Napi sajtószemle

A Népszabadságban (11.o.) Aczél Endre Egy interjú margójára címmel bírálja Orbán Viktort az Új Emberben megjelent húsvéti interjúja miatt. A cikkíró azt hitte, hogy XVI. Benedek „magyar hangját” hallja, „a római katolikus egyházfő rontott neki úgy a szekularizmusnak…, ahogyan Orbán Viktor tette… Ám míg a magyar miniszterelnök egy más tartalmakkal is bíró ellenséges európai ’szellemáramlatot’ vett célba, a pápa (tavaly augusztusban, Spanyolországban) konkrét politikai, kormányzati cselekvéseket… a melegházasságok legalizálását, az abortusz megkönnyítését és a kötelező hitoktatás eltörlését. Csupa olyasmit, ami Magyarországon vagy nincs (nem lehet) napirenden, vagy eleve tilalmas, vagy éppenséggel, mint a hitoktatás, bevezetésre vár.” Aczélnak az a baja Orbán Viktor Új Emberben megjelent interjújával, hogy „2012-ben egy magát modernnek gondoló ország miniszterelnöke a ’keresztény gyökerek’ állandó emlegetésével egyetlen vallásfelekezet (a római katolikus) talpnyalójává válik, és az ’európai kultúra és civilizáció’ hagyományából afféle II. József-i egyetlen tollvonással törli ki a felvilágosodást, a francia forradalmat, Napoleon Code Civile-jét, de még horribile dictu Luther Mártont is, aki elsőként akarta szekularizálni (világi kézbe adni) az egyházi nagybirtokokat… Valamennyiükben az volt a közös, hogy olyan ágacskákat növesztettek ki azokból a bizonyos ’keresztény gyökerekből’, amelyek az állam és az egyház szétválasztását fogalmazták meg – a pápaság óhajával ellentétes – parancsként. Az európai társadalomfejlődés őket követte. És egyébként is: a keresztény világnézetből politikai cselekvés nem következik. Amikor következett, gyakran az ellenséges keresztény vallásfelekezetek nagyon véres és kevésbé véres, mára elfeledett háborúiba torkollott. Attól, hogy ma valaki belefullad az adósságaiba vagy vígan él, egyformán lehet ’jó keresztény’.” 

A Magyar Hírlap (1., 8.o.) Egyeztetnének az egyházak a hittanról – Hitoktatás: egyelőre sok a kérdőjel címmel ismerteti Papp Kornél tanulmányát. A református szakértő úgy véli, számos tisztázatlan kérdőjel van még a kötelező hit-és erkölcsoktatás jövő szeptemberi bevezetése kapcsán, ezért az egyházak és az oktatási kormányzat közötti mihamarabbi egyeztetéseket sürget. Papp Kornél szerint a köznevelési törvény elfogadása után sok egyházi fórumon értették félre az állami általános iskolákban bevezetendő erkölcstan vagy az egyházak által szervezett hit- és erkölcstan kötelező tanórai foglalkozások közé kerülésének jelentőségét. A református szakértő leszögezi: a jogszabály nem szól a nem állami és a nem egyházi fenntartású általános iskolák helyzetéről. Nem tisztázott tehát azon intézmények helyzete sem, amelyek 2013. január elejétől állami fenntartásba kerülnek, de fenntartásuk jogát az önkormányzatok – köznevelési szerződés keretében – határozott időre visszakapják. Papp Kornél rámutat. „Amennyiben a készülő végrehajtási rendeletek ezen intézményi kört nem tekintik majd az állami fenntartás részének, úgy az önkormányzati intézményekben szervezhető hittanoktatás az egyéb intézménytípusoknak – óvoda, középiskola vagy kollégium – szervezhető fakultatív hittanoktatáshoz lesz hasonló, a korábbiakhoz képest minimális letéréssel.” A fakultatív hit- és erkölcstanoktatást az állam finanszírozza. Súlyos feszültséget jelent viszont Papp Kornél szerint az óradíjak alacsony mértéke, az erkölcstanoktatás, illetve a hit- és erkölcstanoktatás párhuzamos tartása esetén pedig a helyzet még tarthatatlanabbá válik. A lap megkeresésére egyelőre nem reagált az oktatási tárca a fentiekre, így a református szakértő tárgyalások megkezdésére tett javaslatára. Az orgánum úgy tudja: a keresztény egyházak a napokban közös állásfoglalást készítenek az esetleges tárgyalásokhoz.  

Magyar Kurír