Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) Vatikáni tanácsadó lett a Fox újságírója címmel adja hírül, hogy az amerikai konzervatív tévécsatorna, a Fox News munkatársa lesz a Vatikán első kommunikációs tanácsadója. A pozíciót a Szentszék titkos iratait kiszivárogtató, a közelmúltban történt Vatileaks-botrány után hozták létre. Greg Burke korábban a Times újságírója volt, majd a Fox római tudósítója. Tagja az Opus Dei katolikus mozgalomnak.

A Népszabadság (3.o.) Megpuccsolták a püspököt és a Magyar Hírlap (6.o.) Megbukott a „szegények püspöke” címekkel számolnak be arról, hogy felmentették tisztségéből Fernando Lugo paraguayi elnököt, miután az alkotmányos vádemelés szerint helytelenül kezelte a múlt heti, tizenhét áldozatot követelő, földfoglalással kapcsolatos összecsapást. A hónap közepén a rendőrök száz családot akartak kitelepíteni, akik önkényesen elfoglaltak egy farmot, ám a parasztok tüzet nyitottak: nyolc rendőr és kilenc földfoglaló halt meg tűzharcban. Lugo, aki korábban római katolikus püspökként elsősorban a nincstelen zsellérek, a kisparasztok embereként nyerte meg 2008-ban a választásokat, nem tudott segíteni a legszegényebbek problémáin, a földfoglalók pedig ebből a rétegből kerültek ki. 

A Népszava (12.o.) Egyház-állam: se veled, se nélküled címmel úgy véli: „Hiába jó a felszínen az Orbán-kormány kapcsolata az egyházakkal, a közelmúlt eseményei és nyilatkozatai számos töréspontot fedtek fel. A Trianon-emléknapon a három nagy keresztény felekezet közösen tagadta meg a kormány harangozásra buzdító ’parancsát’, bár a jobboldallal különleges viszonyban lévő reformátusok gyorsan visszakoztak. A katolikusok csendesebben, az evangélikusok keményebben tiltakoznak több kérdésben is, miközben a kormány az iskolák tömeges egyházi átvételét bírálja. Egy dologban mindhárom felekezet egyetért: az egykulcsos adó miatt kevesebb pénzre számíthatnak az egyszázalékos felajánlásokból.” A lap idézi Erdő Péter bíboros prímást, aki a múlt hónapban így reagált arra az állításra, hogy az Orbán-kormány első két éve alatt látszólag számos előnyhöz jutottak a nagy keresztény felekezetek: „Hiba lenne azt feltételezni, hogy nagyon szoros összefonódás alakult ki az állam és az egyház között, erről szó sincs.” Az orgánum azt is figyelemre méltónak tartja, hogy a magyar katolikus egyházfő az új Nemzeti Alaptantervbe bekerült kötelező hittanoktatás kapcsán azt mondta: „Mi nem kértük, hogy változzon meg a hitoktatás jogi helyzete az iskolákban… alapvetően az igényeknek megfelelő oktatási lehetőség megvolt.” A Népszava megjegyzi: „Bár közéleti kérdésekben Erdő Péter és más katolikus vezetők is meglehetősen ritkán tesznek nyilvános kijelentéseket, a bíboros szavai jól mutatják: az egyházak joggal tartanak a kormány túl szoros ölelésétől. Egyrészt ha a felekezeteknek nyújtott, túlzó gesztusokat a közvélemény negatívan éli meg, akkor ez visszaüthet a felekezetek társadalmi megítélésére is. Másrészt szinte biztos, hogy a kormány ezeknek meg is fogja kérni az árát.”

A Népszabadságban (5.o.) Czene Gábor Harangzúgás rendel! címmel megállapítja: „Trianon apropóján példátlan eset történt: a nagy keresztény egyházak vezetői nyílt konfrontációt vállaltak a fideszes kormányzattal. Az ügy még hetek múltán is hullámokat ver.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Idei összegek a büdzsében az egyházaknak címmel közli, hogy a nemzetgazdasági tárca által jegyzett költségvetési koncepció pontosan ugyanakkora állami hozzájárulást irányoz elő az egyházak részére, mint amennyit az idei költségvetésből kaptak.

A Népszabadság (2.o.) Várszegi: Szükség van prófétákra címmel számol be arról, hogy a hétvégén Bakonybélben Várszegi Asztrik püspök-pannonhalmi főapát szentelte fel a Borostyán-kút melletti felújított kápolnát, és szentbeszédében hangsúlyozta: mai világunkban is szükség van útmutatásra, prófétákra, olyanokra, akik Isten irgalmasságát közelebb hozzák. A kápolnát három éve tartó összefogással, adományokból újították fel a néhai Cseh Tamás énekes-dalszerző kezdeményezésére, a Szent Mauríciusz-monostorral és a helyi önkormányzattal.  

A Magyar Nemzet (2.o.) Vita a Prohászka-szobor miatt címmel számol be arról, hogy a főváros XIII. kerületének szocialista vezetése – hasonlóan az SZDSZ-hez és egyes civil szervezetekhez – tiltakozik az ellen, hogy Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspöknek szobra legyen Angyalföldön. Provokációnak tartják az elképzelést, mert szerintük Prohászka antiszemita volt, ráadásul semmi kötődése nincs a kerülethez. Harrach Tamás, az angyalföldi önkormányzat fideszes képviselője elmondta: „Nem tudok arról, hogy Prohászka Ottokár antiszemita lett volna, a legújabb kutatások nem ezt támasztják alá. Aki ismeri az életművét, a vele kapcsolatos kutatásokat, az tudja, hogy ez egy nyakatekert, féligazságokon alapuló, kétes állítás.” Harrach hangsúlyozta: a XIII. kerületben annak a Lukács Györgynek is van szobra, akinek az 1919-es szerepe közismert. Ha Lukácsnak írói minőségében lehet így emléket állítani, akkor Prohászka Ottokárnak mint teológusnak, hiteles keresztény vezetőnek ugyanúgy lehet. Bár a szoborállítás ügyében csak mai ülése után alakít ki közös álláspontot a helyi Fidesz-frakció, Harrach Tamás saját nevében magánszemélyként támogatandónak tartja az ügyet, és reméli, hogy a többség is mögé áll.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (1.,12.o.) Különleges összjáték címmel adja hírül, hogy Böjte Csaba, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjének neveltjei is elkísérik európai turnéjára a Krétakör társulatát. A Krízis-trilógia befejező darabjában tizenöt erdélyi fiatal kap lehetőséget a színpadon való kibontakozásra. A társulat vezetője, Schilling Árpád a lapnak elmondta: hármas kihívást jelent számukra a Papnő című előadás. Böjte Csaba atya szerint a Krétakört jó szándékú emberek alkotják, akik valóban hozzá akarnak tenni valamit a gyerekek életéhez.

Magyar Kurír