Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (Erkölcsös legyen, és jogszerű 29–31.o.) Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspök nyilatkozik, aki emlékeztet rá: „A rendszerváltásnak nevezett időszak elején, az első szabad választások alkalmával sok pártról joggal gondolták a hívő szavazók, hogy valódi értékeket képviselnek, ezért akkor nem lett volna célszerű, hogy az egyház egy párt mellett álljon ki, mert akkor a többi párttal szimpatizálókat, a saját közössége tagjait elidegeníthette volna. Hadd érzékeltessem ezt egy labdarúgásból vett példával. Tegyük fel: az első osztályú bajnokságban szereplő csapatok mindegyike sportszerűen, etikusan, erkölcsösen küzd. Ekkor nem lenne szerencsés, ha egy pap, pedagógus, hitoktató azt mondaná csoportja tagjainak, nem jó tagja a közösségnek az, aki nem annak a csapatnak szurkol, amelyiknek ő. De ha a bajnokságban csak egyetlen sportszerű csapat lenne, az összes többiről pedig nyilvánvaló volna, hogy doppingol, vagy eladja a meccseket, vagy a tulajdonos csak pénzmosás céljából működteti a csapatot, akkor erkölcsi alapon csak egyetlen csapatnak lehet drukkolni. A pártpolitika nyelvére fordítva: ha van egy pártszövetség vagy politikai formáció, amelynek tagjai még ha nem is szentek, de a program, az értékrend megfelel egy bizonyos erkölcsi mércének, amelynek a többi párt nem, akkor egy közösség vezetője joggal mondhatja, hogy azt az erőt érdemes támogatni. Sőt ez erkölcsi kötelesség is. Magyarországon a rendszerváltás óta talán most először van ilyen egyértelmű helyzet… Joggal mondanák rám, hogy megosztottam a közösségemet, ha olyan helyzetben lennénk, hogy több hasonló párt közül választhatunk. Joggal kérdeznék, hogy a többi pártot, akik szintén a közjót akarják, miért nem támogatom. Magyarországon nincs olyan párt, amelyik a baloldali értékeket képviselné... baloldali értékekről Gazsó Illés sokkal hitelesebben tud beszélni, mint Aczél Endre. Úgy tűnik, Aczél Endre nem igazán ismeri sem az egyház történelmét, sem tanítását, mert akkor nem írta volna, hogy ’a római katolikus egyház Európában mindig szemben állt a politikai baloldallal’. A baloldali értékek valójában keresztény értékek, az Evangélium értékei elsősorban a történelmi baloldal által hangsúlyozott értékek: a társadalmi szolidaritás, a ’bérből és fizetésből’ élők jogainak képviselete, az elesettek segítése. Nem az egyház lopta el a baloldali értékeket, hanem a politikai baloldal próbálta az evangélium eszméit kisajátítani. Klasszikusnak nevezett baloldali értékeket ma Magyarországon magát baloldalinak nevező párt nem képvisel. Ezeket az értékeket, amelyek egyben keresztény értékek is, most egy magát ’jobboldalinak’ vagy ’jobbközépnek’ definiáló pártszövetség, a Fidesz-KDNP sokkal hatékonyabban képviseli.” A főpásztor a Jobbikról elmondta: nagyon sok jó szándékú ember lát a Jobbik által hirdetett programban megoldást, sőt egyetlen megoldást. „Úgy látom, sok mindenben igazuk is van, de az általuk felvetett problémákra kínált megoldás nem egyeztethető össze a keresztény értékrenddel. Nem azt mondom, hogy gyűlöletre uszítanak, azt túlzásnak tartom, de az biztos, hogy nem az Evangélium szellemében fogalmazzák meg az elképzeléseiket és receptjeiket, és alakítják stílusukat. Ráadásul, aki ma Magyarországon igazi változást akar, pontosan tudja, ennek milyen feltételei vannak. Aki nem ezt segíti, az annak érdekében cselekszik, hogy ne történhessen változás.” Kiss-Rigó László a jogrend karikatúrájának nevezi a jelenlegi hatalom köreiben gyakran hangoztatott népszerű szlogent, „… lehet, hogy nem erkölcsös, de jogszerű.” A püspök szerint ma inkább a nem erkölcsös és nem is jogszerű elve érvényesül. „Az erkölcsi válság még súlyosabb, mint a gazdasági. A gazdasági válságból való kilábalás a kisebbik és a könnyebben megoldható feladat. A társadalom betegségének gyógyítása viszont lassabb, nehezebb lesz. Az egyházak mint közösségek és az egyes hívő ember ez utóbbi érdekében sokkal többet tehet, hisz alapból – érdemén kívül – több munícióval rendelkezik fentről. Cinikus megjegyzés, hogy azért támogat egy hívő, egy keresztény közösség egy bizonyos politikai erőt, mert ha az hatalomra kerül, akkor valamilyen módon visszakapja majd a támogatást. Önmagában nem baj, ha egy civil szervezet csak ezért támogat egy pártot. De ha az egyház is így járna el, akkor nem sokban különbözne egy civil szervezettől. A hívő ember elsősorban nem azt nézi, hogy mit kap majd egy hatalomtól, hanem hogy mit tud adni a társadalomnak. Én nem egy pártot támogatok a választáson, hanem van konkrét elképzelésem a társadalom gyógyításáról, a közjó előmozdításáról. Ezt egyedül nem tudom megvalósítani, ezért a politikai erők közül azt választom, melyben leginkább partnert látok. Úgy gondolom, ez a demokrácia lényege.”

