Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1.,3.o.) Konkordátum a Vatikánnal címmel úgy tudja: Orbán Viktor kormányfő konkordátumot, lényegében „átfogó és végleges” szerződést kíván kötni a Vatikánnal. Az abban rögzítetteket gyakorlatilag „kőbe vésettnek” lehetne tekinteni. Az MH már korábban megírta, hogy ad hoc bizottságot állítanak fel a Szentszék és hazánk között 1997-ben kötött megállapodás felülvizsgálatára, illetve aktualizálására. A két fél képviselőiből álló bizottság még májusban felállhat, és júniusban megkezdheti a munkát.

A Magyar Hírlap (Megnyílt… 1.,12.o.) és a Magyar Nemzet (Jubilál… 15.o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap megkezdődött a XX. Szent István Könyvhét.

A Világgazdaság (1.,4.o.) Iskolamenekítés az egyházakhoz című cikke szerint tömegesen adnák át egyházaknak az iskolákat a városok, hogy megmentsék őket az államosítástól. Egyelőre nem tudni, hogy a 2013-tól az államhoz átkerülő iskolákra mennyi támogatás érkezik, az egyházi intézmények jövője viszont garantált. A lap úgy tudja, annyi a megkeresés, hogy több egyháznak sokat már vissza is kellett utasítania.  

A Népszabadságban (6.o.) Kácsor Zsolt Hit kérdése az iskolaátadás? című riportja szerint Hajdúsámsonban sikerült olyan jól felheccelni a lakosság egy részét a Hit Gyülekezete ellen, hogy a Hajdú-Bihar megyei városkában sokan már tényként kezelik: ha ez az egyház veszi át a helyi iskola működtetését, akkor az intézmény nevét II. Rákóczi Ferencről Simon Perezre változtatják, holott erről természetesen szó sincs. A helyi Fidesz a demokráciára hivatkozva ellenzi a Hit Gyülekezetének bevonását, és aláírásgyűjtő akciót kezdeményezett, hogy megakadályozza az iskola átadását. A Fidesz azt kifogásolja, hogy az önkormányzat nem kérte ki az összes szülő véleményét, helyeslik-e, hogy az óvoda és az iskola egyházi kézbe kerüljön. Hamza Gábor független polgármester nehezményezi a fideszes aláírásgyűjtő-akciót, s közölte: a Hajú-Bihar Megyei Kormányhivatalban bejelentést tesz arról, hogy információi szerint az aláírásgyűjtés az iskola épületében is zajlott, márpedig ott tilos a politikai tevékenység. Horváth András, a Hit Gyülekezete oktatási főigazgatója a lapnak elmondta: „Nem ragaszkodunk mindenáron és minden körülmények között a hajdúsámsoni iskola működtetéséhez, hiszen nem is mi kezdeményeztük a dolgot. Minket az önkormányzat keresett meg, s egyelőre pozitív a válaszunk.” Hozzátette: számukra csak akkor van értelme átvenni a működtetést, ha lehetőséget látnak a szülők többségével és a helyi társadalommal való együttműködésre és békés, nyugodt munkára. Horváth hangsúlyozta: ha a helyi Fidesznek egyelőre négyszáz tiltakozó aláírást sikerült összegyűjtenie, akkor az az érintett, háromezernyi szülői összlétszámot tekintve nem túl sok. Szerinte a gyülekezet nem érdekelt a társadalmi békétlenség szításában, csak az értelmes munkában, és ez nem csak Hajdúsámsonra értendő, mert egyházukat önkormányzatok tucatjai keresik meg hasonló kéréssel. A Népszabadság megjegyzi: Ha a szélsőjobb is felkapja a témát, akkor a hajdúsámsoni feszültséghez hasonlók egész sora várható az országban. Ezt jelzi, hogy a Jobbik már tiltakozik a hajdúsámsoni iskolaátadás ellen, mert a párt szerint meg kell akadályozni, hogy a „cionista bizniszszekta” további iskolákat „kaparintson meg.”

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (Magyar… 3.o.) Lukács Csaba újságíró, Nyirő József, a nagy erdélyi író újratemetésének kommunikációs vezetője nyilatkozik, aki elmondta: „A székelyudvarhelyi születésű Rajk László belügyminiszterként tekintette, hogy fasisztának, háborús bűnösnek bélyegezze őt. Nyirő keresztény, magyar érzelmű ember volt, ez nem tetszett sem a magyarországi, sem a romániai kommunista hatalomnak. Behívott képviselőként 1941-ben a magyar Országgyűlés tagja lett, érthető, hogy elfogadta a felkérést, hiszen a visszatérés örömével élte meg Észak-Erdély visszacsatolását. Sem a saját, sem a szerkesztésével készült folyóiratok írásai nem igazolják, hogy Nyirő kirekesztő lett volna, sőt, pozitívan nyilatkozott a zsidóságról. Egyetlen országban sem született ellene bírói ítélet. A rehabilitálása már jó ideje elkezdődött, 2002-ben Magyar Örökség-díjat kapott. Idén, május 24-én indul Budapestről Csíksomlyóra a Nagyboldogasszony zarándokvonat a Nyrő-emlékkocsival. Minden olyan helyen, ahol a vonat hosszabban megáll, lehetőség lesz arra, hogy a nagyközönség is lerója kegyeletét. Gyergyószentmiklóson egész napon át tiszteletüket tehetik az író ravatalánál az olvasói. Szombaton érkezik a vonat Csíkszeredába, másnap lesz a temetés Székelyudvarhelyen.”

Magyar Kurír