Napi sajtószemle

A Hetekben (18-19.o.) Kulcsár Árpád A Biblia és a Vatikán címmel számol be a Vatikánban megrendezett nagyszabású Biblia-kiállításról. Steve Green, a tárlat alapját képező gyűjtemény egyik tulajdonosa, aki többgenerációs protestáns családból származik, elmondta: XVI. Benedek pápának a Verbum Domini (Az Úr Szava) című apostoli buzdítása meggyőzte, hogy „a katolikus egyházban is nagy szeretet van” a Biblia iránt. A cikkíró úgy véli: a vatikáni kiállítás nem véletlenül kapta ugyanazt a címet, mint a pápa által említett apostoli buzdítás. „Az ilyen és ehhez hasonló hangvételű zsinati és pápai szövegek azt a benyomást is kelthetik az olvasóban, hogy bizony a katolikus egyház az egyik legbiblikusabb felekezet a földön.” Kulcsár Árpád szerint azonban a fő kérdés az, hogy „a pápaság a Biblia iránti, hosszú évtizedek óta hangoztatott elkötelezettségét érvényesíti-e a katolikus hitelvek és hitgyakorlat terén. Egyértelműen bizonyítható, hogy a valóságban a katolicizmus alapvető dogmatikai tanításainak és egyházi szertartásainak többsége élesen szemben áll a Szentírás világos útmutatásaival. Így például a katolikus hitgyakorlat középpontjában álló misében a pap továbbra is átváltoztatja az ostyát Jézus Krisztus valóságos testévé, majd ezt az ostyát a híveknek imádó hódolatban kell részesíteni. Mivel a Biblia alapján az élettelen ostya átváltoztatására egyetlen ember sem képes, minden ilyen kísérlet a varázslás veszélyét hordozza magában. Az ostya előtti meghajlás, hódolat pedig könnyen kimerítheti a bálványimádás tényét.” A cikk szerzője emlékeztet rá: a református egyház ma is érvényes hitvallási irata, a Heidelbergi káté ezért kifejezetten azt tanítja, hogy „a mise nem más, mint megtagadása Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének, és kárhozatos bálványimádás” (XXX, fejezet 80.).

A Népszabadság (3.o.) Jegelik az egyházak kárpótlását címmel közli, hogy az eredeti tervvel ellentétben mégsem májusban kerül második és harmadik olvasatban a prágai alsóház elé a cseh egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény tervezete. Politikai elemzők úgy vélik: a hivatalos indoklással ellentétben az áll a háttérben, hogy a meggyengült kormánykoalíció további háttéralkut kezdeményez, mert ezek nélkül nem meri megkockáztatni a több mint két évtizedes vita után kialkudott kompromisszum parlamenti elutasítását. A legnagyobb kormánypárt, a Polgári Demokrata Párt (ODS) több képviselője és néhány független honatya szerint ugyanis a gazdasági válság és az államháztartás súlyos gondjai miatt az egyházak megelégedhetnének ingatlanjaik egy részének a visszajuttatásával, s lemondhatnának a készpénzes kárpótlásról.

A Magyar Hírlap (2.o.) Segélyezés helyett esélyteremtés címmel számol be a Szegénység és szolidaritás című, a keresztény civilszervezetek által a Parlamentben rendezett konferenciáról. A felszólalók – köztük Balog Zoltán felzárkóztatásért felelős államtitkár, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium leendő vezetője – hangsúlyozták, hogy elsősorban az esélyteremtés az állam feladata a társadalmi felzárkózás tekintetében. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője leszögezte: a mélyszegénységben élők integrálása mindenekelőtt az állam feladata, de abban nélkülözhetetlen szerep hárul az egyházakra és a civilszervezetekre is. 

Magyar Kurír