Napi sajtószemle

A Hetekben (9.o.) Szobota Zsuzsa A múlt nem enged című írása szerint „akár háromszázezer újszülöttet is ellophattak és pénzért örökbe adhattak: fény derült a katolikus egyház babakereskedelmének ötven évére Spanyolországban. Családok százai, akiktől spanyol kórházakban vették el gyermekeiket, ostromolják most a kormányt hivatalos vizsgálatért… A botrány első gyanúsítottja, Valbuena nővér a napokban áll bíróság elé. Panaszok tucatjaiban merül fel a neve. Egy anya beszámolója szerint 1982-ben Gomez Valbuena azt mondta neki, hogy a baba meghalt a szülés alatt, aztán viszont azt, hogy azért veszi el a gyermekét, mert ő parázna, és nem házasodott össze a gyerek apjával.”

A Magyar Nemzet (3.o.) Zarándokvonat Csíksomlyóra címmel számol be arról, hogy tegnap elindult a budapesti Nyugati pályaudvarról a Boldogasszony zarándokvonat, amelynek úti célja a csíksomlyói pünkösdi búcsú. 

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Passiójátékok német módra címmel emlékeztet rá: több száz éves, főleg német területekre jellemző hagyomány a pünkösdkor tartott passiójáték. Magyarországon is svábok lakta településekhez kötődnek a nagy passiójátékok: a német mintának megfelelően pünkösdkor a helyi lakosok eljátsszák Jézus Krisztus szenvedéstörténetét. Így Budaörsön a festői Kőhegy, a bakonyi Magyarpolányon pedig a templomkert az előadások helyszíne. Budaörsön Bató Géza tanító alapította meg a kőhegyi passiójátékokat az 1930-as évek elején. Az időn összesen tíz előadása lesz a budaörsi passiónak június 10-éig, ebből kettő német nyelven. Magyarpolányban évente visszatérő esemény a passió 1993 óta a Padragi Bányász Férfikórus, valamint a Magyarpolániy Német Nemzetiségi Dalkör részvételével. Itt ma este lesz nyilvános főpróba, és ezen a hétvégén, valamint a következő héten pénteken-szombaton lehet majd látni a passiójátékot. 

A Népszabadságban (Kaparókanál vagy tabletta? 1.,6.o.) Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője nyilatkozik az abortusztablettáról. Leszögezte: „… mi, kereszténydemokraták az élet pártján állunk, megszületnie kell a gyermekeknek, és nem szabad elpusztítani őket. Nem az a probléma, hogyan ne szülessen gyerek, hanem az, hogy kevés gyerek születik… Szeretnénk felhívni a figyelmet ismét arra, hogy az élet a fogantatással kezdődik, és arra is, hogy a drámai népesedési helyzet megváltoztatására van szükség. Az életpártiak tudomásul veszik a magzatvédelmi törvény jelenlegi szabályozását, a magyar társadalom állapota most ilyen mértékű védelmet tud adni a magzati életnek. Az abortuszpártiak számára pedig ez így jó.” Harrach Péter kérdésre válaszolva elmondta: nem tud arról, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke tablettaügyben egyeztetett volna Erdő Péter bíboros prímással. 

A Magyar Hírlap (Válaszolniuk kell… 2.o.) idézi Bölcskei Gusztáv református püspököt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökét, aki tegnap a testület ülésén kijelentette: „Egész Európa válságtól szenved, erre az egyháznak reagálnia kell.” Kifejtette: saját költségvetésük megváltoztatásával beindították a Mentőöv programot, amely a bajbajutott lakáshiteleseket támogatja.

A Hetek (21.o.) Fegyverük a békeüzenet címmel számol be arról, hogy „Mindannyian Együtt Jeruzsálemért” elnevezéssel alapítványt hozott létre a keresztény-zsidó párbeszéd erősítésére Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze és Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. Az alapítvány célja Jeruzsálem jövőjének és múltjának, szellemi, vallási, kulturális jelentőségének, szerepének kutatása, képviselete, népszerűsítése révén a zsidó-keresztény civilizáció értékeinek erősítése.

Ugyancsak a Hetekben (A zsidó Árpád fejedelem és a mélymagyarok 28-29.o.) Komoróczy Géza történész professzor nyilatkozik, akinek a közelmúltban jelent meg A zsidók története Magyarországon című, kétkötetes munkája. Elmondta: a honfoglalás előtt a magyar törzsek már találkozhattak zsidó kereskedőkkel, de ennél erősebbnek bizonyult a kazár birodalommal való érintkezés, amelynek nagyfejedelmi udvara zsidó hitre tért. A magyar törzsek a birodalom mellett vagy éppen annak keretei között éltek a 8-9. században, egy időben a kazárok szövetségesei voltak. „Márpedig könnyen elképzelhető, hogy nemcsak a kazárok, hanem szövetségeseik vezetői is felvették a zsidó vallást. Ezért merem azt mondani – magamban egy kicsit nevetve azon a fricskán, amit ez a mélymagyar tudatnak jelent –, hogy ha valaki egyáltalán zsidó volt a honfoglaló magyarok között, akkor Árpád fejedelem biztosan.” A vészkorszakban végzett zsidómentő akciókról Komoróczy professzor azt állítja: „A zsidómentők többsége Budapesten tevékenykedett, és emellett az, hogy arányaiban a fővárosi zsidók közül többen menekültek meg, lényegében a külföldi akcióknak és a cionistáknak köszönhető, nem a magyar helytállásnak. Az egyházi vezetők már az első és a második zsidótörvénynél is dicstelen szerepet vállaltak: a felsőházi vitában mindhárom nagy egyház püspöke messze túlment azon, amit akár az igen szavazatok is megkívántak volna, hiszen kimondottan a zsidók mint faj és mint vallási közösség ellen foglaltak állást. A harmadik zsidótörvénynél már megtört ez a generális zsidóellenesség, de a keresztény egyházak 1944 nyarán még a kikeresztelkedés lehetőségét is korlátozni próbálták, és a Szálasi-rezsim alatt is – kivételektől, mint a szerzetesrendek, eltekintve – csak a kikeresztelkedett zsidók védelmében léptek fel.” 

Magyar Kurír