Napi sajtószemle

A Hetekben (21.o.) Morvay Péter Miben hisz a világ? főcímmel és Katolikus országokban legerősebb az istenhit alcímmel ismerteti a Chicagói Egyetem 30 országban végzett felmérésének eredményét, amelyből kiderült: a legerősebb és legelkötelezettebb istenhívők a katolikus országokban élnek, különösen a fejlődő világban. Míg világméretekben az emberek 34 százaléka mondta magát erős istenhívőnek, a katolikus országokban ez az arány több mint kétszer ekkora. A jelentős protestáns országok közül csak az Egyesült Államokban erős az istenhit, másutt sokkal gyengébb. Az ateizmus leginkább Európára, a skandináv és a posztkommunista országokra jellemző – kivétel Lengyelország és Románia. A volt NDK területén az emberek 59 százaléka mondta azt, hogy soha nem hitt Istenben, és csak 8 százalékuk ért egyet azzal az állítással, hogy Isten létezik, és személyesen törődik az emberekkel. Ezzel szemben az Egyesült Államokban mindössze 4 százalék a megrögzött ateista, és 68 százalék hisz a személyes Istenben. Oroszországban és Szlovéniában az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt az istenhívők aránya. Az oroszok közül 16 százalékkal többen állították azt, hogy korábban nem hittek Istenben, most azonban igen, mint azt, hogy elveszítették a hitüket. A 30 országból álló listát minden szempontból a Fülöp-szigetek vezeti. A katolikus délkelet-ázsiai országban az emberek 84 százaléka sorolta magát az erősen hívők közé, és 94 százalékuk mondta azt, hogy életében mindig hitt Istenben, 82 százalékuk pedig hisz a személyes Istenben. Japánban viszont csak a kérdezettek 4 százaléka mondta, hogy feltétel nélkül hiszi az Istent. Világméretekben a 68 évesnél idősebbek 43 százaléka biztos Isten létezésében, míg a 27 évesnél fiatalabbak közül csak 23 százalék van erről meggyőződve. A kutatást vezető Tom Smith szociológus elmondta: az 58 éves kor körül van a határvonal, amikor az emberek elkezdik erőteljesen keresni Istent. A fiatalokat ez a kérdés nem nagyon foglalkoztatja, különösen Európában. Franciaországban a 27 év alattiaknak mindössze 8 százaléka biztos Isten létezésében, a 68 évesnél idősebbeknek pedig 26 százaléka. Ausztriában szinte pontosan ugyanez az arány, 8 százalék a fiatalok, 32 százalék az idősek között. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a fiatalok között 54, míg az idősek között 66 százalék a biztos hívők aránya.

Ugyancsak a Hetekben (9.o.) Lukács Ibolya Anna Háború a keresztények ellen címmel számol be arról, hogy háromszáz fölött van azoknak a keresztényeknek a száma, akiket hitük miatt gyilkoltak meg egyetlen egyházkerületen belül Nigériában az elmúlt hetekben. Április utolsó vasárnapján pedig huszonheten vesztették életüket, amikor az ország északi részén három helyen intéztek támadást istentiszteleten részt vett keresztények ellen. A cikkíró emlékeztet rá: a gyilkos támadások végrehajtója, a Boko Haram több mint ezer embert ölt meg 2009 óta, amikor több száz tagja vesztette életét az összecsapásokban Maiduguriban, ahol rendőrőrsöket támadtak meg. Alapítójuk, Mohamed Juszuf, letartóztatása után meghalt. A csoport, amelynek neve – „tilos a nyugati oktatás” –, vezetőjének halála óta rendszeresen intéz fegyveres támadást kormányzati célpontok ellen.

A Népszabadságban (A magyarok… 7.o.) Jakab Attila vallástörténész nyilatkozik, aki azt állítja, hogy a jelenlegi politikai hatalom „az egyházakkal karöltve megpróbálja normatív módon szabályozni a társadalom és az emberek szexuális életét, szexuális magatartását. A fundamentalista felfogás szerint a nemi kapcsolatok elsősorban a gyermeknemzés céljából megengedettek és elfogadottak, az abortusz tiltott, de ebbe a fogalomkörbe teljes mértékben belefér a halálbüntetés is… Azokban a közoktatási intézményekben, amelyek egyre nagyobb számban kelnek át egyházi fenntartásba, már most is ennek a szellemiségnek a jegyében oktatnak. És nem csak az egyházi iskolákban lesz így. A mindenhol bevezetendő hit- és erkölcstan alapvetően két pilléren nyugszik majd. Az egyik a hatalom- és tekintélytisztelet, az engedelmességre való nevelés, a másik pedig a fundamentalista szexuáletika… Ez jóval több, mint feltételezés. Értelemszerűen következik a magyar egyházak jelenlegi teológiai megközelítéséből és színvonalából. Nem kizárólag a katolikusokra és a nagy keresztény egyházakra gondolok, mert a Hit Gyülekezetének vagy a Köves Slomó-féle – szintén fundamentalistának nevezhető – lubavicsi közösségnek pontosan ugyanez a teológiai-ideológiai álláspontja.” Jakab Attila szerint ami most zajlik Magyarországon, eléggé jól ismert a bizánci és a római kereszténység középkori történetéből, de azért attól nem tart, hogy visszatér az inkvizíció: „Teljesen más a társadalmi és a nemzetközi környezet, nyilván nem ilyesmiben kell gondolkodni. Ellenben kétségtelen tény, hogy egy olyan politikai-hatalmi konglomerátum, mint amilyen a Fidesz-KDNP, törvényszerűen a kereszténységet használja ideológiaként, mert a neoliberális gazdasági és társadalompolitikán túl – amely kimerül a hatalom és az anyagi javak megszerzésében, felhalmozásában, megtartásában – nincs politikai értelemben vett ideológiája.” A vallástörténész azt is elmondta, hogy a magyar ember „alkalmas arra, hogy a hátából bocskorszíjat hasítsanak. Orbán Viktor ezzel egyébként teljesen tisztában van. Meg is mondta: a magyarok jól tűrik a megszorításokat.”

A Magyar Nemzet (4.o.) Újabb iskolák a Hit Gyülekezeténél? címmel számol be arról, hogy a Hit Gyülekezetének adná át oktatási intézményeit Hajdúsámson és Ajka önkormányzata. A sámsoni képviselő-testület Fidesz-frakciója aláírásgyűjtéssel próbálja magakadályozni a lépést. Ajkán viszont nem háborognak, a lap úgy tudja, a városvezetés és a tanárok is szívesebben látnák iskolájukat egyházi, mint állami kézben.

Szintén a Magyar Nemzet (15.o.) Munkácsyval a Künstlerhausban címml számol be arról, hogy Munkácsy Mihály hatvan vászon- és papírképét mutatja be a bécsi Künstlerhaus március 30-án megnyílt, június 3-áig látogatható kiállítása. A tárlat egyik fő látványossága a Krisztus-trilógia, amelynek darabjai még sohasem szerepeltek együtt a császárvárosban. 

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Sanctissima religio 15.o.) közli, hogy Adamik Tamás Sanctissima religio című, vallás- és irodalomtudományi írásokból összeállított könyvét ma 17 órakor mutatják be az ELTE BTK Gombocz-termében (Múzeum krt. 4.). A kötetet a Szent István Társulat adta ki, a társulat jövő hétfőn kezdődő ünnepi könyvhetére jelent meg.

Magyar Kurír