Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (Reformáljuk meg… 28-29.o.) Franco Frattini volt olasz külügyminiszter, uniós biztos nyilatkozik, aki a Vatikán lapjában, a L’Osservatore Romanóban perverziónak nevezte az ateizmust. A HV kérdésére, hogy szerinte az egyháznak vissza kellene-e térnie a politikába, azt válaszolta: „Nem erről van szó, egy modern államban állam és egyház elválasztva működik. De furcsa, hogy a földrészen egyre többen kétségbe vonják Európa zsidó-keresztény gyökereit. A harcos ateisták nem veszik észre, hogy a keresztény hit ostorozásával identitásuk alapjait kezdik ki. Így jutunk el odáig, amit európai biztosként megtapasztaltam: karácsony előtt egy nagy hipermarketben nem lehetett betlehemet vásárolni, mert a kiírás szerint az sérthette a muzulmán vásárlók érzékenységét.”

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) a cseh Dnes című napilapra hivatkozva közli, hogy hittérítő akciókat terveznek a labdarúgó Európa-bajnokságra júniusban Wroclawba látogató cseh szurkolók körében a lengyel katolikusok. A vendégszurkolóknak fenntartott szektorban a lengyel katolikusok Jézus a csehekért is meghalt! feliratú plakátokat helyeznek majd el, cseh nyelvű imakönyveket, röplapokat fognak osztogatni, s a katolikus aktivisták elbeszélgetnek az ateistáknak tartott csehekkel, hogy megtérítsék őket.

A Népszabadságban (7.o.) Czene Gábor Egyházpolitikai boszorkánykonyha című cikke szerint a Báthory István erdélyi fejedelemről elnevezett „nemzeti egyházpolitikai” stratégiával „hazánk a kormányzati dilettantizmus újabb szép esetével gyarapodott.” A cikkíró kiemeli, hogy a stratégiát a KDNP-s Szászfalvi László államtitkár jegyzi, akit időközben menesztettek. Czene ismertetve a dokumentum főbb megállapításait, nem csodálkozik azon, hogy az egyházi vezetők úgy ítélték meg, végleges változattal van dolguk. „A jórészt általánosságokat és már ismert adatokat tartalmazó koncepcióban nehéz lenne megdöbbentően új elemeket felfedezni. Az egyházak azonban joggal kifogásolhatták, hogy az államtitkárságon tudtuk és megkérdezésük nélkül dolgozták ki, majd hagyták jóvá a stratégiát. Csak találgathatunk, hogy milyen kínos magyarázkodások árán, és milyen eredménnyel sikerült meggyőzni az egyházi méltóságokat: tévedés történt.” A cikk szerzője tényként szögezi le. „Az államtitkárság és az egyházak kapcsolata korábban sem volt felhőtlen. Egyházi berkekben ugyanakkor igyekeznek cáfolni azt a viszonylag széles körben terjedő híreket, hogy Erdő Péter bíboros és Bölcskei Gusztáv püspök révén a nagy keresztény egyházak nyomást gyakoroltak volna a hatalomra Szászfalvi elmozdítása érdekében. Akadt, aki egyenesen úgy vélte: a híresztelés a kormányzattól ered.” Czene szerint „továbbra is kevesen látnak bele, mit kotyvasztanak az egyházpolitikai boszorkánykonyhában. Annyit biztosra vehetünk, hogy Szászfalvi nem maga kérte a felmentését. Bármennyire méltatja a távozó államtitkárt a jobboldali sajtónak nyilatkozó Balog Zoltán, a személycsere is annak a jele, hogy a miniszter (...) szeretne ismét nagyobb befolyást gyakorolni az egyházi ügyekre. Ne feledjük: az első Orbán-kormány idején ő volt a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsadója.” 

Magyar Kurír