Napi sajtószemle

A feltámadás ünnepe a magyar sajtóban

A Népszabadság (2.o.) „A szakadék széléig szeretünk elsétálni” címmel közöl részleteket Orbán Viktor Új Embernek adott húsvéti interjújából. A miniszterelnök kifejtette: Európa szellemi világában ma fölényben vannak, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti gondolkodásmódtól és a szuverenitástól a nemzetközi, nemzetek feletti irányba kell haladni. Ennek része, hogy a teremtés jegyében létrejött családmodellt egy számunkra zűrzavarosnak tűnő világ felé akarják terelni. Másként fogalmazva: a hit, a vallás és a teremtés rendjét a vallástalanság és a tudományos világfelfogás, az istentelen kozmosz felé terelik.” A kormányfő szerint most dől el, hogy ebben a világban van-e esélye egy nemzetnek, hogy a saját útján járjon. A magyar ügy nem véletlenül vált ki számos országban rokonszenvet. Arról van szó ugyanis, hogy mi lesz a nemzetállamok sorsa Európában. Megmarad-e a szuverenitásuk lényegi kérdésekben? Engedi-e a brüsszeli demokrácia a létezésüket? Most dől el, hogy kimaradhat-e egy ország a szekuláris, családellenes és a nemzetet meghaladottnak tekintő európai szellemi törekvések hatálya alól? Építhet-e jövőt azokkal ellentétes értékekre? Elvehetik-e tőle ennek jogát?” A miniszterelnök leszögezte: „Egy dologban világbajnokok vagyunk: reménytelen helyzetekből is talpra tudunk állni. Persze van több furcsának titulált tulajdonságunk is. Az egyik ilyen, hogy a szakadék széléig szeretünk elsétálni… Aztán összekapaszkodva elsétálunk a szakadéktól.”

A Magyar Nemzet (A kormány… 2.o.) és a Magyar Hírlap (A kormány… 2.o.). is beszámolnak arról, hogy megbecsüléssel köszöntött minden hívőt a kereszténység legnagyobb ünnepe, húsvét és a zsidó pészach alkalmából a magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap. A KDNP elnöke azt írta, húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A feltámadás az idei naptárban együtt áll pészach ünnepével, amikor a zsidóság a szabadulásra emlékezik – mutatott rá, hozzátéve: keresztények és zsidók közösségei egy időben imádkoznak, adnak hálát a Teremtőnek.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Ugró Miklós Újrakezdés címmel megállapítja: mindenféle üzleti szemponton túl a húsvét „mégiscsak Jézus Krisztus feltámadásáról szól, s csak nagyon mellékesen az esedékes sonkafelhozatalról, de ennek nyomát még az ünnepet közvetlenül megelőző napok közkommunikációjában sem látom, a kereskedelmi profit fontosabbnak tűnik, mint a lemondó önfeláldozás. Ezért is álságos és gyomorforgatóan hiteltelen a haladó értelmiség hisztérikus tiltakozása a ’keresztény gyökerek’ alkotmányban való dokumentálása ellen. Eddig sikeresen blokkolták, hogy az EU-okmányokba bekerüljön, az új magyar alkotmányalkotók elkötelezettsége erősebbnek bizonyult. De hiába szerepel az alkotmányunkban a kereszténység mint nemzetünk értékrendjét meghatározó módon befolyásoló eszme, ha az átlag honpolgár nem akar a vallás előírásai, főleg nem obszervenciái szerint élni. Ugyanakkor újra ki kell jelentenünk, a keresztény gyökerek alkotmányban való említése a legkevésbé sem a kötelező vallásosságot jelenti, mondjanak erről bármit a ’jól értesültek’.” A cikkíró leszögezi: a keresztény gyökerek nem vallásosságot jelentenek, „hanem elsősorban a keresztény fogalmak alapján felépített világképet, majd az abból következő morális és a lét minden egyéb területére vonatkozó értékek rendszerét. S lehet, hogy a modern, a ’trendi’ ideológiák minden eszközzel igyekeznek a szakrálist profánná, az egyházit világivá tenni, a keresztény értékrend ezen próbálkozásoknak minden látszat ellenére is szilárdan ellenállt. S akkor is óvja és tartja a maga történelmi morális helyét, ha a ’modern Európa’ öles léptekkel próbál eltávolodni a maga keresztény indíttatásától, s ezáltal az európaiságtól. A keresztény ember tudja, a feltámadás nem a múlt, hanem a kontinuitás maga.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (miben hitt Ábrahám…) című cikkének kiindulópontja a Teremtés könyvében olvasható történet, amely szerint Isten megparancsolta Ábrahámnak, áldozza fel Sárától született egyetlen fiát és örökösét, Izsákot, „és Ábrahám hite olyan erős volt, hogy készen állt erre az áldozatra. Pedig nem tudhatta, hogy később az Úr maga, a világért és az emberekért keresztre engedi feszíteni Jézust, egyszülött fiát.” A cikkíró szerint „Nehéz elhinni, de Ábrahám abszolút ésszerű és méltányos döntést hozott. Hitt Istennek, hitt fenntartás és kétségek nélkül, s ez megigazulására szolgált. Bizonyos volt abban, amit mi szüntelenül kétségbe vonunk, hogy Isten akarata, szándéka, bármilyen cselekedete, kérése, parancsa nem lehet rossz az ember számára. Ha ez a hit nem létezne, s az emberiség nem hordozná magában, akkor a világban végbement szörnyűségek, szenvedések, háborúk és népirtások már rég kitörölték volna az Úr képét, s az utána vágyakozást a homo sapiens tudatából. Hit nélkül a világ, a történelem, a kultúra, a kezdet és a vég, minden cél értelmét veszítené. Hogy miképp érhető el bármi cél Ábrahám hite nélkül, én nem tudom…”

