Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Kitiltott… 8.o.) beszámolója szerint az amerikai fiúcserkészek szövetsége úgy döntött, kitart hagyományos irányvonala mellett és továbbra sem vesz fel tagjai közé a homoszexualitásukat nyíltan vállaló fiúkat. A szövetség ugyanakkor nem folytat aktív vizsgálatot az alkalmazottjai és a tagjai szexuális irányultságával kapcsolatban.

A 168 Órában (5.o.) Mészáros Tamás Védik a védhetetlent címmel bírálja Harrach Pétert, a KDNP frakcióvezetőjét, amiért védelmébe vette Prohászka Ottokár egykori székesfehérvári püspököt az antiszemita vádakkal szemben. A cikkíró leszögezi: „Prohászka tanítása a maga idején és később is ugyanazt jelentette. A zsidóság diszkriminálását. Náci alapvetést. Ami éppen fordítva működik, mint azt Harrach Péter sajátos észjárása feltételezi: kizárja a hiteles kereszténységet. Ezt Európa kereszténydemokratái a háború óta tudják: úgy tűnik, egyedül magyar eszmetársaik képeznek kivételt, ők egyenesen a parlamentben állnak oda szerecsent mosdatni, annak ellenére, hogy istápoltjuk művei világosan rávallanak szerzőjükre.”

A Népszabadság (Az egyháznak adják… 2.o.) közli, hogy az LMP szerint a természetvédelmi területek kezelése alapvetően állami feladat, a párt ezért bírálja a Zirci Arborétum egyházi kézbe adásának kormányzati szándékát. Jávor Benedek parlamenti frakcióvezető tegnap kifogásolta: továbbra sem tudható, ki kezdeményezte, hogy a Zirci Arborétum a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságának kezeléséből a ciszterci apátsághoz kerüljön. Az LMP úgy tudja, a természetvédelemért felelős tárca szerint nincs jogi lehetőség az átadásra.

A Magyar Fórumban (A történelem… 12.o.) Korzenszky Richárd, a közelmúltban önállóvá vált tihanyi apátság perjele nyilatkozik, aki elmondta: „A függetlenné válás a külső szemlélő számára nem jelent változást. Nekünk, akik a közösségben élünk, nagyobb felelősséget jelent. Ma magunk határozzuk meg, hogy milyen munkát vállalunk, hogyan osztjuk fel magunk között a munkaterületeket, és miként alakítjuk közösségi életünket… A tihanyi elöljárót például eddig a pannonhalmi főapát nevezte ki. Most a tihanyi közösség választja. S a tihanyi közösség elöljárójának a feladata, hogy a választott tanács meghallgatása után meghatározza a közösség egyes tagjainak konkrét munkakörét. Ugyancsak a mi saját feladatunk, hogy a hozzánk csatlakozni óhajtó fiatalokat hogyan vezetjük be a szerzetesi életbe.” Szeptembertől a tihanyi apátság lesz a fenntartója a tihanyi általános iskolának. Richárd atya erről elmondta: „Semmi kifogásunk nem volt az előző iskolavezetéssel szemben. De ha valóban egyházi iskolát szeretnénk, olyan vezetőre van szükség, aki saját tapasztalatából tudja, milyennek kell lennie egy egyházi iskolának. Ezért az átvétel feltétele volt, hogy mi jelölünk ki új igazgatót, természetesen számítva az előző iskolavezetés tapasztalatára, segítségére… Ha a célkitűzéseinket meg kell fogalmazni, akkor ez a leglényegesebb: az ember, a teljes ember. Nem lehet az iskolának csak az a feladata, hogy ismereteket, információt, ún. ’hasznos és használható’ tudást adjon a tanulóknak. Ez is fontos. De még fontosabb, hogy teljes emberré tudjon válni, aki megtalálja a helyét az emberek között, és aki képes arra, hogy elhelyezze magát a világban. Világképre, világnézetre van szüksége az érett embernek, hogy értelmesen tudja leélni az életét.” A helyi kulturális élettel kapcsolatban a tihanyi perjel elmondta: „Értékeket kell közvetítenünk. Elsősorban magunknak kell biztos értékek szerint alakítani az életünket, és ezeket a megélt értékeket, amelyeket az evangéliumból, a kereszténységből merítünk, hitelesen kell megjelenítenünk és továbbadnunk.”

A Magyar Hírlap (12.o.) Ahol Liszt Ferenc muzsikált címmel mint felfedezett rejtett értéket mutatja be a Városliget szélén, a Közlekedési Múzeum épületével szemben lévő, Hild József tervei által felépített kápolnát, amelyet a fiatalon elhunyt Hermina főhercegnő emlékére szenteltek fel 1856-ban, és amely nemcsak hazánk egyik legelső neogótikus alkotása, hanem kultúrtörténeti emlék is: Liszt Ferenc gyakran játszott az orgonáján, a felszentelésekor is misét vezényelt.

A Heti Válasz (Séta… 42.o.) Vukán György zeneszerzőt mutatja be, aki elmondta: szombathelyi diákként tizennégy évesen zongoraverseny győztesként felvették a Zeneakadémiára, de Budapesten nem kapott kollégiumot, ezért minden hétvégén Szombathelyről járt fel a fővárosba tanulni Wehner Tibor tanszékvezetőhöz. A kommunista hatalom szemében gyanússá tette a családot, hogy anyai nagybátyja magas rangú pap volt, édesapja, Vukán Ferenc pedig Mindszenty József hercegprímás családjának orvosa. A bíboros már a budapesti amerikai követségen tartózkodott, amikor az egyik hajnalon a legnagyobb titokban egy idegen kopogtatott Vukánék ajtaján. Mindszenty József küldte Vukán Ferenchez, azzal a kéréssel, nézze meg, jól van-e rajongva szeretett idős édesanyja, aki Csehmindszent faluban élt.

Magyar Kurír