Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben („Amit leromboltak, fel kellett építeni” 5.o.) a 85 éves Paskai László bíboros, nyugalmazott Esztergom-budapesti érsek nyilatkozik, aki arra a kérdésre, hogy milyen párhuzamot lehet húzni a Mindszenty-korszak és az ő érseksége között, azt válaszolta: „Teljesen leegyszerűsítve a kérdést azt mondhatjuk: Mindszenty azért küzdött, hogy ne rombolják le az egyházat és a magyarságot. Amikor én Esztergomba kerültem, akkor az volt a feladat, hogy amit leromboltak, azt fel kell építeni… Mindszenty József szenvedélyesen szerette a Szent István-i Magyarországot. Annak a történelmi Magyarországnak a szerelmese volt, amely nagyon komoly emberi, erkölcsi, gazdasági és szellemi értékeket mutatott fel. Ez volt lelkületének alapja. Kitűnően ismerte a magyar történelmet, a történelmi személyeket. Tanulmányozta s jól ismerte egy-egy település történetét, s ezekben megtalálta a magyarság gazdag történelmi múltjának az értékeit. Ez a szellemiség vezette akkor is, amikor a közügyekkel foglalkozott. A közösséget, a közjót kell szolgálni, ezt üzente. A legnagyobb politikai elnyomás és egyházüldözés idején volt az a feladata, hogy a magyar identitást megtartsa és megtartassa. Akkor is ezt tette, amikor évekkel később Bécsből látogatta az emigrációban élő magyarokat.” Közvetlen elődjéről, Lékai László érsekről és a saját küldetéséről Paskai László elmondta: „Mindszenty József utódja, Lékai László nagyon nehéz körülmények között próbálta kiaknázni a lehetőségeket. Amikor azonban engem a Szentatya 1987-ben Esztergomba helyezett, akkor már kezdetét vette a politikai fordulat az országban. A legfontosabb kérdés az volt: egy rendkívül nehéz helyzetből hogyan lehet felépíteni alapjaiból az egyház szervezetét, és megújítani az egyház különböző közösségeit. Több-kevésbé sikerült ezt a célt teljesíteni. Az elmúlt rendszerből azonban eléggé erősen megmaradt az emberekre erőszakosan rákényszerített ateista beállítottság és a szekularizáció. A rendszerváltozással együtt a liberális szellemiség is bejött Magyarországra, amit elvilágiasodásnak nevezünk, és ami a hitnek az alapjait próbálja teljesen lehetetlenné tenni. Mindez azt eredményezi, hogy az embereknek a vallásos beállítottsága ma sokkal lanyhább, mint a háború előtti időben vagy közvetlenül a háború után, Mindszenty József idejében volt.” A bíboros szerint az új egyházi törvény sem segít ennek a helyzetnek a megváltoztatásában. „Ez a törvény nem a vallásgyakorlásról szól, hanem arról, hogy állami szempontból milyen közösségnek lehet adni egyházi státuszt, jogi személyiségeket. A múltban ugyanis sok közösség visszaélt egyházi státuszával. Én is találkoztam olyan esettel, hogy egy faluból három vallási közösség volt bejegyezve, amelyeknek azonos volt a címe, kettőnek pedig ugyanaz a személy volt a felelőse. Ehhez hasonló helyzeteket akart elkerülni a törvényhozó, amikor az új egyházi jogszabályt megalkotta. Egyes közösségek jogi státusának elismerése ugyanakkor nem fogja különösképpen sem segíteni, sem akadályozni a már működő történelmi egyházak – így a katolikus egyház – életét.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Két egyházi iskola… 5.o.) közli, hogy csaknem másfél ezer diák járhat ősztől egyházi iskolába Pécsett, miután a város keleti, elmaradottabb szegletében lévő Török István utcai általános iskolát átveszi a Katolikus Egyház, a Testnevelési Általános Iskolával tavaly összevont Széchenyi István Gimnáziumot és Szakközépiskolára pedig a Magyarországi Baptista Egyház tartana igényt.

A Népszabadság (Szétszavaztak… 2.o.) beszámolója szerint eltérő eredmény született az ajkai középiskolák alkalmazotti közösségeiben az intézmények Hit Gyülekezetének történő átadásáról: az Ajkai Szakképző Iskola tanárainak többsége támogatta, a Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény dolgozóinak többsége elutasította az önkormányzat fenntartóváltásról szóló kezdeményezését.

Magyar Kurír