Napi sajtószemle

A húsvét ünnepéről

A Magyar Nemzet (Lateráni rítus… 1.o.) római beszámolója kiemeli, hogy az utolsó vacsorát idézte fel a lateráni Szent János-bazilikában a XVI. Benedek által nagycsütörtökön délután koncelebrált szentmise, amelyen a pápa tizenkét paptársának mosta meg a lábát.  

A Népszabadság (3.o.) Az egyház nem szakít a cölibátussal című tudósítása azt emeli ki, hogy szokatlanul éles hangnemben vádolta engedetlenséggel XVI. Benedek homíliájában azokat a papokat, akik megkérdőjelezik a katolikus egyház tanítását a papi nőtlenség, valamint a nők pappá szentelésének tilalma ügyében. A pápa elődjére, Boldog II. János Pálra hivatkozott, aki szerint az egyház nem kapott felhatalmazást az Úrtól a nők pappá szentelésére. A lap megjegyzi: XVI. Benedek most ausztriai papok és hívők azon kezdeményezésére reagált, akik a paphiányt kívánták enyhíteni a reformmal. A pápa szerint a vita használhat az egyháznak, de az engedetlenségre való felszólítás veszélyes.

A Magyar Hírlap (4.o.) Szertartások húsvét alkalmából címmel számol be arról, hogy főpapi szentmise keretében áldotta meg a szent olajat Erdő Péter bíboros prímás a fővárosi Szent István-bazilikában tegnap, nagycsütörtökön.

A Hetek (26-29.o.) Egyetlen, mindenre kiterjedő áldozat címmel a néhány éve elhunyt bibliatanító, Derek Prince Engesztelés című könyvének egy részletével tiszteleg a húsvéti ünnep jelentősége és „felbecsülhetetlen” üzenete előtt. Prince idéz a zsidókhoz írt levélből, amely szerint Jézus Krisztus „Egyetlen áldozatával örökre tökéletessé tette azokat, akik a megszentelődés folyamatában állnak” (10,14). Prince hozzáteszi: „Örökre tökéletessé tette. Az, hogy tökéletessé tette, befejezett igeidőben van megfogalmazva. Ezt az áldozatot csupán egyszer kellett bemutatni, és soha többé nem kellett megismételni – ez egy tökéletes áldozat, amely teljes mértékben tökétessé tesz mindenkit, aki hittel megragadja. Amit tehát Jézus megtett értünk, és mindaz, amit ez bennünk eredményez, az tökéletes, teljes, méghozzá örökre. Semmit nem lehet már elvenni belőle. Semmit nem lehet már hozzátenni. Amit Isten elvégzett, az teljes, tökéletes, végleges. Soha nem kell majd megváltoztatni, sem módosítani. Mi magunk azonban csupán fokozatosan részesedünk belőle. Fontos, hogy ezt is meglássuk, különösen amikor a kereszten elvégzett mű tökéletességét hangsúlyozzuk.” A szerző elismeri, hogy másokhoz hasonlóan, őbenne sincs meg ez a fajta tökéletesség vagy megszenteltség, még mindig a megszentelődés folyamatában áll. „Az ember megszentelődése progresszív folyamat. Ennek során egyre közelebb és közelebb kerülünk Istenhez, és egyre jobban eltávolodunk a bűntől és a világtól, s lényünkbe egyre több épül be Istenből. A keresztről szóló kijelentés ezt végzi el értünk és bennünk.”

