezetőik, papjaik közül kik működtek együtt az állampárttal és a kádári titkosszolgálatokkal. A Magyar Katolikus Egyházat felszólította, vizsgálja meg, hogy az elmúlt évtizedekben berkein belül történtek-e fizikai atrocitások, szexuális visszaélések, majd megállapításairól számoljon be a nyilvánosságnak, és tegye közzé, mit tett az esetleges felelősök számonkérése érdekében. A KDNP szerint Gyurcsány akciója az egyházak elleni kultúrharcnak minősül.

A Népszabadságban (13.o.) Hajba Ferenc A naturális szépség bomlása címmel számol be a Pannonhalmán Várszegi Asztrik által megnyitott Van egy kert című időszakos kiállításról. A püspök főapát ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: „Kiűzetésünk óta minden valóságos és szimbolikus kertben az éden biztonságát keressük.” A tárlat Szent Benedek tavaszi ünnepétől az apátság védőszentjének, Szent Mártonnak a napjáig tart. Az évszakonként változó, bővülő kiállítás alcíme: Útikalauz a monostori kerthez. „A tárlat a természet ember alkotta leképeződésének tekinti a kertet. A tárlatvezetők abból a megközelítésből indultak ki, hogy a középkor kolostorkertjei a szimbolikus tudást mutatták, az újkoréi pedig az enciklopédikus műveltség közvetítőivé váltak. Mai kertjeinkben azonban nem jelenik meg érdemben a tudás átadásának gyakorlata” – írja Hajba Ferenc. Egyúttal emlékeztet rá: a pannonhalmi Szent Márton-főmonostor mai kertjének kialakítása az 1784-ben született bencés szerzetes, Szeder Fábián érdeme.

Ugyancsak a Népszabadság (Kibővített zsinagóga… 2.o.) beszámolója szerint átadták a kibővített és felújított lágymányosi Bét Sálom zsinagógát. Budapesten utoljára 1936-ban fordult elő, hogy az épület szűknek bizonyuljon egy zsinagógai közösség számára. Az építési munkálatok tavaly ősszel kezdődtek a XI. kerületi önkormányzat, a Budapesti Zsidó Hitközség és a lágymányosi közösség tagjainak támogatásából.

Magyar Kurír