Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (15.o.) Utazás a szívünk mélyébe címmel közli, hogy először jelent meg magyar nyelven Boldog John Henry Newman bíboros könyve, a Gerontius álma. A kötetet Somogyi György, a mű fordítója mutatja be vasárnap este 7 órakor a budai Országúti Ferences Plébánia Krisztus Király-filiájának közösségi házában (Bp. II. kerület, Keleti Károly utca 39.). Somogyi György a lapnak elmondta: „Feleségemmel együtt Newman-szentbeszédeket fordítottunk, és a szerzőben egy megrendítő, minden kor emberéhez szóló gondolkodót fedeztünk fel.” A fordító rámutatott: Newman irodalmi hagyatéka meglehetősen ismeretlen, a helyzeten csak másfél évvel ezelőtti boldoggá avatása javított valamelyest. Egyik, 1855-ben írt regényét akkor lefordították magyarra is, de azóta csupán Apológia című önéletrajzát. Ennek tulajdonképpeni „zárótétele” a Gerontius álma. A bíborost fiatal korától foglalkoztatta az a kérdés, hogy mi lesz velünk a halál után, és a választ az álmok közvetítésével kereste. A Gerontius álmáról Newton kortársai úgy vélekedtek: hozzá fölemelő- és megszentelőerő tekintetében csak Dante Isteni színjátéka mérhető. „A művet kívülről kellene tudnia mindenkinek, aki nem téveszti szem elől azt, hogy egyszer meghal. Ez pedig minden gondolkodó ember számára ajánlatos” – mondta Somogyi György. A polgári napilap közli azt is, hogy a fordítás alapján E. Román Katalin és Szoliva Gábriel OFM rendezésében – Papp János, Nagy-Kálózy Eszter, Blaskó Péter és Schnell Ádám közreműködésével – hangjáték is készült. Barsi Balázs ferences házfőnök, aki Boldog John Henry Newman tiszteletére Sümegcsehiben templomot is építtetett, mindazoknak ajánlja a művet, „akiket érdekel az emberi élet lényege, akik képesek leszállni az élet felszínéről a szívük mélyébe.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Sovány Krisztus 23.o.) az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Szentandrássy István nyilatkozik, akit a legnagyobb élő cigány festőművésznek tart a szakma. Elmondta: „Nem etnikai, hanem szociális kérdés az, ami ma a romákkal történik. Nemcsak ők taszíttattak megalázó szegénységbe, hanem a velük élő magyarok is. Talán a nyolcvanas években lett volna esély a romák teljes felzárkózására, de ma már a nincstelenség felőrölte az emberek toleranciáját. A cigányság folyamatosan veszti a nyelvét, a kultúráját, keserű dolog ez. Azt kérdezte, miért festettem a kis Jézust a Háromkirályok című képemen öregembernek. Nem öreg! Egy sovány, nyúzott, felpuffadt hasú szegény gyermek. Egy ilyen gyermeknek nincs gyerekkora, mert látja a halált, az éhséget és az élet kegyetlenségét. Egy ilyen szegény gyermek könnycseppében benne van a világ összes szenvedése. Ettől olyan, mint Krisztus. Én nagyon szívesen beszélek Istenhez. Minden erőltetés nélkül. Jólesik neki biztos.”

A Magyar Hírlap (1.,17.o.) Sok évszázados csend után újraéled a pálos rend címmel ír arról, hogy százötven éven keresztül nem volt rendháza hazánkban az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálosnak. A lap emlékeztet rá: az 1263-ban Aquinói Szent Tamás segítségével létrejött rend virágkorának a török hódoltság vetett véget. Noha a hódoltság után úgy látszott, fellendülés következhet, néhány évtizeddel később II. József feloszlatta a rendet, az idővel újra megjelenő pálosok szerveződésének pedig 1948-ban a kommunista hatalom vetett véget. A rendszerváltozás után azonban több városban ismét megindult a pálos élet.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Passió… 17.o.) közli, hogy hagyományteremtő szándékkal mutatják be június 8-án és 9-én Kecskeméten az Újvilág passiót. Kocsis L. Mihály és Cseke Péter szövegkönyve elsősorban az Evangéliumra, illetve arra a legendára támaszkodik, hogy az Újvilág felfedezésében 1492-ben a pálos szerzetesek is részt vettek. A passióban a pálos atyák a szenvedéstörténet megismertetésével szeretnék beavatni a fogadásukra összesereglett bennszülötteket, elmesélve Isten Fiának, Jézus Krisztusnak halálát és feltámadását. A passió főbb szereplői Csémy Balázs, Kőszegi Ákos, Hegedűs Zoltán, Pál Attila lesznek. Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Színház igazgatója elmondta: a helyszín a Kecskeméti Arborétum lesz, amelynek vonzerejét növeli, hogy területén áll az 1718-ban épült, műemlék Mária-kápolna oromzatos homlokzattal, azon fa huszártoronnyal, félköríves záródású kapukerettel. A búcsújáró hely jelentős egyházi hagyományokkal rendelkezik, a kápolna szomszédságában, csodálatos természeti környezetben van a játéktér, amely a tervek szerint minden évben helyszíne lesz a passiónak.

Szintén a Magyar Hírlap (Koncerttel… 17.o.) beharangozza, hogy Tengernek fényes csillaga címmel jótékonysági koncertet ad Sebestyén Márta és Andrejszki Judit a Gazdagréti Református Templom bővítése céljából a XI. kerületi Ciszterci Szent Imre-templomban május 20-án este hét órakor. A hangversenyre ingyenes a belépés, a megjelenők adományaikkal támogathatják a gazdagréti épület bővítését. A húszéves gyülekezet vezetője, Lovas András a lapnak elmondta: a templom nagy része adományokból épült, most a szerkezetkész mellékszárnyra gyűjtenek, amelyben irodák, klubhelyiségek kapnának helyet. Emlékeztetett arra is, hogy a Cisztrerci Szent Imre-templommal régóta jó kapcsolatot ápolnak, s a könnyebb megközelíthetőségért választották a Villányi úti épületet a koncert színhelyéül.

Magyar Kurír