Napi sajtószemle

A Népszabadság (2.o.) A pápa 85 éves, erőt kér küldetéséhez, a Népszava (8.o.) Szűk körben köszöntötték a pápát címekkel számolnak be arról, hogy hétfőn ünnepi szentmisét tartottak a vatikáni Paolina-kápolnában XVI. Benedek pápa tiszteletére, aki tegnap ünnepelte 85. születésnapját.  

A Népszava (10.o.) A nap idézete címmel hozza Erdő Péter bíboros prímásnak az Élet menete című hétvégi rendezvényen mondott szavait: „A kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal! Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen. Az antiszemitizmus nem fér össze az emberséggel! Van remény ennek legyőzésére, ha mindnyájan összefogunk, és akarjuk, ha egyetértünk abban, hogy a gyűlölködés, az antiszemita, a rasszista beszéd és cselekvés mindig mérgező.”

Ugyancsak a Népszava (2.o.) Egyházi kézben a szociális intézmények címmel számol be egy tegnapi sajtótájékoztatóról, amelyen Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa azt mondta: az államosított szociális és gyermekjóléti intézmények egyházi kézbe adását készíti elő egy múlt heti kormányhatározat. A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás szerint az állami fenntartásba került szociális intézmények állami feladatait a jövőben a nemzeti erőforrás miniszter látja majd el. Réthelyi Miklósnak a gazdasági tárcával közösen április 30-áig kell előterjesztenie az ehhez szükséges jogszabályváltozásokat.

A Népszabadságban (12.o.) Takács Imre A keresztény értékek hiánya címmel azt állítja, hogy az egykulcsos adónem nincs összhangban a keresztény értékekkel, amit az egyházak vezetői „némán tudomásul vesznek”, pedig a cikkíró szerint megszívlelendő Edmond Melinvand professzornak Az egyházak társadalmi tanításáról című tanulmánya, amelyben hangsúlyozza: „Az egyháznak nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a hatalommal rendelkezők kötelességeire, amelyeket legkönnyebben a demokratikus intézményekkel lehet kikényszeríteni.” Takács Imre rendkívül jelentősnek tartja az 1891-ben XIII. Leo által kiadott Rerum novarum című enciklikát is, amely máig szóló érvényességgel figyelmeztet, hogy a kormányon lévők kötelessége az igazságos elosztás elvének alapos elemzése. Néhai II. (Boldog) János Pál pápa Átlépni a remény küszöbét című könyvében írta, hogy Mahatma Gandhi „mélyen hitt az evangéliumban, de csalódott abban, ahogyan a kereszténység a nemzetek politikai és társadalmi életében megnyivánult.” Takács szerint Gandhinak ma is ez lenne a véleménye. Egyúttal rámutat: „Nemcsak a keresztény értékek érvényesülése érdekében, hanem a gazdasági fejlődés biztosítása miatt szükség van a jelentős jövedelemkülönbségek csökkentésére… Csak a progresszív jövedelemadózás tenné lehetővé az állam jövedelemelosztó funkciójának helyes gyakorlatát, ami nemcsak a gazdaság fejlődését segítené, hanem csökkentené a társadalmi feszültségeket is.”

A Magyar Nemzetben (5.o.) Kő András Pálos ünnep és emlékezés újratemetéssel címmel készített riportot arról, hogy április 30-án újratemetik a koholt vádak alapján 1951. augusztus 3-án kivégzett Vezér (Vizer) György Ferenc pálos szerzetest, akinek csontjai a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as parcellájából kerültek elő. A lapnak Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke elmondta: Ferenc atya ma is bátorításra sarkallja őket, „mert napjainkban is sok támadás éri a hazai pálos rendet. Olyanfajta szellemi áramlatot próbálnak beleépíteni a pálos rend világába, amelynek semmi köze sincs a kereszténységhez vagy a katolikus egyházhoz. Ugyanakkor a jelenlegi, a most élő és itt működő pálosokat nem tartják magyar pálosoknak, hanem a lengyelekhez tartozó kis oldalágnak. Van egy politikai színezetű mag, amely ezt a nézetet erőteljesen képviseli. Ha valaki Vezér Ferenc atyára vagy kortársaira, Bolyás Ákosra, Homonnay Miklósra, Máthé Péterre, Bihar Tádéra úgy tekint, mint igaztalan magyarokra, akik a hitükért, a meggyőződésükért megjárták a börtönt, az szégyellje magát! Ezek az atyák 1989-ben újraindították a rendet, és elévülhetetlen érdemük van abban, hogy a pálos rend a mai napig él és jelen van a hitéletben. Hogy ez a rend nem magyar? Tisztában vagyunk azzal, hogy van egy politikai erő, amely megpróbálja meggyengíteni ezt a vonulatot. De a délibábos mesékkel nem lehet az ország sorsát előbbre vinni. Mi a lényegre szeretnénk felhívni az emberek figyelmét, ami Ferenc atya életét is jellemezte: végezte a munkáját, a feladatát, amit a Jóisten a Sziklatemplomban és Pálosszentkúton rábízott. A lelkek gyámolítását, erősítését tűzte ki célul, és pálos szerzetesként imádkozott értük. A hite azt jelentette, hogy szemét egy célra függesztve mert cselekedni, és vállalta a kockázatát. Rendkívül jó szónok volt, és annak idején ez bűnnek számított. A hétköznapi életben nekünk is tanúságot kell tennünk a hitünkért, ezért is fontos az újratemetés.”

Magyar Kurír