Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Napi… 8.o.) a Los Angeles Times egyik cikkéből közöl részleteket, amely beszámol arról, hogy Mitt Romney, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltje a vallásos konzervatív szavazókat igyekezett megnyerni, amikor hétvégi beszédében határozottan a melegházasságok ellen foglalt állást. Romney előzőleg, a hét közepén bocsánatkérésre kényszerült, miután egy lap megírta, hogy 47 évvel ezelőtt középiskolásként többedmagával bántalmazott egy homoszexuális diákot. Romney a hétvégén a keresztény szellemiségű Liberty University ünnepségén mondott beszédet, és kijelentette: „Az Egyesült Államok népe kezdetektől fogva Istenben, és nem emberben bízik, ezért mindennél fontosabb, hogy az országban érvényesüljön a vallás szabadsága és a hit legfőbb átadójának, a családnak a szentsége. Ez utóbbival ellentétes lenne, ha megengednénk az azonos neműek egybekelését.” Romney szavait nagy ovációval fogadták a megjelentek. Ismeretes, hogy néhány nappal korábban Barack Obama elnök kijelentette, hogy támogatja a homoszexuálisok házasságát.

A Magyar Hírlap (2.o.) Tartós közösség nélkül nincs egyház, a Magyar Nemzet (2.o.) pedig Százéves a görög katolikus Hajdúdorogi Egyházmegye címmel számolnak be arról, hogy szombaton a görögkatolikus Hajdúdorogi Egyházmegye százéves fennállása tiszteletére tartottak parlamenti emlékülést. (Lásd május 12-ei számunkból a Parlamenti emlékülés a Hajdúdorogi Egyházmegye 100 éves fennállásának alkalmából című tudósításunkat – a szerk.)

A Magyar Nemzetben (15.o.). Pethő Tibor A világ üdvössége eleve elrendelt címmel írt méltató kritikát a Csíksomlyói passió egri bemutatójáról, amelyet Dér András rendezett. A cikkíró leszögezi: „Az ember, a világ üdvössége eleve elrendelt: jól mutatja ezt az előadás elején megejtett, szinte rituális szereplőválogatás és az ördögök közötti – a népi passiójátékokban általában alapvonásnak számító – patriarchális, évődő viszony. Ez a rossz fogalmát, a ’pokolállapotot’ is értelmezi, az üdvtörténetben Isten eszközeként betöltött szerepét hangsúlyozza, akár a bűnbeesés jelenete Dérnél, amelynek Ádám és Éva, William Blake festményéhez hasonlóan, leginkább elszenvedője. (Az alma száraz, halott ágon lóg. Ez a tudás fája, előképe a golgotai keresztfának.)”

Magyar Kurír