Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (39.o.) Szalay Károly Elszalasztott lehetőség címmel rettenetes fájdalomnak nevezi, hogy a hazai történelmi egyházak nemet mondtak a kormány kérésének, és nem kondultak meg a harangok a templomokban a trianoni békediktátum 92. évfordulóján. A cikkíró kifejti: „Noha ezek az egyházak mindig hatalmas hősöket adtak a hazának és Európának, sőt az emberiségnek. Hasonlóképpen korunkban is, a huszadik században a legnagyobb hősöket, mártírokat, de mai egyházaink nem nőttek föl saját óriásaikhoz. Mindszentyhez, Grőszhöz, Vezér Ferenchez, Apor Vilmoshoz, Márton Áronhoz és a többi mártír paphoz. A protestantizmus hőseit és mártírjait is szenteknek tartom, Papp Bélát, Gulyás Lajost éppúgy mint Ordass püspököt. Őrület, mennyi nagyszerű ember! Ami kéne, hogy kötelezze a mai egyházi vezetőket is. Baj lenne mindenképpen, ha kettészakadna a szent és mártírpéldaképek galériája hivatalosokra és gyalog hívők által szentnek tartottakra. De sajna. Uraim, nem vagyunk méltók, hogy hajlékunkba jöjjenek ezek a szent kortárs példaképek…”

A Magyar Nemzet (Szülői beleegyezés… 4.o) közli, hogy Pánczél Károly fideszes politikus kedden módosító javaslatot nyújtott be a köznevelési törvényhez, amelyben azt rögzítené, hogy akkor köthető köznevelési szerződés vallási, világnézeti szempontból elkötelezett intézmény fenntartójával, ha azt az oda beíratott tanulók szüleinek – illetve a nagykorú diákoknak – több mint fele támogatja. Pánczél indoklásában azt írta, hogy a módosító javaslat a többségi elvet érvényesíti a köznevelési feladatellátásra vonatkozó szerződés megkötésének feltételéül. Előterjesztése nem változtatna azon, hogy nem sújthatja aránytalan teher, vagyis pluszköltség azokat, akik nem akarják egyházi iskolába járatni a gyermeküket.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Európai forrásból… 4.o.) beszámolója szerint tegnap Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke közölte: közel egymilliárd forintnyi európai uniós forrásból kívánja felújítani a debreceni református nagytemplomot a Tiszántúli Református Egyházkerület. A főként homlokzati felújításból álló munkálatok a tervek szerint tavasszal kezdődnek el.

A Népszava (3.o.) Védik az antiszemita eszméket címmel számol be többek között arról, hogy a KDNP tegnap a Prohászka Ottokár emlékére tervezett szobor körüli vitákra reagálva közölte: történelmi személyiség, akinek műve nem ítélhető meg az adott kor ismerete nélkül. Az 1927-ben elhunyt Prohászka sok esetben joggal vitatott megállapításai még a holokauszt borzalmai előtt születtek – írta a kisebbik kormánypárt. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke viszont Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelet, amelyben leszögezte: az egykori székesfehérvári püspök a Horthy-korszak „egyik fő ideológusaként, politikusként gyűlöletre uszított, antiszemita eszméket hirdetett, ő követelte leghangosabban a numerus clausust, antiszemitizmusa nem kérdés, hanem tény.”

A Magyar Demokrata (58–60.o.) Királyi közösség címmel mutatja be az érdi kertvárosban élő Király házaspárt, akik tizenhat gyermeket neveltek fel. A család életszemlélete „a szeretetre, a kölcsönös bizalomra és az elesettek támogatására épül, s ez különösen ritka közösséggé kovácsolta őket, az önzést hirdető világunkban.” Király Ignácz teológus-asztalos és felesége Zsike 38 évvel ezelőtt házasodtak össze. „Ignácz részéről azonban sok-sok álmatlan éjszaka előzte meg a döntést, hiszen az esztergomi papneveldében, és a budapesti Hittudományi Akadémián töltött időszakra cölibátust fogadott. Ám hamar rájött, hogy család és gyermek nélkül nem tudná elképzelni az életét, majd udvarolni kezdett az akkor húszéves Erzsikének. Amikor azonban 1973-ban megesküdtek, még egyikőjük sem sejtette, hogy tizenhat gyermekkel ajándékozza meg őket az élet.” A cikkből kiderül az is, hogy a család rendszeresen támogatja többek között Böjte Csaba ferences szerzetes erdélyi árváit.

Magyar Kurír