Napi sajtószemle

A Hetekben (16.o.) Szobota Zoltán Akiktől a harang szól címmel úgy véli, „… időzített bomba ketyeg az iskolaátadások tekervényes ügymenetében, mivel a kormányban még nem tudatosult sem a lehetőséghez jutó egyházak önmérsékletének mértéke (vagy annak hiánya), sem pedig a politikai nagylelkűség költségvetési vonzata. A bomba a hét eleji Fidesz-KDNP-frajcióülés után robbant.” A cikkíró arra utal, hogy Balog Zoltán, az Emberi Erőforrás Minisztériumának vezetője és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közös javaslatot készít az arányosság érdekében, vagyis hogy egy egyház ne vállaljon jelentősen több intézményt annál, mint amennyi a tényleges támogatottsága az országban, ellenkező esetben ugyanis az adott felekezet hitéletben elfoglalt szerepe és a hitélet alapján nyújtott szolgáltatások mértéke elválik egymástól. A lap kormányzati forrása elismerte, hogy még mindig nem dőlt el, hogyan alakul az egyházak intézményi finanszírozása.

A Népszabadság (Nem lesz… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Mégsem lesz… 2.o.) is közli, hogy visszavonta a Prohászka Ottokár-szoborállításra tett javaslatát Kemény Győző, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Prohászka Ottokár Szobráért Alapítvány elnöke, aki a szervezet kuratóriumának ülése után személyesen közölte a döntést Tóth József angyalföldi polgármesterrel. Mint ismert, a XIII. kerület szocialista vezetése  hasonlóan az SZDSZ-hez és civil szervezetekhez  tiltakozott az ellen, hogy az egykori székesfehérvári püspöknek szobra legyen Angyalföldön. Provokációnak tartották az elképzelést, mert szerintük Prohászka antiszemita volt, ráadásul semmi kötődése nincs Angyalföldhöz. Harrach Tamás, a kerület Fidesz-frakciójának vezetője korábban közölte: ha az alapítvány kuratóriuma visszavonja a szoborállítási javaslatát, aláírásgyűjtésbe kezdenek annak érdekében, hogy egyenlő mércét alkalmazva bontsák le Lukács György angyalföldi, Szent István parkban lévő szobrát. Ha ugyanis Prohászkának az antiszemitizmus vádja miatt nem lehet szobrot állítani, akkor az 1919-es vörösterrorban nyolc embert meggyilkoló Lukácsnak se lehessen írói minőségében szobra.

A Népszabadság (4.o.) Magyarország európai listavezető - sajnos címmel emlékeztet rá, hogy az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) felmérése szerint az európai országok között Magyarországon a legerősebb az antiszemitizmus, a hazánkban megkérdezettek 63 százaléka adott a kérdésekre antiszemita jellegű, előítéletes választ. A lap szerint a Fidesz gesztusokat tesz a szélsőjobbnak, amelyet a világban jobb- és baloldali politikusok is úgy értelmeznek, hogy a legnagyobb kormánypárt az antiszemita politika bálványait - pl. Prohászka Ottokárt - akarja ismét piedesztálra emelni. „Ez a háborúban elpusztítottak - és nem csak a sok százezer zsidó – emlékének megcsúfolása, a zsidóellenes, faji törvények rehabilitása is” – írja a Népszabadság.

A Hetek (21-22.o.) Prohászka, az első hungarista címmel leszögezi: „Prohászka Ottokár, a néhai székesfehérvári püspök politikailag is képviselt modern antiszemitizmusa a két világháború közötti középosztályra, és a rendszerváltás utáni esztendőkben a jobboldali körökre is alapvető hatással volt. A hungarizmus legnagyobb hatású ideológusát napjainkban kormányzati támogatással emelnék piedesztálra…”

A Magyar Hírlap (Kimondták… 2.o.) beszámolója szerint az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház egyesülését kimondták Kolozsvárott, így megalakult a Magyar Unitárius Egyház zsinata. Tegnap kezdődött meg a két felekezet zsinatának együttes ülése, az egyesített testület láthat neki az egyház alaptörvénye megalkotásának. 

Magyar Kurír