Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (3.o.) Lőcsei Gabriella Iskolateremtők címmel mutatja be többek között Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébánost, aki a kilencvenes évek elején hittantanárként volt kénytelen szembesülni azzal, hogy az általános iskola befejezése után a legtöbb jófejű és igyekvő fiatalnak nem adatik meg a továbbtanulás lehetősége. Ezért Erdély legkeletibb pontján – a debreceni keresztény egyesület segítségével – olyan egyházi iskolát alapított, amely ma már az óvodáskorúaktól a középiskolásokig minden korosztályt tárt karokkal vár, a moldvai csángók fiait, lányait is. Berszán Lajos atya vallja: a tudás szabaddá tesz. Az általa elgondolt és megvalósított tanodával a környék lakóinak a szabadságvágyát kívánja szolgálni. Több, innen kikerült fiatal tér vissza, friss diplomájával a kezében a „pap bácsi” folyamatosan bővülő iskolájába. ”Így veszi át az európai szintű tudással, keresztény erkölcsiséggel felvértezett új értelmiség e magára hagyott nép szellemi patrónusának a szerepét” – írja Lőcsei Gabriella. A cikkíró arra is kitér, hogy a Berszán Lajos által életre hívott iskola Szent Erzsébet nevét viseli, „ám az iskolaalapító nemcsak Szent Erzsébetet, a keresztény könyörület e maradandó példaképét idézi gyakorta, hanem az őt pappá szentelő püspököt, Márton Áront is. A tanúságtevő főpapot, aki a legnehezebb időkben is megőrizte hűségét egyházához és népéhez. Nincs hát mit csodálkozni azon, hogy a Berszán Lajos által hangyaszorgalommal építgetett iskolában a könyörület és a hűség pedagógiai vezérelvként működik.”

A Magyar Nemzetben (5.o.) Kő András Pálos fogadalom a diktatúra éveiben címmel mutatja be a Gellért-hegyi Sziklatemplom egyik pálos szerzetesét, a hetvenéves Aczél László Zsongort, aki azon kevesek egyike, akik az ötvenes években csak titokban tehettek fogadalmat. A cikkből kiderül, hogy a pálos atya szüleinek az ellenkezése dacára lett szerzetes majd felszentelt pap, párttag édesapja kitagadással fenyegette, és még a szegedi Hittudományi Főiskolára is levelet írt, hogy zárják ki fiát a szemináriumból. Ám a rektori hivatal közölte vele, hogy a fiát nem lehet a hivatásától eltántorítani. Zsongor atya felidézte: „Édesapám utólag elmondta, hogy kirúgták miattam a pártból, ami azért volt jó, mert attól kezdve nem kellett tagdíjat fizetnie. Ugyanakkor a Jóisten humora volt, hogy az Állami Biztosítónál – ahol édesapám dolgozott – az igazgató áttette egy másik munkakörbe, s magasabb fizetést kapott.” Aczél László Zsongor ma is mindennap mond szentbeszédet a miséken, rendszeresen gyóntat, csütörtökönként imaórákat tart. „Fiatalos szívvel jegyeseket készít elő a házasságkötésre, illetve kereszteli meg szerelmük gyümölcsét”, mert mint mondja, „Isten a szerelmesek barátja.” A cikk szerint a hívők gyakran keresik fel Zsongor atyát, „Jönnek, mert nemcsak beszél az Úrról, hanem segít is nekik találkozni Isten szeretetével, amitől megmelegszenek a lelkek, s felebaráti szeretetre békülnek a szívek.”

A Magyar Hírlapban (7.o.) Szentmihályi Szabó Péter Sarkosan fogalmazva címmel idéz a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció közleményéből, amelyet Niedermüller Péter alelnök jegyez: „A Demokratikus Koalíció felszólítja Harrach Pétert, hogy ne bújtassa a kereszténység mögé egy hitvány püspök gyalázatos nézeteit.” A cikkíró megjegyzi: a „hitvány püspök” Prohászka Ottokár. Szentmihályi Szabó Péter megállapítja: „A gyalázatos és gyalázkodó közlemény olyan, mint a többi hasonló: gyűlölködik, provokál, és természetesen az a vége, hogy Harrach Péternek távoznia kell a közéletből. Van néhány millió katolikus, aki szerint az ilyen közlemény aláírójának illenék ezt megtennie sürgősen, de mint tudjuk, véleményszabadság van, ez csak Prohászka Ottokár híveire nem vonatkozik.”

Magyar Kurír