Napi sajtószemle

A Népszabadság (600 hófehér léggömb 1.o.), a Magyar Hírlap (A hitlerizmus… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Az élet menete 1.,3.o.) beszámolva arról, hogy több mint tízezren vettek részt az Élet menete Alapítvány által megszervezett, a holokauszt áldozataira emlékező rendezvényen, kiemelik, hogy beszédet mondott Erdő Péter bíboros prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke is, aki hangsúlyozta: a kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal és semmilyen vallási közösség vagy népcsoport elleni gyűlöletkeltéssel. Az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel sem, hiszen „a Biblia szerint minden ember Isten teremtménye.” 

A Népszavában (10.o.) Dési János Lezsák, Erdő és a zsidók címmel szomorúnak nevezi, hogy Lezsák Sándor ideiglenes házelnöknek végül vissza kellett lépnie attól, hogy beszédet mondjon a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetén. A cikkíró nem állítja, hogy Lezsák maga is rasszista lenne, de azt igen, hogy hajlandó politikai szövetséget kötni potenciális politikai gyilkosokkal. Ugyanakkor Dési nagyon jó jelnek nevezi, hogy Erdő Péter bíboros prímás részt vett és beszédet mondott a megemlékezésen. „Tudjuk, a katolikus egyháznak, különösen a magyarnak, van mit jóvátennie. Az antiszemitizmus egyes katolikus körökben még ma is virulens. Erdő jelentős gesztusa fontos állomás afelé, hogy Magyarországon a rasszizmus elítélendő, megvetendő nézet legyen.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Beer Miklós szerint egymást kell segítenünk címmel számol be arról, hogy a váci megyéspüspök a negyedik alkalommal megrendezett, isteni irgalmasságról szóló szombati konferencián figyelmeztetett: amikor ilyen bajban van ez a kis ország, az embereknek segíteniük kell egymásnak, nem várhatnak mindent az állami intézkedésektől. Erdő Péter bíboros prímás, az MKPK elnöke a résztvevőkhöz intézett üzenetében hangsúlyozta: az irgalmasság azt jelenti, hogy „ott is segítek anyagilag, ahol a másiknak ez nem jár”, hiszen  a keresztények küldetéséhez hozzátartozik, hogy „az elvárható mértéken túl is” legyenek jók az emberekhez.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Kopp Mária… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Kopp Mária… 2.o.) is közlik, hogy családtagjai és rokonai gyászmisén búcsúztatják az április 3-án elhunyt orvos-pszichológust. Május 1-jén este hat órakor a zugligeti Szent Család-templomban a család várja a barátokat, munkatársakat, tanítványokat és mindenkit, aki szerette őt. Kérik, a gyászolók egy szál virágot vigyenek az urnához, a koszorúra szánt összeget pedig Kopp Mária kívánsága szerint a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom céljaira ajánlják fel a bejáratnál elhelyezett gyűjtőkosárba.

A Magyar Nemzet (5.o.) Amerre az orvos sem jár címmel számol be arról, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat támogatásával hazánkban egy nemzetközi missziós orvoscsoport járja azokat a falvakat, ahol a nyomor már átírta a betegségtudatot. Megnézik a gyerekek szemét, fogát, gerincét, bőrét, szívhangját, vérnyomását. Az orvoscsoport vezetője, Szalai László szerint a szegénység, az éhség és a fázás más dimenzióba helyezi a betegségeket: a peremvidékeken nem azt tartják bajnak, ha nem látnak vagy szédülnek a magas vérnyomástól, hanem azt, ha nincs tűzifa a fészerben.

A Magyar Nemzet (Balog Zoltán… 4.o.) beszámol egy kolozsvári konferenciáról, amelyen az erdélyi cigányok helyzetével foglalkoztak. Balog Zoltán, a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára előadásában hangsúlyozta: Erdélyben a romák felzárkóztatása, taníttatása és foglalkoztatása tekintetében nagyon jól működik az önkéntesség, hiszen az érintett szervezetek megszervezik önmagukat és saját életüket. Példaként említette Böjte Csaba ferences szerzetes, illetve Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ilyen irányú tevékenységét. Az államtitkár úgy véli, hogy az erdélyi cigánypasztoráció is eredményesen működik.

A Magyar Hírlapban (Papp Lajos… 1.,4.o.) a világhírű szívsebész nyilatkozik, aki szerint azért magas hazánkban a terhességmegszakítás, mert elvesztettük a nemzeti tudatunkat, tagadjuk valós történelmünket és a pénz vált az emberek számára a legfontosabb értékké. Ám Papp Lajos bizakodó, mert változást tapasztal a Kárpát-medencében. Állítja: „Megindult egy pozitív folyamat, amelynek hatása a gazdasági nehézségek, a politikai veszekedések, a bizonytalanság miatt még nem érezhető. Meggyőződésem, hogy négy-öt éven belül, akárhogy rosszabbodik a világ helyezte, Magyarország népessége növekedni fog.” A professzor szerint tömeges az Isten felé fordulás, a nemzeti tudat erősödése, a valós magyar történelem kutatása és megélése.

Magyar Kurír