Napi sajtószemle

A Népszabadság (9.o.) Terítéken az egyházi törvény címmel közli, hogy az Európai Bizottság vizsgálja, hogy az új egyházügyi törvény összhangban van-e az uniós joggal, köztük az egyenlő bánásmódról szóló irányelvvel, miután Tabajdi Csaba, Göncz Kinga és Gurmai Zita szocialista EP-képviselők, valamint az EP más, zöld-, néppárti és liberális tagjai írásban fordultak Viviane Reding igazságügyi biztoshoz. A képviselők szerint a magyar jogszabály nincs összhangban a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód követelményét előíró közösségi irányelvvel. A vallási szervezetek ugyan az uniós jog szerint megkövetelhetik, hogy a foglalkoztatott személy azonos vallású legyen, de a levél szerzői szerint az egyházügyi törvény túlmegy az uniós direktíva által meghatározott kivételek körén. A Viviana Reding által vezetett bizottság felveszi az ügyben a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Szintén a Népszabadságban (11.o.) Palugyai István Ókonzervatív címmel bírálja Orbán Viktort, amiért az Új Embernek adott húsvéti interjújában a cikkíró szerint erőszakkal akart ellentétet szítani a vallás és a tudomány között, amikor azt mondta, neki más értelmezése, felfogása van az európai civilizációról és tudományról, mint a tudománynak. Palugyai szerint ha valóban összeegyeztethetetlen lenne a hit és a tudomány, „be kéne zárni a Pázmány Péter Katolikus vagy a Károli Gáspár Református Egyetemet, ahol azonban sok egyéb mellett jelentős tudományos értékek is születnek… ókonzervatív világfelfogás árad e szellemiségből, olyan, amilyet még maga a Vatikán Pápai Akadémiája sem fogad el ma már a természettudománnyal kapcsolatban… És hát a világunkat előrevivő nagy tudósok között sem volt kevés az istenhívő, magyarán a tudomány-vallás elválasztás ilyen formája Nyugaton nemhogy nem szokásos, de egyenesen retrográd.”

Ugyancsak a Népszabadságban (14.o.) Seres Attila Szentírás Androidon címmel úgy véli, bestseller lehet az újonnan revideált Károli-biblia. A cikkíró rámutat: a nyelv változik, és a felnövekvő generációk gyakorta már meg sem értik azokat a kifejezéseket, amelyek jelentése korábban egyértelmű volt. Ez a felismerés ösztönözte a szakembereket, hogy a Károli-féle bibliafordítást a mai nyelvtan- és szóhasználathoz igazítsák. Seres Attila megemlíti azt is, hogy a Veritas Kiadó, a fiatal korosztályra gondolva, még ebben a hónapban elérhetővé kívánja tenni a „modernizált” Károli-biblia androidos és iPhone-os változatát is.

A Magyar Demokratában („Nem vagytok egyedül” 20-22.o.) Pál Ferenc római katolikus pap, mentálhigiénés szakember nyilatkozik, aki elmondta: „Rengeteg úton lehet elindulni. Először azonban tisztázni kell a kérdést, hogy élő és eleven-e bennem egyáltalán a vágy, hogy az Istennel való kapcsolatomat elmélyítsem. Van-e bennem vágy feléje, tapasztalom-e a spirituális dimenzió jelentőségét? Nem hiszem, hogy kívülről érdemes volna mintegy parancsszóra elmondani bárkinek, hogy neked szükséged van Istenre, miközben ezt ő nem érzi. Az alapokból érdemes elindulni. Hol tapasztaltál vágyat, ösztönzést Isten iránt? Hogy tapasztaltad meg eddig Istent? Ezen kérdések alapján eljutunk a személy istenképéhez. Lehet, hogy azt gondolja, hogy Isten ’büntető isten’, esetleg ’halált hozó isten’. Nyilván egy ilyen istennel miért akarná a kapcsolatát szorosabbra fűzni bárki is? Inkább azt mondja, örülök, hogy csak ritkán találkozunk! Ebben a kérdésben tehát sok érdekes szempont van elrejtve. Mi, papok, ilyenkor húsvétkor elmondjuk, hogy Isten hív téged. De nem feltétlenül tudjuk, hogy a minket hallgatóban milyen istenkép él. Előfordulhat, hogy épp az imént felsoroltak valamelyike. Mielőtt tehát a Jézus Krisztus Istene felé vezető úton valaki el tud indulni, sok – úgy mondanám – nulladik lépés van.”

Magyar Kurír