A Barikádban (Népünket Isten nem hagyja elveszni 32-33.o.) ifjabb Hegedűs Lóránt református lelkész nyilatkozik, aki leszögezte: „Természetesen nem önfeladásra biztat bennünket Isten, hanem önmagunk megtalálására. Sajnos napjainkban a keresztyén egyház a zsidóság hamis kiválasztottság-tudatának és öntömjénező szenvedéskultuszának Krisztus egyetlen, egyszer és tökéletes áldozatát semmibe vevő kiszolgálásával épp az ellentétét teszi annak, amit az egyház ura tőle elvár. Hiszem, hogy népünket Isten nem hagyja elveszni, de megmaradásunkért nekünk is tenni kell. Nem emberi erőlködéssel, hanem az isteni kegyelemre való nyitottsággal, készen szabadítására, munkálva annak mihamarabbi bekövetkeztét.” A református lelkész szerint az ördög ma az IMF-ben, a pénzhatalom globalista világhatalmi csúcsszervében áll előttünk. „Az egyházi vezetés mégis szemérmesen lesüti a szemét, félrenéz, nehogy kockára tegyen bármit is, ami csak kerete, de nem tartalma küldetésének, kockáztatva ezzel a tartalom elvesztését, majd a keret kiüresedésével a világ egyházellenességének feléledését.” ’Ti vagytok a föld sója. Ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg azt? Nem jó az másra, mint hogy kivessék és megtapossák azt az emberek.’ Jézus földi testére, az egyházra vonatkozó figyelmeztetését nem lehet sorsdöntő pillanatban egy szokásos langymeleg lábvizes öblögetésvízű körlevélben, a ’szentek közösségét’ imaközösség tartására intve letudni. Mert való igaz, hogy ez a lélek ’csak könyörgéssel és böjtöléssel űzhető ki.’ De én azt mondom: elérkezett az ördöggel szembeni cselekvő ellenállás ideje. Isten sem segít rajtunk, ha mi egy mozdulatot sem teszünk azokért, akiket épp Ő bízott ránk, s épp tőlünk várja szabadító tettének végrehajtását.”

Egyéb témák

A Hetekben (6-7.o.) Tömösi Ramóna Rémségek kolostora címmel számol be arról, hogy az ausztriai kremsmünsteri bencés internátus több egykori diákja hosszú évek hallgatását megtörve tett vallomást arról, hogyan váltak fizikai és lelki erőszak áldozataivá. Egyikük azt állítja: „Tanúsítom, hogy az én időmben legalább 50-60 diákot bántalmazott Alfons atya. Gyakran mondta: ’Hé, te zsidó, hozom a puskámat, és lelőlek.’ Azt hiszem, régi náci volt. A tányérok is, amelyekből ennünk kellett, a náci időkből származtak, és horogkeresztek voltak rajtuk.” A cikkíró szerint „Természetesen nem csak Kremsmünster érintett az ügyben, de nagyon sokan még mindig hallgatnak. Ennek oka lehet az is, hogy hiába derül ki egyre több ilyen jellegű visszaélés, egyikből sem lett igazán nagy botrány.” Tömösi Ramóna megemlíti azt is, hogy a kremsmünsteri „horrorinternátus” jelenlegi vezetői február végén bejelentették, hogy abbahagyják tevékenységüket, de indokaik között az elmúlt évek szégyenletes cselekedetei nem szerepelnek, tisztán gazdasági megfontolások állnak a háttérben: a jelenlegi 12 diákkal már nem éri meg működtetni a kollégiumot.

Ugyancsak a Hetek (7-8.o.) Iszlám köztársaság Londonban címmel tudósít arról, hogy az iszlám világítótornyává tenné Londont Ken Livingstone, ha polgármesterré választják a brit fővárosban. A Munkáspárt jelöltje a közelmúltban az észak-londoni központi mecsetben beszélt az imára összegyűlt hívekhez. Kijelentette: megválasztása esetén megismerteti a londoniakkal az iszlámot. „A következő négy évet azzal szeretném tölteni, hogy Londonban minden nem muszlim hívővel megismertessem és megértessem Mohamed üzenetét… ez a próféta szavaira emlékeztető világítótoronyként fogja megerősíteni városunkat.” Az említett mecset az orgánum szerint Európa egyik legradikálisabb mecsetje, a Brit Muszlim Szövetség működteti, amely szoros kapcsolatot ápol a Muzulmán Testvériséggel és a Hamasszal. Korábbi vezetője Abu Hamza al-Masri, az az egyiptomi dzsihádista, aki jelenleg egy angol börtönben ül terrorcselekményekre való felbujtásért. A mecset környékén plakátok hirdetik: „Saría zónába lépsz, itt az iszlám törvények érvényesek!” Elemzők szerint függetlenül attól, hogy Livingstone valóra váltja-e ígéreteit, London akkor is a muszlim jövő felé halad.

