Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Pápaszobrok 2.o.) beszámol arról, hogy tegnap Kecskeméten felavatták Boldog II. János Pál bronzszobrát a Boldog Karol Wojtyla Barátság Központ előtti téren. Lantos Györgyi szobrászművész alkotását Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke ajándékozta Kecskemétnek. A szobrot Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek áldotta meg, aki ezután hálaadó szentmisét mutatott be a helyi Szent Miklós-templomban. A makói Szent István király-templomban pedig II. János Pál egész alakos szobrát szentelték fel tegnap.

A Hetekben (18-19.o.) Kulcsár Árpád Harc a Bibliáért címmel úgy véli: „A húsvét alkalmából megnyílt vatikáni Biblia-kiállítás egészét egy sajnálatos ellentmondás jellemzi. A látogatók páratlanul gazdag anyagot tekinthettek végig, ugyanakkor az az üzenet, amelyet a szervezők a kiállítás segítségével el akartak juttatni a nagyközönséghez, nehezen hozható összhangba a történelmi tényekkel. Ez az üzenet azt igyekezett kidomborítani minden eszközzel, hogy a történelemben mindenkor a római katolikus egyház járt élen a Szentírás megőrzésében, továbbadásában és az emberekhez való eljuttatásában.” A cikkíró szerint azonban ez nem így volt. Többek között hivatkozik a franciaországi Touluse-ban 1229-ben megtartott zsinat 14. számú határozatára, amely megtiltotta, hogy bármiféle laikus személy birtokában akár Ó-, akár Újszövetség lehessen. Kulcsár azt állítja, hogy sokáig a szerzetesek többsége is csak jól megválogatott szentírási részeket hallgathatott, illetve tekintélyes katolikus szerzők bibliamagyarázatait olvashatta, mert úgy tartották, hogy minden lázadást a Biblia idéz elő. 

Ugyancsak a Hetek (21.o.) Jézust hirdette a csodarabbi címmel számol be arról, hogy a Jézusban mint Messiásban hívő izraeli zsidókeresztények (Messianic Jews) egyik vezetője, az izraeli születésű Zev Porat vallástörténeti jelentőségű eseményekről számolt be az internetre néhány hete feltett videointerjújában, amelyet a néhai Jichak Kaduri rabbi egyik tanítványával készített: a világhírű szellemi vezető szűk körben állítólag azt tanította, hogy Jézus (héberül Jehosua) a Messiás. A lap megdöbbentőnek nevezi a hírt, ami nem előzmény nélküli: Kaduri rabbi halála után egy évvel már megrázta az izraeli közvéleményt, a média figyelmének is középpontjába került, és nagy vitát váltott ki, hogy egy hátrahagyott feljegyzésében a Messiás neveként a Jehosua szót adta meg. Az orgánum kiemeli, hogy Jichak Kaduri rabbi pontos születési ideje nem ismert, 2006-ban Izraelben bekövetkezett halálakor 106. és 118. életéve között járhatott. Az izraeli vallási élet egyik legnagyobb tekintélyű vezetőjeként tartották számon, rövid nyilatkozataival a választások kimenetelére és a kormányzatra is jelentős befolyást gyakorolt, maga Benjamin Netanjahu miniszterelnök is látogatta a zsinagógáját, és személyes kapcsolatot tartott fenn vele. Haláláig birtokolta szellemi és értelmi képességeit. Temetésén 200 ezren vettek részt, Mose Kacavi államfő búcsúztatta. Zev Porat azt állítja, hogy Kaduri tanítványai közül ugyancsak sokan hisznek Jézusban mint Messiásban, csak tőle eltérően egyelőre nem vállalják ezt a nyilvánosság előtt.

A Magyar Nemzetben (26.o.) Pethő Tibor „Laurence Olivier” a gyóntatószékben címmel megállapítja: közelmúltunk egyik legtisztázatlanabb ügye a történelmi egyházak és a kommunista rendszer kényszerű kapcsolata. Nemcsak a felekezetükről jelentő papok kilétéről, együttműködésük okairól tudunk keveset, hanem az egyházat ért üldöztetések nagy része is ismeretlen. Ezek feltárására vállalkozott a fiatal történszekből álló Fehér Hollók csoport. A cikk címe arra utal, hogy az egyik ügynök a világhírű angol színész nevét használta, s az ő jelentései alapján tartóztatták le 1960 októberében Kovács Imre szeged-rókusi káplánt, Katona Nándor segédlelkészt és Havass Géza püspöki számvevőt. Letartóztatásuk része volt az állambiztonsági iratokban „Fekete Hollók” néven kódolt egyházellenes megtorlássorozatnak: több mint ezer házkutatást tartottak, 45 papot, 38 laikust fogtak le. Végül 81 embert ítéltek el, köztük 39 papot és szerzetest. Kovács Imrét a korban szokásos módszerektől eltérően nemcsak pofozták, hanem kegyetlenül meg is kínozták, leverték az egyik veséjét. Nyolc és fél évnyi börtönt kapott. Szabadlábon, emberi roncsként halt meg 1971-ben, 47 éves korában.  
A Magyar Nemzet (15.o.) Élükre állított versek költője címmel számol be arról, hogy konferenciát rendeztek csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeumban a 2007-ben elhunyt Nagy Gáspár költő emlékére. Az egyik előadó, Nagy Balázs nem szűk értelemben vett vallásos, inkább egy erősen keresztény hangoltságú költőnek tartja Nagy Gáspárt, a belső számadás és a történelmi számvetés igényével. A bibliai képek mellett fontos a bibliai zsinórmérték is: a transzcendens bizonyosság egyben etikai mércét is jelentett a költő számára.

Szintén a Magyar Nemzetben (Szárnyak… 21.,23.o.) Szabó Győző színművész nyilatkozik, aki évekig volt drogos, de ma már kigyógyult, s könyvet írt megpróbáltatásairól. Még kábítószeres időszakában egy pálos szerzetesnek sikerült megszabadítania függőségétől, de aztán visszaesett. Erről elmondta: „Nem tudom, mi történt volna, ha akkor, amikor több hónapnyi lelkigyakorlat, szentmisére járás és szerektől való mentesség után beálltam áldozni, az atya nem állít ki a sorból azzal, hogy ezt nekem még nem szabad. Le akartam szokni, kerestem valami fogódzót, egy szalmaszálat, és a vallással nagyon jó irányba indultam el. Amit a keresztényég tanít, annak a nagy részét én abszolút hiszem. De akkor tényleg nagyon csalódott voltam, úgy éreztem, hogy bár az atya pontosan azt tette, amit tennie kellett, a szabályok mégiscsak azért vannak, hogy áthágjuk őket. Ha akkor jó pedagógusként meglépte volna, és ad az ostyából, ki tudja, hol tartanék most. De én dühömben még aznap felhívtam a dílert, és kezdődött minden elölről.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Szakiskolához juthat a Hit Gyülekezete, a Népszabadság (2,o.) Egy iskolát átadnak, a másikat nem címekkel számolnak be arról, hogy az Ajkai Szakképző Iskola átkerülhet a Hit Gyülekezete fenntartásába, miután az intézményben lezárult szavazáson a közalkalmazottak többsége így döntött. Ugyanakkor a Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a dolgozók és a szülők kilencven százaléka a Hit Gyülekezete ellen szavazott, így az intézmény jövőre állami irányítás alá kerül.

Magyar Kurír

(bd)