A Magyar Hírlapban (3.o.) Faggyas Sándor Újrakezdés címmel leszögezi: „Húsvét a hit, remény és szeretet egyedülállóan fényes és boldog ünnepe, mert ugyan ezen a földön egyszer mindannyian meghalunk, de éppen a bűnt, a halált mint ’utolsó ellenséget’ legyőző, a gonosz hatalmából megszabadító Jézusnak köszönhetjük, hogy biztosan hihetjük és remélhetjük bűneink bocsánatát, testünk feltámadását és az örök életet. Mi is, ma is, mindent újrakezdhetünk. Minden látás valósággá válik, ha van erőnk és türelmünk kivárni. Mert az a harmadnap még előttünk van.”

A Magyar Nemzet (15.o.) Bada Márta Jézus-képsorozata címmel közli, hogy Bada Márta roma festőművésznő Jézus szenvedéstörténete című, 16 műből álló képsorozatát az Acta Sacra Alapítványnak adományozta. Az alapítvány egy cigány templomnak ajánlaná majd fel a műveket, előtte pedig másolatokat készített róluk, és azokat roma közösségeknek ajánlotta fel. Az első sorozatot a Jezsuita Roma Szakkollégium kapja.

Szintén a Magyar Nemzetben (A meggyötört test és az isteni erő 15.o.) Aknay János festőművész nyilatkozik, akinek a balatonboglári evangélikus templomban látható egy oltárképe, Krisztus a kereszten. Elmondta: „Tavaly húsvétkor volt az avatása, egy megragadó istentisztelet keretében. Ittzés János püspök úr nagyon meghatóan elemezte a képet. Másnap hajnalban, ahogyan hallottam, a balatonboglári gyülekezet tagjai korán reggel mentek a templomba, hogy a festményt az első napfényben lássák. Úgy tűnik, a kép égő vörös színei megfogták a híveket, megérezték, miről szerettem volna beszélni a föld és az ég fölött lebegő, az Atyához megtérő Krisztus ábrázolásával. Egyébként annyira bennem élt már ez a kép évek óta, hogy amikor nekikezdtem, a munka alig fél napig tartott. Azt gondoltam, hogy a nézők azt érezzék meg, mi történt a meggyötört emberi testtel, de érezzék a benne lévő erőt is, amely nem fizikai, hanem isteni eredetű erő, s amely lehetővé teszi, hogy elfoglalja a helyét az Atya mellett.”

A Magyar Hírlap (Kisplasztikák 17.o.) közli, hogy Rieger Tibor Magyar Örökség-díjas szobrászművész kisplasztikáiból nyílt május 5-éig megtekinthető kiállítás a Várnegyed Galériában, Magyar húsvét címmel. A festmények között látható a hosszú, vékony kereszt, az Utolsó vacsora című dombormű, a Getszemáni-kert Jeruzsálemben, az Olajfák hegyének lábánál, a Ne féljetek című relief, amely hajót ábrázol az apostolokkal és Jézussal a háborgó tengeren, valamint a Pázmány Péter-dombormű, amely a katolikus egyetem Szentkirályi utcai épületét díszíti. Helyet kap a tárlaton a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának főkaputerve is. A lap megemlíti azt is, hogy Rieger Tibor a győri bencés gimnáziumban érettségizett.

Magyar Kurír