Napi sajtószemle

A Népszabadságban (6.o.) Ónody-Molnár Dóra Egyház most első ízben alperes című riportja szerint nemcsak az önkormányzatot, hanem a görögkatolikus egyházat is beperli az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány (CFCF). Az ügy előzménye, hogy Nyíregyházán 2007-ben az akkor még szocialista vezetésű képviselő-testület bezáratta a város cigány iskoláját, mivel belátta: ha az alapítvány beperli az egyenlő bánásmód megsértése miatt a szegregált iskolát fenntartó önkormányzatot, akkor a pert jó eséllyel megnyeri. A Huszár-telep gyerekeit és az ott tanítókat a város többi iskolájában helyezték el. Az önkormányzat azonban nem járt el kellő gondoskodással, mert a bezárással egy időben nem készítette fel a fogadó iskolákban tanító tanárokat, az ottani szülőket, illetve a megszüntetett iskolákba járó gyerekek szüleit a váltásra. A cikkíró emlékeztet rá: Hódmezővásárhelyen például ezt az alapos előkészítő munkát elvégezték. Amikor néhány éve Lázár János polgármester elhatározta, hogy bezárja a város gettóiskoláját, akkor igénybe vette hozzáértő szakmai szervezetek segítségét, konzultált a szülőkkel és pedagógusokkal. Nyíregyházán a CFCF is felajánlotta szakmai segítségét, de a városvezetés nem élt vele. Emiatt az iskola bezárása utáni években a régi és új gyerekek között mindennaposakká váltak az etnikai színezettől sem mentes feszültségek, ráadásul a tanárok is szították a hangulatot. A választások után az új, fideszes városvezetés nem a pedagógiai munka újjászervezésével, az iskolabusz újraindításával és a fáradalmas konzultációval kezelte a problémát, hanem „átpasszolta” a görögkatolikus egyháznak a bezárt cigány iskola fenntartói jogát. „Miközben a gyereklétszám csökkenése miatt iskolákat zárnak be és pedagógusokat bocsátanak el Nyíregyházán, egy iskolát a városban mégis újranyitnak: a Huszár-telepit” – írja a szerző. Egyúttal emlékeztet rá, hogy az oktatásért is felelős volt államtitkár, leendő humáncsúcs miniszter, Balog Zoltán még márciusban azt mondta: a Hajdúdorogi Egyházmegye a Huszár-telepen működő iskola átvételével integrációs programot kezdett el, amelyhez a kormányzat a szükséges anyagi forrásokat is biztosítja. A Népszabadság egyelőre nem kapott választ arra Balog Zoltántól, hogy miért tartja integrációnak azt, amikor egy iskolába csak hátrányos helyzetű gyerekek járnak, de arra sem, hogy a Hajdúdorogi Egyházmegye kapott-e támogatást a közigazgatási tárcától. Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója a lapnak elmondta: nemcsak az önkormányzatot, hanem a görögkatolikusokat is beperelték, és lehet, hogy beperlik a KIM-et is. Az első tárgyalási napot ma tartják. A CFCF szerint a Huszár-telepi iskola fenntartója a Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nevéhez köthető köznevelési törvényt is megszegi. A jogszabályból ugyanis – „nem utolsósorban Lázár János és Pokorni Zoltán nyomására” – kikerült a felzárkóztatási osztályok indításának lehetősége. Tehát szegregáló iskolát nem lehet a felzárkóztatás jelszavával újranyitni.

Ugyancsak a Népszabadság (2.o.) Református emléktábla Horthynak  címmel közli, hogy a debreceni református kollégiumban Bölcskei Gusztáv püspök közreműködésével arra készülnek, hogy május 19-én visszahelyezik Horthy Miklós kormányzó emléktábláját, amelyet hetven esztendővel ezelőtt az egyesület elődje, a Kollégiumi Diákszövetség állított. A márványtábla tavaly került elő a kollégium déli szárnyának felújításakor. Tiltakozik a terv ellen többek között Fazekas Csaba egyháztörténész és két teológus, Iványi Gábor és Majsai Tamás. Szerintük az iskolafenntartó tiszántúli református egyházkerület ezzel a lépéssel „a magyar protestantizmus és a magyar történelem legkiválóbb szellemi nagyságát kibocsátó, elévülhetetlen egyház- és kultúrtörténeti érdemeket jegyző debreceni református kollégium múltjának súlyos meggyalázására készül.”

Magyar Kurír