Napi sajtószemle

– 2012. június 21., csütörtök | 8:58

A június 21-i nyomtatott lapok szemléje

A Népszabadság (3.o.) Folytatódik a vallási alapú erőszak című beszámolója szerint Nigéria északi részének két városában, Kadunában és Damaturuban is folytatódott a vallási alapú erőszak. A lap emlékeztet rá: feltételezhetően iszlamista szélsőségesek dobtak bombát Kadunában két egymást követő vasárnap is templomokra, húsz életet kioltva. Válaszként keresztény fiatalok támadtak muzulmánokra, ötvenet megöltek. A helyi Vöröskereszt közlése szent kedden a város piacterén robbant bomba, majd a muzulmánok és a keresztények összecsapásában legalább negyvenen meghaltak. Az északkeleti Damaturuban a Boko Haram nevű iszlamista felkelőcsoport vívott tűzharcot a helyi biztonsági erőkkel, a halálos áldozatok száma szintén negyven. A Népszabadság kiemeli, hogy XVI. Benedek pápa szerdai audienciáján a keresztények elleni terrortámadások beszüntetésére szólított fel.

A Magyar Nemzet (EB… 20.o.) beszámol arról, hogy Cesare Prandelli olasz szövetségi kapitány még a labdarúgó Európa-bajnokság előtt ellátogatott a válogatott krakkói szállása közelében lévő kamalduli kolostorba, és megígérte a szerzeteseknek, hogy ha együttese sikerrel veszik a csoportkört, elgyalogol hozzájuk. Prandelli az írek ellen hétfőn 2:0-ra megnyert találkozó után teljesítette az ígéretét, miután a játékosok lefeküdtek aludni, a szövetségi kapitány stábjával hajnali három órakor gyalog elindult a 21 kilométerre lévő kolostorba, ahonnan reggel autóval tért vissza.

A Magyar Nemzet (5.o.) Kerítést emelnek a mocsok elé címmel közli, hogy a Szent István-bazilika Érseki Társegyház plébániahivatala kénytelen kerítéssel körbevenni a főváros egyik legismertebb templomát, mert a közeli borozók közönsége rendszeresen a bazilika lépcsőjén mulatozik, iszik. Közleményük szerint reggelente rendszeresen találnak poharakat, üvegeket, üvegtörmeléket, bor- és sörtócsákat, szemetet a templom körül, de számos alkalommal bukkantak ürülékre, hányásra, sőt, születésnapi torta maradványaira.

A Népszabadságban (1.,5.o.) Czene Gábor A vitatott szobrok piacán új portéka: Prohászka püspök a Lehel térre tart címmel ír arról, hogy a Jobbik eredeti helyén, a pesti Belvárosban látta volna újra „a vitákat és érzelmeket kavaró” Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspök szobrát, a főváros vezetése azonban úgy véli, a XIII. kerületben jobb helye lesz. A szoborállítási kezdeményezés a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Prohászka Ottokár Szobráért Alapítványtól ered. A kuratórium elnöke zenész, a XIII. kerületben lakik, díszpolgár, ennek ellenére azt kérte, ne szerepeljen a neve a sajtóban. Elmondta: katolikusként nagy tisztelője Prohászkának, akire szociálisan érzékeny hívőként tekint. A „hungarizmus” kifejezés valóban a püspök találmánya, de Prohászka ezen a „magyar érdekekért való kiállást értette.” Sajnálatos, hogy ennek jelentését a nyilasok és más szélsőségesek eltorzították. A kuratórium elnöke elismeri, hogy a zsidósággal kapcsolatban Prohászkának akadtak olyan kijelentései, amelyek ma szalonképtelenek. „A korabeli közbeszéd azonban más keretek között folyt: ami akkor megengedhető volt, a holokauszt után megengedhetetlen. Prohászka 1927-ben halt meg, egészen bizonyos, hogy a vészkorszak után másképpen fogalmazott volna.” Nyilatkozik a lapnak Fazekas Csaba történész, aki hosszú évek óta kutatja Prohászka Ottokár életművét. Elmondta: a püspök nagy formátumú, sokszínű egyéniség volt, szociális tanításai kiállták az idők próbáját. Munkásságának azonban elválaszthatatlan, szerves része az antiszemitizmus. „A korszakkal foglalkozó történészek többsége számára nem kétséges, hogy Prohászka Ottokár gondolkodását és tevékenységét mélyen áthatotta az antiszemitizmus. Más kérdés, hogy hívei erről nem hajlandók tudomást venni. Esetükben hitbéli meggyőződés munkál: bármennyi bizonyítékot tesznek is eléjük az asztalra, mindig tagadni fogják, hogy a püspök antiszemita volt” – véli Fazekas Csaba. Czene Gábor, a cikk írója szerint a Fidesz-KDNP „ezúttal is csapdahelyzetbe került. Ha a Prohászka-emlékmű tervéből valóság lesz, akkor borítékolható a botrány. Visszakozni sem könnyű… A Fidesznek most úgy kellene kezelni a Prohászka-ügyet, hogy továbbra is kielégítse tábora szélsőjobboldali vonzalmakat tápláló részét, másfelől elkerülje az újabb közfelháborodást. Tudjuk jól: ez a mutatvány nem szokott sikerülni.”

A Magyar Hírlapban (Egy keresztény gondolkodású ember 8.o.) Párdányi Miklós, a Szent Imre Gimnázium igazgatója nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy nyugdíjba vonul. Jobbágyi Zsófia interjúkészítő kiemeli: „Az igazgató dolgozott levéltárosként, vívott, lovagolt, kaszkadőr is volt, de az oktatás mindenekfelett végigkísérte az életét.” Párdányi Miklós elmondta: „Mindig képviseltem egyfajta életszemléletet, remélem, hatással voltam egy-két emberre. Vallomással tartozom: én egy modern, keresztény gondolkodásmódú ember vagyok, aki esküszik arra, ezekkel az elvekkel örök időkre békében lehet lenni a világ dolgaival és a létezéssel.”

A Magyar Hírlap (Kövér… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Kövér… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap Kövér László házelnök részt vett Körmenden, a Dunántúli Református Egyházkerület megalakulásának 400. évfordulóján. Elmondta: nagy szükség van az élő, erős közösségekre. Szerinte ahogy a családok egészséges közösségeiben az emberek megtanulnak együtt élni, szeretettel és tisztelettel tekinteni egymásra, egy egészséges nemzet életében ugyanolyan fontosak az egyházi közösségek is.

A Magyar Nemzet (A Jobbikot pereli… 2.o.) beszámolója szerint polgári pert indított jó hírnevének megsértése miatt a Hit Gyülekezete a Jobbik és a párt több országgyűlési képviselője ellen az elmúlt hetekben az iskolafenntartási kérdésben velük szemben folytatott „hecckampány” miatt. A Jobbik ugyanis több közleményben tiltakozott az iskolaátadások ellen az utóbbi időben.

Magyar Kurír