Napi sajtószemle

XVI. Benedek pápa latin-amerikai apostoli látogatásáról
A Magyar Nemzet (8.o.) Havannában bátorított a pápa, a Népszabadság (3.o.) XVI. Benedek: Változásra van szükség, a Népszava (8.o.) Elmarad a politikai reform Kubában címekkel számolnak be a Szentatya útjáról.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint hívők és érdeklődők félmilliós tömege előtt kért nagyobb szabadságot a vallásnak Havannában a pápa tegnap, kubai látogatásának utolsó napján. A lap kiemeli, hogy szentbeszédében XVI. Benedek idézett János evangéliumából, amely szerint „az igazság szabaddá tesz benneteket”, és hozzátette: Krisztus „az egyetlen, aki meg tudja mutatni az igazságot, és valódi szabadságot tud adni.” Az igazság keresését azonban sokan rosszul értelmezik, ami „irracionalizmusba és fanatizmusba torkollik, bezárkóznak a maguk igazságába, és megpróbálják ráerőltetni ezt másokra.” Ezt a kitételt egyes kommentátorok a kommunizmus bírálataként értelmezték.

A Népszabadság idézi Marino Murillót, a Kubai Kommunista Párt alelnökét, aki leszögezte: nincs szó Kubában politikai reformokról, hanem a gazdasági modell korszerűsítéséről, amely „fenntarthatóbbá teszi a mi szocializmusunk formáját népünk jóléte érdekében.”

A Népszava tudósítása azt emeli ki, hogy négyszemközti megbeszélésükön XVI. Benedek azt kérte Raúl Castro kubai elnöktől, hogy a katolikus egyház felé tett gesztusként nyilvánítsa ünnepnappá nagypénteket. Federico Lombardi szentszéki szóvivő szerint ez nem jelentene forradalmi változást, de apró lépés lenne a jó irányba. Hírmagyarázók figyelemre méltónak tartották, hogy a találkozó majdnem egy órán át tartott, vagyis kétszer olyan hosszú volt, mint az átlagos pápai audienciák. A Népszava is megemlíti: bár kubai ellenzékiek azt remélték, politikai változásokat is hozhat a pápalátogatás, Marino Murillo alelnök közölte, szó sem lehet erről. Federico Lombardi ezzel kapcsolatban azt mondta: nem kaptak értesítést az alelnök nyilatkozatáról, de XVI. Benedek lelkipásztori látogatáson vesz részt Kubában, nem pedig politikain. A szentszéki szóvivő ugyanezt válaszolta azokra a felvetésekre, hogy a pápa nem találkozott kubai ellenzékiekkel és nem követelt bátrabban reformokat a szigetországban.

Egyéb témák
A Magyar Nemzetben (Nyugat-Európa már rég nem keresztény 10.o.) három Hollandiában élő személy nyilatkozik. Marácz László nyelvész elmondta: „Meg merem kockáztatni, hogy itt, Hollandiában keresztények már nem léteznek. Ők mind liberálisok. Magyarországon Semjén Zsolt például, kereszténydemokraták vezető embere arról álmodozik, hogy újra kereszténnyé lehet tenni Európát. Ez tévhit. Nem járt itt. Nem beszélt itteni emberekkel. Az európai keresztény reneszánsz totális nonszensz. A nyugat-európai keresztény politikusok nem keresztény, hanem liberális politikusok. Itt mindenki a liberális eszméket vallja. A kereszténység is teljesen át van színezve velük. Vagyis Hollandiában igazi keresztények nincsenek sem a politikában, sem általában a társadalomban. Az otthoni narratíva, amit Semjén Zsolt testesít meg, fényévekre van a nyugat-európai valóságtól. Itt nem lehet mondani olyanokat, hogy Schuman Európája csak akkor lesz, ha keresztény lesz, vagy Európa nem lesz. Schuman Európa ezen felében, ahol beszélgetünk, már csak nosztalgia.” Békefi Zsuzsa újságíró állítja: a belgiumi Leuvenben működtetett „katolikus” egyetem esetében a jelző „éppen úgy nem jelent semmit, mint a hollandiai Nijmegeni Katolikus Egyetemen a katolikus jelző.” Michiel Klinkhammer, a Totalitarizmustanulmányok Hollandiai Központjának kutatója szerint „Egy katolikus egyetem itt neomarxista tanárokból áll, akik a frankfurti iskola hatása alatt állnak.” Egyúttal emlékeztet rá: „A hetvenes évek elején Hollandia népének 80 százaléka még templomba járt. A hetvenes évek végén 20 százalék, ami óriási kulturális földrengést hozott magával. Hollandia a hetvenes évekig négy oszlopon nyugodott. Voltak protestánsok, saját pártokkal, sportegyesületekkel, iskolákkal. A második oszlop volt a katolikus. A harmadik a szocialista. A negyedik a valódi liberális-konzervatív oszlop. A hetvenes években a baloldal többségbe került az oktatásban, a médiában és általában a szellemi életben. 1974-ben az újságírók 60 százaléka már baloldali volt. 2002-ben készült egy felmérés, amelyben újságírók saját magukat helyezték el a bal-jobboldali skálán. 78 százalékuk mondta magát mérsékeltnek vagy szélsőségesen baloldalinak. Csak 1 százalék vallotta jobboldalinak magát.”

