Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Bibliai… 1.,14.o.) emlékeztet rá, hogy az Ószövetségben olvasható: amikor a zsidóknak a Vörös-tengeren át sikerült elmenekülniük az egyiptomi fáraó üldöző csapatai elől, hálaimát énekeltek megmenekülésüket követően. „Ez volt a Győzelmi ének, a Tenger Éneke.” 2007-ben Jeruzsálemben a Tenger Éneke című kiállításon bemutatták a nagyközönségnek a Duke Egyetemen őrzött, egykori tulajdonosa után Ashkar-kéziratnak elnevezett töredéket, amelyen a Győzelmi ének részlete olvasható. A Népszabadság beszámolója szerint amikor Mordeháj Mishor és Edna Engel, izraeli paleográfusok alaposan megnézték a kéziratot, úgy vélték, szinte azonos az úgynevezett London-kézirattal, amely Stephan Loewentheil New York-i magánygyűjteményében található. Engel közölte: „A betűk formája, a szöveg struktúrája, az írástechnika mind nagyon hasonlított egymásra, jóllehet a külső szemlélőnek a hasonlóság nem lehet nyilvánvaló, mivel a két töredék állapota mára jócskán eltér egymástól.” A cikkből kiderül: az Askhar-kézirat annyira megfeketedett, hogy szinte olvashatatlan, míg a London-kézirat szinte tisztán olvasható. Ám a szövegek ultraibolya képeinek vizsgálata alapján bebizonyosodott, hogy a két töredéket nemcsak ugyanaz az írnok készítette 1300 éve, de ugyanannak a tekercsnek a részei. Szakértők szerint a tekercset valahol a Közel-Keleten, feltehetően Egyiptomban készítették a VII. században. Azt egyelőre nem tudni, miként keveredett el a két töredék ilyen messzire egymástól, sem azt, hogy mi történt a kézirat többi részével. A töredékek értékét növeli, hogy a héber Biblia sötét korszakából, az úgynevezett csend periódusából, a III-X. század közötti időszakból származik, amely korból szinte semmilyen bibliai szöveg nem maradt fenn.

Hazai hírek

A Magyar Nemzet (4.o.) Romák verték a Szent Imre diákjait címmel számol be arról, hogy az elmúlt szombaton négy roma férfi verte meg a nyíregyházi Szent Imre Gimnázium kollégista diákjait (Lásd tegnapi sajtószemlénket, továbbá a Nyíregyházi diákverésről hitelesen című anyagunkat is – a szerk.). A polgári napilap beszámolója szerint a diákok Nyíregyháza Chicagóként emlegetett háztömbje mellett vonták magukra a 14, illetve 15 éves cigány fiatalok haragját, akik aztán egy idősebb férfival együtt bementek a kollégiumba, ütötték-rúgták a diákokat, egyiknek a hátán egy szentkép keretét is eltörték. Fedor Rita rendőrségi szóvivő elmondta: a két fiatalkorú elkövetőt az ügyben már kihallgatták, majd elengedték őket. A harmadik verekedőt – egy rendőrség által más bűncselekmények miatt körözött, idősebb férfit – még nem sikerült kézre keríteni. A rendőrség adatai szerint a középiskolások hazafelé tartottak a diákotthonba, amikor két roma fiúval szóváltásba keveredtek. A diákok azt mondták a rendőröknek, hogy az utcán a romák kezdtek kötekedni, ők viszont az ellenkezőjét állítják, szerintük a középiskolás fiatalok szóltak be nekik.

A Magyar Hírlapban (14.o.) Szilágyi Ákos A koronázatlan keresztény címmel emlékszik a két éve elhunyt Kovács K. Zoltán újságíróra, kereszténydemokrata politikusra, aki 1947 után a Demokrata Néppárt tagjaként országgyűlési képviselő volt, majd a kommunisták hatalomátvétele után kénytelen volt külföldre menekülni. Több évtizedes emigrációt követően a rendszerváltozást követően az elsők között tért haza, többek között kezdeményezője volt a Pax Romana újraindításának, „Hatalmas munkát végzett, nagy műveltségű, iskolateremtő és vezető egyéniség volt. Munkáját nehezítették a szervezetekben lévő ellentétek, és nem koronázta az elvárható és megérdemelt elismerés. Nagyon hiányoznak útmutatásai és szolgálatai.” A cikkíró igazi, keresztény értelmiségiként emlékszik Kovács K. Zoltánra, aki egész életével követendő példát adott mindazoknak, akik tenni szeretnének a kereszténységért, a nemzetért.

Magyar Kurír