Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (1.o.) Él Emanuela Orlandi? címmel idézi Ali Agcát, aki 1981. május 13-án merényletet kísérelt meg II. János Pál pápa ellen. Az egykori török terrorista az olasz Corriere della Sera című lapban beszélt az 1983-ban eltűnt Emanuela Orlandinak, egy vatikáni alkalmazott lányának az elrablásáról is. Állítja: Emanuela nem halt meg, Törökországban él, „Csak azért rabolták el, hogy velem kicserélhessék és én szabadulhassak.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (8.o.) Keresztény paradicsom címmel ismerteti az Egyiptomi Népi Iszlám Szövetség nevű szalafista párt közleményét, amely szerint „A paradicsom keresztény zöldség, ezért mozlimoknak tilos azt megenni.” A szervezet szerint a paradicsomot kettévágva egy kereszthez hasonló formát látunk a belsejében. Ezzel a képpel a Facebook internetes szociális hálózaton figyelmeztette szavazóit a szövetség. Később módosították felhívásukat, és arra szólították fel az embereket, hogy ne vágják el az említett módon a paradicsomot, nehogy felfedjék a keresztet, de enni azért szabad belőle.

Szintén a Magyar Nemzet (4.o.) Folytatódhat a beiskolázás Nyíregyházán címmel számol be arról, hogy elutasította a Nyíregyházi Törvényszéken Pataki Éva tanácsa tegnap a Mohácsi Erzsébet vezette Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (EHGYA) indítványát. Ez arra irányult, hogy állítsák le a beiskolázást a görögkatolikus egyház nyíregyházi huszártelepi iskolájában.  Mohácsi Erzsébet szerint ott szegregált oktatás folyik, annak ellenére állítja ezt, hogy az oda járó 17 első osztályosnak a negyede nem roma. Az EHGYA elnöke közölte azt is, hogy a tegnapi határozatot megfellebbezik. A per, amely arra irányul, hogy az iskolát szegregáció miatt zárják be, október 4-én tanúmeghallgatásokkal folytatódik. Kocsis Fülöp, a Hajdúdorog-Nyíregyháza Görög Katolikus Egyházmegye püspöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a legjobb esetben is tájékozatlanságra vall Mohácsi Erzsébet azon állítása, hogy az iskolában folyó oktatás nem szolgálja a gyermekek érdekeit. Leszögezte: nem készül iskolabezárásra, az oktatást folytatni fogják. Czifra Károly, az egyház ügyvédje pedig emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltozás óta most először fordul elő, hogy „egy szervezet ráront az egyház által működtetett oktatási intézményre.”

A Népszabadság (7.o.) A görög katolikusok működtethetnek szegregált iskolát címmel számol be a fentiekről. Ez a lap is idézi Mohácsi Erzsébetet, aki nehezményezte, hogy a bíróság indoklásában egyetlen szó sem esett arról, hogy mi történik a gyerekekkel. Az orgánum megtudta azt is: a görög katolikusok perbe fogják a Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét is, aki teljes mellszélességgel kiáll a Huszár-telepi iskola újranyitásáért. Az orgánum emlékeztet rá, hogy Kocsis Fülöp püspök hét eleji sajtótájékoztatóján leszögezte: a görög katolikusok elszántak abban, hogy ne engedjék az iskolát bezárni. És „ebben megerősítik mindazok a politikai vezetők is, akik mind pozitív benyomással nyilatkoztak az iskolában tett látogatásukról és az ott folyó tevékenységről.” Az újság megjegyzi, hogy az egyik politikai vezető az oktatásért is felelős miniszter, Balog Zoltán.

A Magyar Hírlap (Rétvári Bence… 3.o.) idézi a KIM államtitkárát, a KDNP alelnökét, aki utalva arra, hogy a büntető törvénykönyv vitája során a Jobbik legfontosabb követelése a halálbüntetés újbóli bevezetése, kijelentette: „Hívő keresztény ember nem támogathatja a halálbüntetést anélkül, hogy ne mondana ellent az egyház tanításának.” Rétvári Bence emlékeztetett: XVI. Benedek pápa elismerte és támogatta az ENSZ-határozatot, amely a halálbüntetéssel szembeni moratórium kidolgozására szólította fel a tagországokat, ráadásul a katolikus egyház katekizmusa is hasonló szellemben foglal állást. Hozzátette: az önmagát „nemzeti-keresztény pártként” meghatározó Jobbik nyilatkozatai szakítást jelentenek a keresztény értékvilággal.

A Magyar Hírlap (Toronyfanfár… 12.o.) és a Magyar Nemzet (Múlt, jelen, jövő… 14.o.) is közlik, hogy Pécsett az idén ötödször rendezik meg az egyházzenei fesztivált. A vasárnap kezdődő egyhetes program a sokszínűség jegyében telik majd el, ahol a hagyományos egyházzenei előadásokat sok-sok meglepetés teszi érdekessé és újabb közönségrétegeknek is vonzóvá.

Magyar Kurír