Egyéb témák

Külföld

A Magyar Hírlap (15.o.) A brit iskolákban kötelező lehet a melegpártolás címmel számol be arról, hogy a birt Munkáspárt a héten benyújtotta a gyermekekről, iskolákól és családokról szóló törvény módosító javaslatát, amelyben kötelezi az egyházi iskolákat az abortusz, a fogamzásgátlás és homoszexualitás támogatására. A gyermek-, iskola- és családügyi miniszter, Ed Balls szerint nem arról van szó, hogy a felekezeti iskolák ezentúl nem taníthatnák saját világképüket, de tiltott a diszkrimináció és az egyoldalú tájékoztatás. A törvény kapcsán a katolikus püspöki konferenciával való egyeztetések után került be a javaslatba az egyház által támogatott kötelező szexuális felvilágosítás is.

A Magyar Nemzet (Bevándorlásellenes hangulat… 9.o.) ismerteti a Financial Times közvélemény-kutatásának eredményét, amely szerint az Európai Unió polgárai mind nagyobb ellenszenvvel viseltetnek az iszlám valláshoz köthető külsőségek iránt. Ezt a folyamatot gerjeszti az elmúlt két év gazdasági mélyrepülése is. A bevándorlóellenesség elsősorban az olyan államokban jelentkezik főleg, ahol moszlimok élnek. Jól jelzi ezt például a tavaly novemberi svájci népszavazás a minaretek építésének tilalmáról, vagy a közelmúltbeli osztrák felmérés, amely szerint Ausztriában a lakosság 54 százaléka fenyegetésnek véli az iszlámot. Ugyancsak ennek jegyében történt meg például Dániában, hogy fejkendőviselet miatt zártak ki egy nőt a hadseregből. Olaszországban pedig a mozlimok mellett gyakran vannak zavargások a helyi lakosok és a fekete-afrikaiak között.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Hírlapban (15.o.) Szerdahelyi Csongor Katolikus jelen a volt Szovjetunióban címmel készített összeállítást arról, hogy a legkeményebb egyházüldözés évtizedei után húsz éve megnyílt a lehetőség a katolikus egyház számára, hogy a korábban a Szovjetunióhoz tartozó országokban is viszonylag szabadon tevékenykedjen. A cikkíró rámutat, hogy a katolikus jelenlét egyik markáns vonását képviselik a ferencesek, akik, ha is nem nagy létszámban, de ma már Kárpátaljától Kamcsatkáig és Szentpétervártól Kazahsztánig az eurázsiai óriási térség számos pontján jelen vannak. Szerdahelyi kiemeli a Nagyszőlősön működő négytagú magyar ferences közösséget, amelyek tagjai számos településen végeznek lelkipásztori szolgálatot. Magyar ferences a Munkácsi Egyházmegye püspöke, Majnek Antal is. Ukrajnában ezenkívül az utóbbi húsz évben kifejlődött egy önálló, Mihály arkangyalról elnevezett provincia, főleg lengyel gyökerekből indulva, amelynek 75 tagja van. A legnagyobb földrajzi területet az a rendi egység fogja át, amely Oroszországban és Kazahsztánban működik, közvetlenül a Rómában székelő legfőbb elöljáró, José Rodrigez Carballo miniszter generális fennhatósága alatt. Ebben a hatalmas térségben húsz ferences tevékenykedik, van köztük olasz, amerikai, koreai, lengyel és szlovák. Hét plébániát működtetnek, ezenkívül Novoszibirszkben iskolát vezetnek, a kazahsztáni Almatiban mozgássérültekkel foglalkozó intézetet és orvosi rendelőt tartanak fenn, a Csendes-óceán közelében fekvő Usszurszijszkban pedig idősek otthonát. Szentpéterváron utcagyerekekkel és hajléktalanokkal foglalkoznak.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Keresztet tart… 15.o.) felidézi Szent Gellért alakját, kiemelve, hogy Budapesten, a régi Kelenhegy sziklái között áll Jankovics Gyula gyönyörű, az első magyar vértanút ábrázoló szobra. „A szobor magasra emelt jobbjában a szent keresztet tartja a magyarok városa fölé, hirdetvén ezzel, hogy a nemzet a kereszt jegyében született, és annak védelme alatt áll. Gellért volt a magyar nép első nagy térítője.”

Magyar Kurír