Szintén a Hetek (12-13.o.) Messiásszerep címmel foglalkozik Schmitt Pál államfő lemondásával. A lap egy fotót közöl, amelyen Erdő Péter bíboros prímás 2010 nyarán gratulál Schmitt Pálnak beiktatása alkalmával. A cikk kiemeli: „Ha a kormány és az Orbán Viktor vezette politikai közösség nagy része ki is tolatott mögüle, a katolikus egyház és annak politikai képviseletét ellátó KDNP nem hagyta cserben Schmitt Pált. Végül is államfőként folyamatosan gesztusokat tett az anyaszentegyháznak: első útja XVI. Benedekhez vezetett, akivel egyébként 2011 májusában még egyszer találkozott, hogy ismét hazánkba invitálja. Jó kapcsolatokat ápolt a korábbi vatikáni nagykövettel, a hazai klérus világi bíróságok előtt zajló botrányai miatt ’büntetésből’ áthelyezett Juliusz Janusszal is. Lemondó beszédében pedig egyenesen arra utalt, hogy személye, vagy legalábbis pozíciója nem pusztán földi körülmények véletlen összjátéka, hanem az isteni akarat megnyilvánulása.” A Hetek megemlíti, hogy Turza Károly, a KDNP Komárom-Esztergom megyei választmányának elnöke közleményében párhuzamot vont Jézus Krisztus nagypénteki elítélése és Schmitt Pál vesszőfutása között. Turza visszautasítja a vádat, hogy szerinte a lemondott államfő lenne a Megváltó. „Tudjuk, hogy Schmitt Pál nem bűntelen, hiszen az csak a szeplőtelen Szűz Mária, de mivel tiszteljük, becsüljük az elnök urat, meg kívántuk védeni az igaztalan vádakkal szemben.” Az orgánum kitér arra is, hogy Schmitt Pál ügye „a ritkán, de akkor nagyon megszólaló belvárosi plébánost, Osztie Zoltán atyát kísértette meg leginkább a keresztényi türelem és megbocsátás terén. 2010 februárja óta nem volt olyan közéleti esemény, amely nyilatkozatra késztette volna, most azonban megtette, méghozzá a KÉSZ elnökeként.” A lap idéz a közleményből: „Elég volt az idegenszívű hazaárulókból, akik gátlástalanul folytatják – egy erőszakos kisebbség tagjaiként – gyűlöletkeltő kampányukat.” A Hetek szerint a plébános „antiszemita kódnyelve önmagában is megérne egy kisdoktorit.”

A Magyar Hírlapban (4.o.) Füssy Angéla Kőből, malterból és szeretetből címmel emlékeztet rá, hogy magára hagyatva áll 2003 óta a Veszprém megyei Nemesvámoson a Fatima-templom alapja. Széles körű összefogással kezdték építeni a szentélyt, a pénz azonban időközben elfogyott. A közelmúltban a település önkormányzata és a Veszprém megyei római katolikus egyházmegye is jelentős felajánlást tett, illetve adományok is összegyűltek az erre a célra létrehozott alapítvány számláján. Ezért a húsvéti ünnepeket követően folytathatják az építkezést. Az új templomhoz zarándokútjukról nemesvámosi gyermekek hoztak földet és egy sziklai tölgyet a portugáliai Fatimából.

Magyar Kurír