A Magyar Hírlap (6.o.) Magyar egyházi vezetők együttes fellépése Európa békéjéért címmel számol be arról, hogy közös nyilatkozatban emelte fel szavát a Toulouse-ban történt antiszemita vérengzés és az azóta is folytatódó atrocitások ellen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Egyház vezető rabbija, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnöke. A magyar egyházi vezetők fellépését Köves Slomó kezdeményezte. A nyilatkozat szerint „Európa és a Földközi-tenger medencéjének semelyik egyistenhívő vallása nevében nem magyarázható hasonló tett és hasonló gyilkos indulat. Aki ártatlan embereket, főleg gyermekeket öl, az vallása ellenében cselekszik. Aki emiatt egy másik vallás hívei ellen uszít, szintén saját vallása ellenében beszél.”
A Népszabadságban (12.o.) Szűcs Balázs egyházügyi szakértő Könyékig egy kis kanál vízben címmel különösnek tartja, hogy bár a Fidesz-KDNP-frakcióban számos teológiai végzettségű képviselő ül, ez „semmiféle módon nem látszódott a törvény minőségén… A legnagyobb hibát ott követték el a törvény alkotói – és e hibás alapgondolat csapdájában vergődött a parlament egész idő alatt –, hogy nem választották szét az egyházzá válás kritériumait a törvény nyilvánvaló céljától, az egyház-finanszírozástól. Merthogy ez két különálló dolog, aminek egyáltalán nem feltétlenül kell fednie egymást!” A cikkíró szerint „a törvény a kétharmados Fidesz-KDNP-frakcióra ráerőltette a feudális kegyúr szerepét, aki kénye-kedve szerint osztogathatja az egyházzá válás jogát, ami mindig is kényelmes, de a jövőre nézve ’drága’ politikai szerep volt.” Szűcs a törvényt elemezve felteszi a kérdést: „ha a jó fa jó gyümölcsöt terem, akkor a rossz fa teremhet-e jó gyümölcsöt? A választ sajnos mindannyian tudjuk.”
A Magyar Nemzet (15.o.) Hatalmas passiójátékok címmel számol be arról, hogy öt helyszínen rendezi meg a Pécsi Egyházmegyei Katolikus Ifjúsági Iroda Pécsett, a Tettyén a szabadtéri ifjúsági passiót vasárnap délután három órától. Az Európában is egyedülálló előadáson a passiójáték és misztériumjátékok elemei is megtalálhatók, a nézőket is bevonják a produkcióban, így több száz fő vehet részt az eseményen.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Szent Ferenc a víz mélyén prédikál Szentendrén címmel számol be arról, hogy Pistyur Imre Munkácsy-díjas szobrászművész harminchárom alkotásából rendeztek kiállítást a szentendrei V-8 nevű uszodában. A világviszonylatban is egyedülálló tárlat huszonkét szobra a medencében, a víz alatt, további tizenegy pedig a medence körül kapott helyet. A lap kiemeli: „Ősi formák, távoli kontinensek kultúrái sejlenek fel, de megjelenik a középkor is, Szent Ferenc magasba emelt arca a víz mélyén feltűnve mintha még hitelesebbé tenné azt a közvetítő szerepet, amelyet a poverello az Isten és az ember, a homo sapiens és a természet isteni teremtményei között játszott. Ilyen közvetítő szerepet játszanak a művek is a jelen és a múlt, a természetes és a mesterséges között, kilépve a megszokott múzeumi, kiállítótermi környezetből.”
Magyar Kurír