Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (Életre biztató derű 5.o.) a 70 éves Reisz Pál ferences atya nyilatkozik, aki a rendszerváltás előtti és utáni évtizedben volt az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatója. Ma köszönti őt a nyolcvanéves intézmény. A volt igazgató elmondta: „”A ferences rendet, az intézményeit mind a mai napig Szent Ferenc egyénisége hatja át: az egyszerűség, a közvetlen magatartás, ami kerüli a bonyodalmakat, a túlhangsúlyozott tudományosságot, a pátoszt. Jellemző még ránk a spontaneitás, a vidámság, a lelki emelkedettség…. Van olyan értelmezés, amely szerint a hegyi beszédet megnyitó nyolc boldogságmondás Jézus önéletrajza, a boldogság ígérete nem a túlvilágra, hanem erre az életre is vonatkozik. ’Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.’ Bár itt, a földön nincs mindig farsang, attól még lehet boldog az ember. Ha valaki nem emészti, pusztítja önmagát, hanem lelkileg kiegyensúlyozott, megállapodott, megtalálta az otthonát a világban.” Reisz Pál atya elmondta azt is: „A közelmúlt hírei felkavaró tragédiákról szólnak: jómódú, valószínűleg egészséges emberek családokat irtottak. Hogyan süllyedhettek idáig? Nem volt biztos értékrendjük, fogódzójuk az életükben, odadobták a gyeplőt, az ösztöneiknek, az önzéseknek éltek. Amikor pedig csalódások érték őket, nehézségekbe ütköztek, akkor hamar feladták, önmaguk vagy mások ellen fordultak. Pedig sem egyénileg, sem közösségileg sosem szabad feladni: Krisztus feltámadott, példája azt mutatja: a legsötétebb, legnehezebb helyzetből is van kiút. Nincs olyan mély gödör, amelyből ne tudnánk kijutni. Krisztusban győzött az élet a halál fölött, a szeretet erősebbnek bizonyult a halálnál is: ez minden reményünk alapja. És ez nemcsak szélsőséges esetekben, hanem hétköznapi gondjainkban, életünk mélypontjain is eligazítást ad. Hívőknek, nem hívőknek ezért is tudom ajánlani az egyházi iskolákat: ott olyan közösséget, tágabb értelemben vett családot találhatnak, ahol a vallásos családi indíttatású gyerek megerősödik a hitében, tudatosan vállalja a keresztény értékeket. A nem vallásos indíttatású gyerekek rátalálhatnak a keresztény értékekre, így képesek lesznek életük értelmét megtalálni, elkötelezett életet élni.”

A Népszabadságban (12.o.) Mesterházy Attila Felvilágosodás, Európa, demokrácia címmel bírálja Orbán Viktor Új Emberben megjelent húsvéti interjúját, amiért a miniszterelnök az EU egyik alapító atyját, Robert Schumant idézte: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.” Az MSZP elnöke fölteszi a kérdést: „Ki volna olyan ostoba, hogy Európa keresztény gyökereit kitépné, aki tagadná a kereszténység kultúraformáló és civilizációépítő erejét? Melyikünk utasítaná el azt az állítást, hogy Európát nem csupán anyagi érdekek, hanem a közös értékek és gondolkodásmód is összetartja?” Mesterházy vitathatatlan igazságnak tartja Jacques Delorsnak, az EB egykori szocialista elnökének véleményét: „Európának lélekre is szüklége van.” Ám Mesterházy szerint Robert Schuman nem egészen azt mondta, amit Orbán Viktor neki tulajdonított, hanem arról beszélt, hogy „az integráció Európája a kereszténység elvei, a szó keresztény értelmében vett általános demokrácia megvalósulásában ölt majd testet.” Mesterházy elismeri Európa keresztény gyökereit, de megrója a kormányfőt, amiért nem említette a felvilágosodást is, mint Európa követendő hagyományát, s szerinte Orbán Viktor „Küzd az integráció ellen, ami igazán magyar ügy. Az Orbán-kormánnyal rokonszenvezők többnyire olyan fundamentalista politikai erők, amelyek hazájukban ellenzékben vannak. A ’magyar ügy’ nem ilyen szövetségeseket kíván. A kereszténység és a felvilágosodás hagyománya együtt vezetett a szociális Európa, a szolidaritáselvű társadalom gondolatához, amelyből kiemelkedett az a jóléti állam, amely összes hibájával együtt a leghumánusabb és legsikeresebb európai vállalkozások egyike… Ám ez biztosan nem valósítható meg az átlagos és alacsony jövedelmű emberek adóterheinek növelésével, az egyetemi tandíjak egekbe emelésével, a segélyek csökkentésével és a közmunkáért járó juttatás lefaragásával. Ez a politika nem keresztényi és nem felvilágosult.”

A Népszavában (7.o.) Mészáros Tamás Hit, remény, deficit címmel ironikus hangvételben reagál arra, hogy a minap Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője kerekasztal-beszélgetésen vett részt, melyet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szervezett. A cikkíró szerint a KÉSZ jelenlévő tagjai egyetlen éles kérdést sem tettek fel, „Senki sem gondolja komolyan, hogy a keresztény értelmiségiek szövetségbe tömörült tagjai kellemetlenkedni akartak volna Lázár Jánosnak. Valószínűleg azt is megnyugodva hallották tőle, hogy ’az ország működőképessége érdekében kell bizonyos lépéseket megtenni az Európai Unió elvárásainak megfelelően’. „Miért kérdezték volna meg, hogy mi a baj az ország működőképességével? Hogy a nemzeti politika kétéves diadalmenete után, mikor jól tudjuk, milyen szilárdan kezünkben tartjuk a jogállam és a demokrácia intézményeit, miként lehetnek még mindig működési gondjaink? Erre maguktól is tudják a választ. Az ország kitűnően működik, és ha a nemzetközi baloldal nem terjesztené az ellenkezőjét, ezt még az unió is elhinné.”

Magyar Kurír