Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Német vita… 9.o.) beszámol arról, hogy csonkolásnak minősítette egy törvényszék Németországban a körülmetélést, ezért mostantól elméletileg tilos ezt a több kultúra által kötelezőnek tartott apró műtétet elvégezni. Zsidó és mozlim csoportok hevesen tiltakoztak a kölni bíróság döntése ellen, attól tartva, hogy a végzés jogi precedenst teremt, azaz a többi bíróság is hasonlóképp lesz kénytelen határozni. A németek túlnyomó része egyetért a döntéssel. Dieter Graumann, a német zsidókat tömörítő Központi Tanács elnöke viszont leszögezte: a határozat drámai beavatkozás vallásos csoportok életébe, hiszen nekik a Teremtés könyve alapján kötelező körülmetélni a fiúkat. Ali Demir, az 5,5 millió németországi mozlimot képviselő szervezet vezetője azzal érvelt, hogy a műtét teljesen ártalmatlan, amelynek nagy szimbolikus jelentősége van számukra, ráadásul évezredes hagyománya is. A bíróság döntését arra alapozta, hogy a gyermekeknek joguk van testi épségükhöz, amely erősebb a szülők akaratánál. A polgári napilap megjegyzi: egyetlen német politikus sem akarja, hogy a most egy platformra került zsidó és mozlim közösségek kikiáltsák antiszemitának, illetve iszlámellenesnek.

A Népszabadság (Női… 3.o.) beszámolója szerint Mohamed Murszi új egyiptomi államfő – aki a Muzulmán Testvériség jelöltje volt – azt szeretné, ha két alelnöke közül az egyik nő, a másik pedig kopt keresztény vallású lenne.

A Népszava (1.,3.o.) Ismét válogat az egyházak között a Fidesz címmel úgy véli: továbbra sem tekinti egyenlőnek az egyházakat a kormány: miután az egyházügyi törvény elfogadásával csaknem 300 felekezetet fosztottak meg jogállásától, a tervek szerint a közeljövőben a népszámlálási adatok alapján határoznák meg, hogy az elismert egyházak közül kik és mennyi oktatási és szociális intézményt tarthatnának fenn. A népszámlálási adatok ilyen célú felhasználása azonban nemcsak törvénytelen, hanem tudományos szempontból sem alkalmas annak eldöntésére, hogy mely egyházak támogatottabbak és melyek kevésbé. Az ötlet viszont népszerű lehet a szélsőjobboldali szavazók körében – írja a napilap.

A Népszava (A nap idézete 10.o.) és a Magyar Hírlap (Szent László… 2.o.) is idézik Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki Győrben, a lovagkirály, Szent László káptalandombi szobrának avatásán azt mondta: „Hitet teszünk amellett, hogy a mai körülmények között folytatjuk Szent István országépítő nagy művét, ahogy Szent László királyunk tette annak idején. Szent László éppúgy továbbépítette a magyar állam Szent István-i művét, mint az Anyaszentegyházat, hirdetve a kereszténységet és erősítve a magyarságot; a külső és belső támadásoktól zaklatott országban nyugalmat és rendet teremtett törvényeivel. Erős kézzel védelmezte, ami megtart, és erős kézzel verte le mindazt és mindazokat, akik a nemzet belső és külső ellenségei voltak… a mi küldetésünk, hogy a lovagkirály életművében felismerjük mindazokat az erényeket és értékeket, amelyek ma is előreviszik nemzetünk ügyét.”  

A Magyar Nemzet (Eltűnhet… 2.o.) értesülései szerint az indulatokra tekintettel a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Prohászka Ottokár Szobráért Alapítvány kuratóriuma ma dönt arról, hogy eláll-e az általa kezdeményezett szoborállítási javaslattól. Ismert, hogy a XIII. kerület szocialista vezetése – hasonlóan az SZDSZ-hez és civil szervezetekhez – tiltakozott az ellen, hogy az egykori székesfehérvári püspöknek szobra legyen Angyalföldön. Harrach Tamás, a kerületi Fidesz-frakció vezetője a lapnak elmondta: ha az alapítvány kuratóriuma visszavonja a szoborállítási javaslatát, aláírásgyűjtésbe kezdenek annak érdekében, hogy egyenlő mércét alkalmazva bontsák el Lukács György angyalföldi, Szent István parkban található szobrát. Ha ugyanis Prohászkának az antiszemitizmus vádja miatt nem lehet szobrot állítani, akkor az 1919-es vörösterrorban nyolc embert megölő Lukácsnak se lehessen szobra.

Magyar Kurír