Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (A trianoni békediktátum… 3.o.), beszámolva a nemzeti összetartozás napjáról, kiemeli: a kormány a történelmi egyházakat arra kérte, a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában, délután fél ötkor szólaljanak meg a harangok. A lap emlékeztet rá: korábbi hírek szerint az egyházak közölték, ezt nem tudják megoldani. Az orgánum szerint azonban ettől számos településen eltértek. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pedig közölte: hazánkban vallásszabadság van, ahol gyülekezeteik szabadon használhatják templomaikat és harangjaikat. Így a nemzeti összetartozás napja alkalmából is sok evangélikus egyházközség tartott megemlékezést imádsággal és harangszóval, amit senki sem korlátozott.

A Magyar Hírlapban (3.o.) Faggyas Sándor Néma harangok címmel fejezi ki meglepetését, meg nem értését és megütközését a három történelmi egyház üggyel kapcsolatos magatartásán. A cikkíró fölteszi a kérdést: „Vajon mi a baja a három hazai történelmi keresztény egyház fejének a nemzeti összetartozás napjával, illetve a harangozással? Csak nem az, hogy a kormányzati kommunikációs államtitkár kifejezetten kérte őket erre? Talán úgy gondolták az egyházvezetők, hogy a kormány ezáltal illetéktelenül beavatkozik az egyházak belügyeibe, és éppen a kérés elutasításával bizonyítják a kormánytól való függetlenségüket? Meglehet, kommunikációs hiba, de legalábbis fölösleges volt az államtitkári levél, hiszen Kovács Zoltán igazán tudhatná, eddig kormányzati kérés nélkül is sok-sok magyar templomban harangoztak Trianon évfordulóján, de szerintem még e hiba sem elég indok az emlékharangozás egyházvezetői elutasítására. Ráadásul ott is sántít a dolog, hogy a három keresztény egyház liturgikus rendje sok tekintetben különbözik egymástól, akkor pedig miért írtak közös levelet? Azt ugyanis a két főtiszteletű püspök úr jól tudja, hogy a református és az evangélikus gyülekezeteknek nem szükséges sem felsőbb egyházi engedély, sem előírás ahhoz, hogy mikor harangozhatnak, arról az egyházközségekben saját belátásuk szerint, szabadon döntöttek eddig is és ezután is. Ezért én mint református egyházi presbiter sem értek egyet a fenti egyházi elutasító állásponttal. Amit egyébként tegnap késő délután Gáncs Péter püspöki közleményében félig-meddig vissza is vont.”

A Magyar Nemzet (5.o.) Eredeti-e a pécsi Caravaggio? címmel számol be arról, hogy angyalok veszik körül Szűz Máriát azon az alkotáson, amelyet M. M. Caravaggio felirattal láttak el. Az elmúlt napokban többen azt híresztelték, hogy az alkotás eddig el volt rejtve a látogatók elől. A Pécsi Egyházmegye tegnapi közleménye szerint viszont a képet a látogatók évek óta megtekinthették, nem most bukkant elő. Bizonyíthatón évtizedek óta a püspökség tulajdonában van az alkotás. Pécsett már Tizianót is találtak – írja a polgári napilap.

A Magyar Hírlap (14.o.) Barokk temető az apátságnál címmel közli, hogy barokk kori temető nyomaira bukkantak a régészek Tihanyban az apátság mellett folyó építkezés földmunkái alatt. Eddig hét szabályos sírt tártak fel, de több száz is lehet a dombtetőn.

Magyar Kurír