Napi sajtószemle

A Népszabadságban (14.o.) Seres Attila Bálványimádás, eretnekség, szodómia címmel idézi fel, hogy néhai Boldog II. János Pál pápa 1982-ben megnyitotta a titkos vatikáni archívumot. „A turisták tekintete elől gondosan rejtve 85 ezer folyóméternyi dokumentum őrzi itt a pápai állam titkait a nyolcadiktól egészen a huszadig századig. Vasrácsokkal elzárva egy külön rész, a ’szentek szentje’, amely a lengyel pápa döntésének értelmében még a kutatók előtt is zárva van.” Ám XVI. Benedek pápa a közelmúltban megnyitotta a titkos archívum egy kicsiny részét, kutathatóvá tette a két világháború közötti időszak dokumentumait. Monsegnor Sergio Pagano, az archívum prefektusa a lapnak elmondta: „Kilenc éve vitatkozunk a II. világháború időszakának dokumentumairól, azok nyilvánosságra hozásáról. Szerintem az egyház csak nyerne általa, mindenki megítélhetné, milyen sokat tett XII. Pius pápa a háború befejezéséért.” Seres Attila szerint a nyitás óhaját illusztrálja talán az a kiállítás is, amely a római Capitolium múzeumban tárja a közönség elé a vatikáni archívum anyagának száz darabját. A tudósítás szerint a római capitoliumi múzeumban szeptember 9-éig látható kiállítást az olasz sajtó úgy kommentálja, mint a titkos vatikáni archívum megnyitásának első lépését.

A Magyar Hírlapban (3.o.) Apáti Miklós Zarándokút címmel foglalkozik azzal, hogy tegnap lemondott Schmitt Pál, hazánk köztársasági elnöke. A cikkíró megemlíti, hogy a távozó államfő felesége, Schmittné Makray Katalin Esztergomban, a Szent Adalbert Oktatási Központ előtt átvette a zarándokstafétát Papp Lajos szívsebészprofesszortól a Magyar Zarándokút 2012 megnyitórendezvényén. Apáti hivatkozik az Index értesülésére, amely szerint Schmitt Pál vasárnap este felkereste dobogókői zarándoklatán feleségét, és neki állítólag még azt mondta, nem mond le. Másnap mégis megtette. Apáti szerint akár találkozott férjével Dobogókőn Schmittné Makray Katalin, akár nem, Dobogókő eddig is, ezután is sokak számára a szakrális hely fogalmát jeleníti meg, vannak akik azt állítják, hogy itt van a Föld egyik szívcsakrája. A szerző szerint „könnyen elképzelhető, hogy Schmitt Pál elfogadta a kenyéren és vízen zarándokló Makray Katalin tanácsát, és nem a parlamenti pártok marakodásából leszűrhető, egyneműnek aligha nevezhető álláspontja szerint fogalmazta meg lemondónyilatkozatát. Ha így volt, Schmittné Makray Katalin zarándokútja akár véget is érhetne; de sok száz kilométer vár még rá, hogy megértse Isten meghallott üzenetét. Ebben segíthet neki és zarándoktársainak a közös ima, a szakrális helyek és terek bizonyító ereje, hogy amiben és akiben hisznek, az tényleg: van.” A cikkíró figyelmeztet: „Nagyhéten akár magunkba is szállhatnánk. Mi, közemberek és a mi politikusaink is. Jó lenne úgy eljutni Jézus szenvedéstörténetének húsvéti megértéséhez, hogy Isten fiában meglássuk az Embert és kicsit önmagunkat is. Csak így juthatunk el oda, hogy újra nemzetként őrizzük magunkat itt, a Kárpát-medencében. A ’merő rosszaság’ nem lehet ’mindent merő’ tanácsadó. Ha Schmitt Pál jót akar önmagának, elvégzi belső zarándokútját. Ha jót akarunk önmagunknak, ha nemzetként tudunk élni, bármikor szívesen, nyitott lélekkel találkozunk vele, amikor visszatér közénk.”

A Magyar Hírlapban (Aki… 12.o.) az idén nyolcvanéves Deim Pál festőművész nyilatkozik, akinek a Golgota visszatérő elem a képein. Elmondta: „Nem járok templomba, de úgy tartom, hogy az egész világon minden ember az élete során egyszer, kétszer vagy akár több alkalommal is keresztre van feszítve. Vannak, akik egész életük során. És az emberiségre is tekinthetünk úgy, mintha egymást feszítenénk keresztre. Gondolhatunk itt a tömeggyilkosságokra, az állandó háborúkra. Az egész emberiség története másról sem szól, mint egymás gyilkolásáról, kifosztásáról. Most talán finomabbak a módszerek, mint régebben, bár ha arra gondolunk, hogy mi zajlott néhány éve Szerbiában, akkor ez egyáltalán nem biztos. Nem tudom, miért van benne az emberben, hogy mindig győzni akar a másik felett. Ez a keresztmotívum amellett, hogy az ember szenvedését jelképezi, a világegyetem tengelyét is szimbolizálja. Van a földi és van a transzcendensvilág, ez a keresztforma pedig kijelöli a tengelyeket.”

Magyar Kurír