Napi sajtószemle

A Népszabadság (2.o.) Kérdés Mindszenty ügyében címmel számol be arról, hogy Mindszenty József bíboros hercegprímás közelmúltban bejelentett rehabilitációja ügyében intézett kérdést a Demokratikus Koalíció alelnöke a legfőbb ügyészhez. Molnár Csaba arra utalt, hogy míg a KDNP és Erdő Péter bíboros is azzal üdvözölte a döntést, hogy a hazai igazságszolgáltatás ezzel adta egyértelműen jelét annak, hogy „szakított a koncepciós perek nehéz örökségével, és komolyan törekszik az igazságosság alapvető emberi követelményeinek érvényesítésére”, addig az 1990 márciusában kihirdetett semmisségi törvény már rehabilitálta a bíborost. Polt Péter legfőbb ügyész válaszában kifejtette: a perújítási nyomozást formailag az ügyészség 1989 óta nem szüntette meg, erre az „érdemi döntésre” csak most, az iratok bekérése és áttanulmányozása után volt mód. Polt Péter visszautasította Molnár Csaba megjegyzését, hogy a Katolikus Egyház és az ügyészség politikai alapon összejátszana ebben az ügyben.

A Magyar Hírlap (13.o.) Megtalálni az egyensúlyt címmel számol be arról, hogy Jobbágyi Gábor egyetemi jogász professzor 65. születésnapja alkalmából mutatták be tegnap a Pro vita et scientia tanulmánykötetet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dísztermében. Az eseményen részt vett Bíró László püspök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Halász János államtitkár is. Bíró László méltató beszédében hangsúlyozta, hogy Jobbágyi Gábor „Életének iránytűje II. János Pál pápa Evangelium Vitae enciklikája. De életvédőként ars poeticája egybecseng XVI. Benedek pápának az élet tiszteletéről tett hitvallásával is. Eszerint az életet a fogantatástól kezdve a természetes halálig védeni kell. Jobbágyi alapvetése, hogy a magzatelhajtás nem lehet alapvető emberi jog.” A főpásztor hozzátette: a társadalom nem fordulhat szembe alapvető tudományos tételeivel, mert akkor elpusztul. „Napjainkban a halál civilizációja küzd az életével. Jobbágyi Gábor a magyar életvédelem első generációs tagjaként nagyon sokat tett nemzetünkért” – mondta Bíró László püspök. Semjén Zsolt beszédében arról beszélt, hogy Jobbágyi Gábor minden tette arra a fundamentumra épül, amit a hite jelent: „Hitvalló abban az értelemben, hogy bármely szegmensét művelte is a tudománynak, mindig megjelenítette a keresztény értékeket. Munkássága a hitvalló és a professzionális jogász egysége az élet védelmében. Jobbágyi a magzatok érdekében a legvédtelenebbekért állt ki. Kényes egyensúlyt talált meg. A magyar társadalom jelentős részére nincs hatással a hitbeli alappal mondott szó. A professzor ehhez képest szigorú emberi jogi alapon, logikusan érvelt mindig is, így képes volt a nem vallásos hallgatóságát is meggyőzni.”

A Magyar Nemzet (3.o.) Szobor a mártír plébános emlékére címmel közli, hogy engesztelő szentmisével emlékeznek meg holnap délelőtt 10 órától a délvidéki Tóthfalun Szabó Dénesre, a falu első plébánosára, akit több tízezer magyarral együtt 1944 novemberében gyilkoltak meg a jugoszláv kommunista partizánok. A szentmise után felavatják a plébános szobrát, ifjabb Ambrus Imre alkotását. A rendezvény védnökei Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő és Schmittné Makray Katalin, a volt köztársasági elnök felesége. A Keskenyút Alapítvány zarándoklatot szervez az eseményre. A polgári napilap emlékeztet rá: az 1893-ban született Szabó Dénes 1929-ben került Tóthfalura, ahol másfél évtizedig volt lelkipásztor. 1944 őszén, a szovjetek közeledtekor sokan kérlelték, meneküljön el, mert a kommunisták meg fogják gyilkolni. Ő csak annyit mondott, nincs mitől félnie, „a pásztornak a nyáj mellett van a helye.” Novemberben a partizánok elhurcolták, és kegyetlen kínzások után megölték. Egy szemtanú szerint az atyát lefejezték. Nyughelye máig ismeretlen, feltehetőleg Magyarkanizsánál egy Tisza melletti tömegsírba temették. Az MN hivatkozik Matuska Márton kutatásaira, melyek szerint 1944-45-ben legalább harminc papot és egyházi személyt gyilkoltak meg a Délvidéken a kommunista partizánok.

Magyar Kurír