Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (5.o.) Lengyel tüntetés a katolikus média mellett címmel számol be arról, hogy több tízezren tüntettek szombaton Varsóban a szabad média és a katolikus értékrend védelmében. A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) és a Szolidáris Lengyelország (SO) párt, valamint több jobboldali civilszervezet által szervezett demonstráció résztvevői „a valóságos médiabirodalommal rendelkező” Tadeusz Rydzik katolikus lelkész vezette vallási televízió (Trwam) digitális koncessziójának megtagadása ellen tiltakoztak. A több ezer zászló között magyar lobogókat is látni lehetett. A tüntetésen Antoni Dydycz püspök kijelentette: „Nem szabad megengedni, hogy a társadalmi kommunikáció eszközei kizárólag egoista, fogyasztói, hedonista, azaz közösségellenes magatartásokat alakítsanak ki.” A lengyel médiahatóság úgy véli: a Trwam televíziót illetően nincs ok az aggodalomra, mert a toruni szolgáltatás a műholdas és a kábeles sugárzási engedély alapján továbbra is elérhető marad.

A Népszabadságban (6.o.) Czene Gábor Felpumpált egyházi járulék címmel készített összeállítást, amelyben kiemeli: „Durván ötszörösére nőtt az egyházaknak fizetett ingatlanjáradék összege 1998 óta: tavaly kis híján elérte a 16 milliárd forintot.” Ezek szerint az érintett hat felekezet – a katolikus, a református, az evangélikus egyház, a Mazsihisz, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, valamint a baptista egyház – eddig összesen 110,5 milliárd forintot kapott ilyen címen a magyar államtól.

A Magyar Nemzet (4.o.) Több profitot hoz az erkölcsös gazdálkodás címmel számol be a Budapesti Corvinus Egyetem és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által a múlt héten rendezett budapesti konferenciáról. A lap kiemeli, hogy a rendezvényen Helen Alford angliai Domonkos-rendi nővér, a római Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) társadalomtudományi karának dékánja előadásában egy olyan új irányzatot, gazdasági társulási formát mutatott be, amely megoldást nyújt a mai, válság sújtotta időkben is a gazdaság és a társadalom területén felmerülő problémákra. E keresztény elveken működő, főleg kis- és közepes méretű társadalmi vállalkozások nem haszonmaximálásáért alakulnak és működnek, hanem olyan, közjóként értékelhető társadalmi célért, amelyet Arisztotelész két ember barátságának oszthatatlan közös értékeként ír le. Helen nővér a vállalatok társadalmi felelősségét hangsúlyozta, de bírálta azt a gyakorlatot, amikor egy cég hamisan igyekszik magáról pozitív képet kialakítani. Ahogy egy multinacionális olajcég tette, amikor hazug módon állította azt, hogy a Niger folyó deltájában kórházat, iskolát épít, miközben a térség élővizeiben szivárványként fénylett az olajszennyeződés. Az Angelicum dékánja figyelmeztetett: megéri az egyház tanítására alapozott gazdálkodást folytatni a vállalatoknak, mert így több profitot lehet elérni.

A tudósítás alatt közli a Magyar Nemzet azt is, hogy május 2-áig lehet jelentkezni a Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban szakirányú továbbképzésre a Spaientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán,. Itt az emberközpontú és fenntartható gazdaság és gazdálkodás elméleti és gyakorlati alapjait fektetik le három blokkban, amelyek gazdasági, társadalomtudományi és filozófiai-teológiai tantárgyakból állnak. A négyszemeszteres, BA-diplomához kötött posztgraduális képzés végén értékalapon működő cégeknél, intézményeknél van esély elhelyezkedni.

A Magyar Hírlap (Böjte Csaba… 13.o.), beszámolva a budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválról, kiemeli: szombat délután „lélekemelő volt látni, hogy milyen sok ember várakozott Böjte Csaba ferences rendi szerzetesre, aki áldozatos munkával rengeteget tesz Erdélyben a sanyarú körülmények között élő gyermekekért.”

Magyar Kurír