A Népszavában (1.,8.o.) Rónay Tamás Súlyos válságban XVI. Benedek pápa címmel vatikáni forrásokra hivatkozik, akik szerint sokkolták az elmúlt napok eseményei XVI. Benedeket, aki nem tud napirendre térni mindenese, Paolo Gabriele letartóztatása fölött. Az Il Giornale című jobboldali lap még a Szentatya lemondásának lehetőségét sem zárja ki, mert az orgánum úgy véli: a pápának „nincs elég ereje ahhoz, hogy megküzdjön a válsággal.” Rónay hozzáteszi: „A Vatikánban közben nőttön nő a bizalmatlanság. Senki sem bízik senkiben. Jól mutatja ezt, hogy értesülések szerint a Szentszéknél azt fontolgatják, betiltják a kamerás mobiltelefonokat, hogy így se lehessen megörökíteni az egyes dokumentumokat.” Rónay szerint a vatikáni bank leváltott vezetője, Ettore Gotti Tedeschi néhány hónap alatt vált ellenséggé a Vatikánban. A „glasznoszt” „áldozatává vált ugyanúgy, mint néhány hónapja Carlo Marino Vigano érsek, aki keményen fellépett a pazarlás ellen, mire Bertone megszabadult tőle, s az Egyesült Államokba nevezte ki nunciusnak. Mindenesetre valóban rejtély, miért kellett a Vatikánnak egyebek mellett 250 ezer euróért Latin-Amerikából misebort importálni” – írja a cikk szerzője. Rónay valószínűnek tartja, hogy a botrányok után egy tekintélyes személyiséget neveznek ki a vatikáni bank élére, a legesélyesebb jelölt a német Hans Tietmeyer, aki a kilencvenes években hat évig irányította a német jegybankot. Mivel XVI. Benedek pápa honfitársáról van szó, a pápa is maradéktalanul megbízik benne. Egyedül előrehaladott kora szólna kinevezése ellen, hiszen nyolcvanéves is elmúlt.
A Magyar Nemzetben (8.o.) Stier Gábor Istenek párbeszéde címmel közli, hogy immár negyedik alkalommal rendezik meg Asztanában a hagyományos és világvallások vezetőinek találkozóját. A cikkíró szerint Kazahsztán kiváló helyszín egy ilyen összejövetelhez, hiszen a 16 milliós országban élő mintegy 130 népcsoport vallási értelemben lefedi szinte a világ összes felekezetét. S bár már Kazahsztán is megérezhette az iszlám radikalizmus veszélyes voltát, e sokszínűség ellenére az országban béke és egyetértés uralkodik. A ma kezdődő találkozón a különböző nemzetiségek és vallások közötti tolerancia tapasztalatát igyekszik Asztana másoknak is átadni – írja a cikk szerzője. A szervezők a kongresszusra meghívták XVI. Benedek pápát is. Stier Gábor szerint a háromévente megrendezett asztanai találkozók mind nagyobb népszerűsége azt mutatja, hogy a gazdasági értelemben mindinkább elbizonytalanodó világban egyre fontosabb tényezővé válnak a vallások. Ki kell javítani a XX. század hibáit, amikor az anyagiasság háttérbe szorította a vallást, s a „különböző istenek közötti párbeszéden” keresztül kell harmonikusabbá tenni a világot.
Magyar Kurír