Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (3.o.) Ingatlanok az egyházaknak címmel számol be a parlament tegnapi üléséről, kiemelve, hogy a képviselők módosították az állami vagyonról szóló törvényt, s így tizenhárom állami tulajdonban lévő ingatlan kerül át ingyenesen egyházi, illetve társadalmi szervezetekhez. Ingatlanhoz jut többek között a zirci apátság, az óbudai és az angyalföldi evangélikus egyházközség.

A Népszabadság (5.o.) Harrach: Prohászka nem volt antiszemita címmel számol be arról, hogy tegnap a parlamentben napirend előtt a KDNP frakcióvezetője felszólalásában azt mondta: „Nem szeretnék a Nyirő- vagy Horthy-vitába bekapcsolódni, de Prohászkát mindenképpen meg kell védeni. Ő az, aki a XX. század első felének jelentős gondolkodója volt, egy talpig becsületes ember, akinek személyisége, tevékenysége legfontosabb elemeként kimondhatjuk, hogy a szegények, a rászorulók, általában a bajba jutottak felé fordult.” Harrach Péter leszögezte: a rasszizmus elleni legbiztosabb védelmet a kereszténység jelenti, és a Prohászkával kapcsolatos megalapozatlan rasszizmusvád a vádaskodók hitelét rontja. A lap megkereste Harrach Pétert, és felolvasott neki Prohászka Ottokár írásaiból, többek között: „Hazánkban a magyarság egy magyarul beszélő, de sajátos faji tulajdonságait szigorúan őrző és egy zárt faji közösségben tömörülő zsidósággal áll szemben. Fel kell tenni a kérdést: miénk ez az ország, vagy az övék?... Ezt a felfogást senki nem nevezheti antiszemitizmusnak és reakciósnak, hanem csak kereszténységnek és hungarizmusnak…” Az orgánum azt is megkérdezte a frakcióvezetőtől, tudja-e, hogy a numerus clausus végrehajtási utasítását Prohászka találta ki, ezért vonatkozott a kvótaszám a zsidóságra, és lett vallási közösségből nemzetiség. A KDNP frakcióvezetője így válaszolt: „Prohászka Ottokár maga azt mondta volna, nem antiszemita. Azok a szövegek, amelyeket idézni szoktak tőle, ma vállalhatatlanok. Úgy értem, ha ezek ma hangzanának el, vállalhatatlanok lennének. De ezeket az ő idejéből, a történelmi háttérből nem lehet kiemelni. Sem a szövegkörnyezetből.”  Harrach Péter arra a közbevetésre, hogy az egykori püspök egyik könyvének borítóján egy olyan kereszt látható, melyet később a nácik használtak, azt mondta: „Nem szabad a történelmi szituációtól függetlenül kezelni a kérdést, ebből is látszik.” A lap arra is kitért, hogy Prohászka szóhasználatában a Tanácsköztársaság, illetve a pénzvilág szereplői voltak ilyen néven, zsidónak megnevezve, „Ön szerint Prohászka nem volt antiszemita?” Harrach Péter válasza: „Nem volt antiszemita, mert hitelesen keresztény volt. A hitelesen keresztény pedig egyértelműen védelmet ad mindenféle faji és egyéb megkülönböztetéssel szemben. Ez nagyon furcsán hangzik az említett szövegek ismeretében, de egész egyénisége, az üldözöttek és segítségre szorulók felé fordulása lehetetlenné tette volna azt, hogy ha ő él a holokauszt idején, akkor bármilyen formában is az üldözött zsidóság ellen fordult volna… Nemcsak keresztény volt, az írásai alapján kirajzolódik a személyisége. Még egyszer mondom, azok a mondatok, melyeket ön is idézett, vállalhatatlanok. De nem ma hangzottak el. Az viszont nem vállalhatatlan, hogy védjem őt egy méltatlan támadással szemben. És védeni is fogom.” Nyilatkozik a lapnak az MSZP-s Lukács Zoltán is, aki elismeri, hogy az 1800-as évek végén Prohászka Ottokár elvitathatatlanul követte XIII. Leo pápa tanításait, és a legszegényebbek segítése és a szociális érzékenység is jellemezte. „Csakhogy ez erőteljes liberalizmusellenességgel és antiszemitizmussal párosult nála, 1918-tól minden közéleti felszólalásában zsidótörvényeket követelt. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az általa hirdetett antiszemita szövegek, a művei később, halála után, a vészkorszak idején a nácik, a fasiszták számára hivatkozási alapul szolgáltak. Ha van is igazság abban, amit Harrach Péter mondott napirend előtt, a felszólalása álságos volt. Azért is, mert Korózs Lajos képviselőtársam szerencsétlen, Mengelével kapcsolatos elszólására túlzottan reagált a Fidesz és a KDNP, viszont Prohászka méltatása megengedett számukra.”

A Magyar Nemzet (1.o.) Aggódó rabbik címmel idézi Pinchas Goldschmidtet, az Európai Rabbik Konferenciája (CER) elnökét, aki Berlinben kijelentette: „A holokauszt óta a legsúlyosabb támadás a zsidók ellen a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélését tiltó németországi bírósági ítélet..” Hozzátette: a kölni tartományi bíróság döntése a vallási kisebbségek elleni támadások sorába illeszkedik a svájci minaretépítési tilalom, a franciaországi burkaviselési tilalom és az állatok rituális vágásának hollandiai tilalma mellé.

Magyar Kurír