A Népszabadságban (12.o.) Hegyi Gyula „A keresztény Európa csak lázálom” címmel felidézi, hogy a kilencvenes években interjút készített Tegyei Gáborral, a brüsszeli katolikus információs központ akkori vezetőjével, és az évtizedek óta Nyugat-Európában élő jezsuita szerzetes „ízekre szedte” Antall József néhai miniszterelnök „keresztény Európáról” szóló téziseit, hangsúlyozva: „A keresztény Európa csak lázálom.” Hegyi katolikus kereszténynek nevezi magát, „Bármilyen gyarlón teszem, mégis a személyemmel vállalok kezességet a hitemért. Másfelől Európa kereszténnyé alakítását hirdetni – azon túl, hogy irracionális lázálom – azt is jelenti, hogy nem bízom eléggé saját személyes hitemben, külső és politikai körülményektől várom a kereszténységem megerősítését. Vállaljam a hitemet, győzzem meg igazságáról azokat, akik erre nyitottak, de ne akarjam erőszakkal a keresztény tanítást olyanokra kényszeríteni, akik vallásilag közömbösek vagy más vallásúak.” A cikkíró tényként szögezi le, hogy a magyarországi katolikus egyház „ezeréves történelme során sok hibát és bűnt követett el. Volt idő, amikor egy esztergomi érsek (Kolonits László) sürgette az ország németesítését, 1708-ban a püspökök Rákóczival szemben tüntetően Bécs mellé álltak, s a püspöki kar 1849 januárjában pásztorlevélben üdvözölte a szabadságharc leverésére érkező császári csapatokat… Ezért mulatságos és bizarr, ha a magyarországi katolikus egyház egyes papjai és főpapjai ma a kuruckodók oldalára állnak, ’gyarmatosításnak’ nevezik az ország nyugat-európai integrációját, s valamiféle ’magyar’ értékrendet akarnak érvényesíteni a mai Nyugat-Európa ellenében.” Hegyi „hírhedtnek” minősíti Márfi Gyula veszprémi érsek ismert levelét, ami szerinte „római katolikus szemmel is meglehetősen sajátos. Ha ugyanis az Európai Unió valójában ’vadkapitalista, ultraliberális diktatúra’, s a nyugat-európai politikusok – köztük a kereszténydemokrata kormányfők – e ’diktatúra’ kiszolgálói, akkor mit gondoljunk azokról a nyugat-európai papokról, főpapokról, magáról XVI. Benedek pápáról, akik Márfi úrral szemben demokráciának tekintik a mai nyugat-európai rendszert? Az EU mellett állandó brüsszeli irodával működik a COMECE, az uniós államok püspökkari konferenciáinak bizottsága, amely véleményével, javaslataival, olykor kritikáival is része az európai társadalmi párbeszédnek. Vajon tudják-e a püspökkari konferencia tagjai, hogy a veszprémi érsek szerint egy ’vadkapitalista, utraliberális diktatúrával’, a Krisztust halálra adó Főtanács utódjával működnek együtt Brüsszelben?”

A Magyar Nemzet (2.o.) Mindszenty tanúságtétele példaértékű és a Magyar Hírlap (2.o.) Mindszenty vonatkozási pont lehet címekkel számolnak be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által szervezett, Mindszenty József és kortársai: vértanú és hitvalló püspökeink című konferenciáról. A két lap Erdő Péter bíboros prímás, az MKPK elnöke beszédéből kiemeli: „Mindszenty József már 1944-es püspöki kinevezésétől az a személyiség volt, aki vonatkozási pont lehetett a hívek számára, és ő volt az, akire a támadások elsősorban irányultak.”

A Magyar Nemzetben (7.o.) Ugró Miklós Mindszenty József nyomában címmel leszögezi: „Napjainkban is égető szüksége lenne a társadalomnak egy olyan erkölcsi etalonra, mint amilyen Mindszenty József volt, de ma sem találná helyét a közvélemény-formáló erők társulatában. A mindenkori hatalom és ellenzéke nehezen tűri az elveit minden körülmények között vállaló, független személyiségeket.” A cikkíró arra is emlékeztet: kevés emberről „hordtak össze annyi szemenszedett, aljas hazugságot,”  mint az egykori hercegprímásról, 1989-ig minden róla szóló írás elképesztő rágalmakat és koholmányokat tartalmazott, amelyeket hivatalosan cáfolni, akárcsak vitatni is, semmilyen fórumon nem lehetett.

Magyar Kurír