Napi sajtószemle

– 2012. június 4., hétfő | 9:45

A június 4-i nyomtatott lapk szemléje.

A Magyar Nemzet (1.o.) Család és profit címmel számol be a katolikus családok világnapja haromnapos rendezvénysorozatáról, kiemelve, hogy XVI. Benedek pápa a fórum végén bemutatott szentmisén milliós tömeg előtt figyelmeztetett: a legnagyobb haszon logikája a családi élet elszegényedését okozza, és azt kérte, hogy hozzák összhangba a munkát a család igényeivel.
A Népszavában (1.,9.o.) Rónay Tamás Utódlási harc a Szentszéknél című összeállítása szerint decemberben dőlhet el, milyen irányvonalat választ a Vatikán, s merre indul el a jelenlegi válságból. Vatikáni források szerint ugyanis ekkor váltja majd le XVI. Benedek pápa a vatikáni államtitkárt, Tarcisio Bertonét. Év végén pedig új bíborosokat is kinevez. A cikkíró ebből arra következtet, hogy „Javában zajlik tehát az utódlási harc a Szentszéknél.”

A Népszabadság (3.o.) Itt a Vatikán első női melléklete címmel ad hírt arról, hogy a Vatikán hivatalos lapja, a L’Osservatore Romano 150 éves fennállása alatt most először közöl nőkről szóló mellékletet, amelyet ráadásul nők írtak és szerkesztettek. A Vatikán ezzel szeretné hangsúlyozni azokat az értékeket, amelyeket a nők adnak hozzá az egyházhoz – írja a Népszabadság. Hozzáteszi: az összeállítás tartalmáról egyelőre annyit lehet tudni, hogy bemutatja Szent Johannát, a vallásos nők emberkereskedelem elleni harcát, valamint egy olyan XVIII. századi könyvet, amelyről régebben azt hitték, hogy egy pap írta, a kutatások viszont kiderítették, hogy szerzője egy apáca. A Népszabadság megjegyzi, hogy a melléklet „az utóbbi évek legnagyobb botránya közepette kerül az újságárusokhoz. Nemrég szivárogtak ki ugyanis azok a levelek, amelyek felfedik a Vatikán átláthatatlan pénzügyi rendszerének visszásságait. Ehhez jön még, hogy nemrég elítéltek néhány amerikai apácát, amiért nem tartották magukat kellőképpen a katolikus egyház tanításaihoz: állítólag túl sokat foglalkoztak a szegénység elleni harccal, és nem küzdöttek eléggé az abortusz és a melegházasság ellen. A szerkesztők ennek ellenére bíznak a melléklet sikerében.”

Ugyancsak a Népszabadság (3.o.) Véres merénylet a templomban című beszámolója szerint legalább 12-en meghaltak egy merényletben vasárnap az észak-nigériai Bauchi városában. Ismeretlen tettesek bombát robbantottak a tartományi főváros egyik templomában. A merénylet elkövetését egyelőre senki sem vállalta, de megfigyelők a szélsőséges iszlamista Boko Haram nevű terroristaszervezetre gyanakszanak. A Boko Haram az utóbbi hónapokban több hasonló merényletet követett el, és célja, hogy elüldözze a keresztényeket Nigéria északi részéből, mert ott iszlám államot akar létrehozni. A Boko Haram 2009 óta ezer ember halálát oltotta ki gyilkos merényleteivel.

A Népszabadság (2.o.) Nem harangoznak Trianonra, a Népszava (2.o.) Mégsem szólnak a harangok címmel közlik, hogy a három történelmi keresztény egyház – a katolikus, a református és az evangélikus – visszautasította a kormány kérését, hogy június 4-én, a nemzeti összetartozás napján harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. Az egyházi vezetők szerint a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak, erről tájékoztatták a kormány államtitkárát, Kovács Zoltánt.

A Magyar Nemzet (2.o.) Százéves egyházmegye címmel számol be arról, hogy a Hajdúdorogi Egyházmegyét köszöntő hálaadó szent liturgiát mutatott be Kocsis Fülöp megyéspüspök az alapítás századik évfordulóján. Az ünnep alkalmából az Országgyűlés a görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város címet adományozta a településeknek. A liturgián részt vett Erdő Péter bíboros prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke is.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (A református… 2.o.) beszámolója szerint istentiszteletet tartottak a református oktatás újraindulásának 30. évfordulója alkalmából a debreceni református Nagytemplomban Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke részvételével. A polgári napilap emlékeztet rá: egykor ezer református iskola volt az országban, a rendszerváltozás óta több mint száz iskola kezdte meg ismét a működését.

Magyar Kurír