Napi sajtószemle

A Népszabadság (KDNP-s tiltakozás… 2.o.) és a Magyar Nemzet (A harangozásért protestált 2.o.) is beszámolnak arról, hogy levélben fejezte ki tiltakozását Varga László református lelkipásztor, KDNP-s országgyűlési képviselő, amiért a történelmi keresztény egyházak központilag nem rendeltek el harangozást június 4-én. A képviselő a református zsinati elnökségnek és Erdő Péter bíboros prímásnak címzett levelében azt írta, mély megdöbbenéssel olvasta a hírt, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök és Erdő Péter bíboros kijelentették: nem lényeges harangozni a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, mert ez nem szakrális esemény. Varga emlékeztetett rá: nem csak szakrális események miatt szoktak harangozni. A tűz, az árvíz, a vihar sem szakrális esemény. A KDNP-s képviselő szerint a magyarság összetartozásának napja emlékezés arra a hálára, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. 

A Népszabadságban („A gyűlölet nem ma keletkezett” 5.o.) Schweitzer József nyugalmazott főrabbi nyilatkozik, aki köszönetet mondott mindazoknak – így a három történelmi keresztény egyház vezetőinek –, akik kifejezték iránta való együttérzésüket, miután a minap szóbeli inzultus érte őt az utcán. Elmondta: a vészkorszak óta eltelt évtizedekben nem volt ilyen atrocitásban része. A nyugalmazott főrabbi szerint „elvárható, hogy a Fidesz kellő határozottsággal, demokratikus szellemben fellépjen mindenféle rasszista megnyilvánulással szemben – akár zsidók, akár cigányok, akár mások ellen irányul”. 

A Hetekben (15-16.o.) Szobota Zoltán Ki finanszírozza a diákokat? című összeállítása szerint: „lezárult az iskolaátadások idei rohama. A mellkasok már a célszalagnak feszültek, mikor még javában zajlott az üzengetés: Erdő Péter a kormánynak szólt be, a kormány az önkormányzatoknak. Miközben az elmúlt pár hónapban nagyjából száz önkormányzati intézmény vándorolt egyházi fenntartóhoz, országos érdeklődés csak a Hit Gyülekezete két iskolaátvételét övezte – a krisztofób Jobbik és a helyi Fidesz-potentátok koalíciós erőfeszítésének köszönhetően.” A lap idézi Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek május végi nyilatkozatát: azért volt nehéz számukra az iskolák átvételének mérlegelése, mert a kormány még mindig nem tette nyilvánvalóvá, hogy szándékában áll-e kidolgozni az oktatási intézmények finanszírozásának áttekinthető rendszerét. Ráadásul az átvett iskolák nem kerülhetnek egyházi tulajdonba, és a használati jog ingyenességére sincs garancia. Ami pedig a nem katolikus felekezetek lehetőségét illeti a folyamatban, a bíboros „finanszírozott áttérítési akcióról” értekezett nyilatkozatában – írja a Hetek.

Ugyancsak a Hetek (8.o.) Imák és imámok címmel a francia Le Monde alapján számol be egy pünkösdkor megrendezett konferenciáról, amelyen az előadók az iszlám és a zsidó-keresztény kultúra kapcsolatáról beszéltek. A konferencia értelmi szerzője a marokkói származású, Franciaországban élő Said Oujibou volt, aki húsz évvel ezelőtt elkötelezte magát Jézus Krisztus, a keresztény hit mellett. 2010-ben Büszkén arab és keresztény címmel jelent meg első könyve. A most 44 éves lelkipásztor elhivatottan törekszik arra, hogy a muszlim hátterű keresztények nevében és érdekében hirdesse a vallásszabadságot. Elmondta: „az, hogy vannak franciák, akik keresztény kultúrájuk ellenére iszlám hitre térnek át, mára elfogadottá vált. Itt az ideje, hogy az iszlám is elfogadja, amikor ezzel ellentétes irányú megtérés történik, és megtegye ez irányban a reformhoz szükséges lépéseket.” Said Oujibou emellett hangoztatja: a keresztény hitre tért muzulmánok számára lényeges lépés annak elérése, hogy saját országukban egyenrangúként tudjanak élni muzulmán honfitársaikkal, és ki tudjanak lépni abból a megosztottságból, amely egyfajta keresztény gettóba szorítaná őket. A Hetek tényként állapítja meg, hogy az arab tavasz által elindított folyamatok nem kedveztek a muzulmán országokban élő keresztények életkörülményeinek. Számos helyen rendkívül bizonytalanná vált a helyzetük, és nemcsak társadalmi kapcsolataik kerültek veszélybe, hanem a biztonságuk is, nem egyszer menekülésre kényszerülnek. A konferencia szervezői éppen ezért különösen aktuálisnak tartották, hogy ennek a fordulatnak a következményeiről és a keresztény egyházak szolidaritásának kérdéseiről is szó essen a rendezvényen. A fórumon Hassen Chelghoumi, a franciaországi Drancy mecsetjének imámja egyöntetű sikert aratott azzal a bejelentésével, hogy a muzulmánoknak szét kellene választania a politika és a vallás kérdését, és felhagyni az iszlamista politikával. Reza Saffa iráni lelki vezető és evangelista pedig azt állította, hogy Iránban az elmúlt tíz évben 65 földalatti keresztény gyülekezetet zárattak be a hatóságok, pásztoraikat és számos hívőt is letartóztattak. 

Magyar Kurír