Napi sajtószemle

A Hetek (9.o.) Rubio keresi az igaz hitet címmel mutatja be Marco Rubiót, a 41 éves republikánus floridai szenátort, akit Mitt Romney egyik lehetséges alelnökjelöltjének tartanak. Rubio bevándorló kubai szülők gyermekeként született. A lap kiemeli, hogy jó kapcsolatot ápol az evangéliumi közösségekkel, feleségével együtt négy évig tagja is volt egy gyülekezetnek, 2004-ben azonban visszatért a római katolikus valláshoz. Politikai nyilatkozataiban arra bátorítja az evangéliumi vezetőket, hogy továbbra is vegyenek részt a közéletben, ne hagyják magukat elriasztani a politikától. Álláspontja szerint nem lehet erős országot, erős gazdaságot építeni erős emberek nélkül. Az egyházi és hitközségeknek fontos szerepük van abban, hogy segítsék a családokat olyan gyermekeket nevelni, akikre majd felnőttként lehet számítani egy erős ország építésében.

Ugyancsak a Hetek (9.o.) 2020-ra Brazília fele evangéliumi keresztény lehet címmel emlékeztet rá: az utóbbi időben jelentősen megnövekedett az evangéliumi keresztények száma a latin-amerikai régióban. A világ legnagyobb katolikus országaként számon tartott Brazília múlt héten megjelent statisztikái szerint az evangéliumi hívők száma tíz év alatt 16 millióval növekedett, s jelenleg 43 milliónyian vannak, ami 22 százaléknak felel meg. A 192 milliós országban ugyanebben az időszakban a brazil katolikusok száma 74 százalékról 65 százalékra csökkent, ez 125 millió hívő. Negyven évvel ezelőtt még a lakosság 93 százaléka vallotta magát katolikusnak, és csupán 4 százalék tartozott evangéliumi gyülekezethez. Az elmúlt negyven évben ugyanakkor 1 százalékról 8 százalékra nőtt azok száma, akik nem vallásosként határozták meg magukat.

Szintén a Hetek (14.o.) A bizalom bázisai címmel ismerteti az Aktív fiatalok felmérésének eredményét, amelyből kiderül: az egyetemistáknak az egyházi felsőoktatásban tanuló része adja ma a Fidesz egyik fő hallgatói bázisát. Szabó Andrea szociológus, a kutatás vezetője elmondta: „Az egyházi felsőoktatás csak egy kicsiny szegmense a magyar felsőoktatási rendszernek, ezen belül is a legnagyobb szelet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely közel felét adja az egyházi intézmények hallgatói létszámának, és kétségtelenül rányomja a bélyegét az egész szféra gondolkodásmódjára.” A hazai egyetemistákra egyébként is jellemző a jobboldali beállítottság (7 fokozatú skálán 4,4 az átlagérték, az egyháziaknál 4,9.) A Fidesz támogatottsága 30-40 százalék a körükben, a Jobbiké 20-30 százalék, az LMP súlya jelentéktelen. (A világi egyetemeknél Fidesz, LMP, Jobbik a sorrend.) Az MSZP-ről nem közöl adatokat a lap. Az egyházi hallgatók 38 százaléka szerint bizonyos körülmények között jobb a diktatúra, ez 5 százalékkal magasabb az átlagosnál. A demokráciapártiak aránya a teljes mintáéval (38 százalék) megegyező, és sokkal kisebb (24 százalék) a rendszerszkeptikusok aránya, tehát azoké, akiknek mindegy, hogy mi van. Szabó Andrea így összegzi a kutatás lényegét: „Egy értékrendjében szilárdan konzervatív, politikai nézeteit merészen felvállaló, a demokratikus kereteket tudatosan kihasználó ifjúsági csoportról van szó, mely sok szempontból kirí a hazai hallgató körből.”

Magyar Kurír