Napi sajtószemle

A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Érsek mellett tüntetnek Szlovákiában című, egész oldalas összeállításában írja: „A szlovákiai magyar katolikusok régi vágya teljesülhetett: ha egyelőre csak ideiglenes jelleggel is, a magyar ajkú Orosch Jánost nevezték ki érseknek Róbert Bezák helyére a nagyszombati egyházmegye élére. A felvidéki magyarok régóta várták ezt a gesztust a Vatikántól. Ám sokan közülük egyetértenek abban: nem ilyen áron akartak főpapot maguknak. A július elején leváltott Bezák ugyan nem beszélte folyékonyan a magyar nyelvet, a katolikus magyar közösség is szerette őt. Leváltását ők sem értik.” A Népszava a külföldi sajtóból olyan, a témával kapcsolatos cikkeket idéz, melyek többsége rosszallóan ír a Vatikánról, amiért leváltotta Bezákot. Egyedül a hnonline.sk-n nyilatkozó Ján Duda, a Szlovák Kánonjogi Társaság vezetője, Szepesség vikáriusa képvisel más véleményt, mint mondta: „Bezák leváltásának oka lehet az is, hogy egyes hírek szerint olyan személyeket szentelt lelkipásztorrá, akiket más főpapok nem tudtak elfogadni paptársuknak. Vannak bizonyos szabályok, amelyeket meg kell tartani a papszenteléskor, ám Bezák ügyet sem vetett ezekre.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Kormányzati párbeszéd az egyházakkal, a Magyar Nemzet (2.o.) Kormányzat egyeztetés címekkel számolnak be arról, hogy a napokban látogatást tett a katolikus, a református és az evangélikus egyházi vezetőknél, valamint a zsidó hitközségek képviselőinél Hölvényi György új egyházügyi államtitkár, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel. A csúcstárca közleménye szerint ezzel megkezdődött az az egyeztetéssorozat, amelyet az Emberi Erőforrás Minisztérium kezdeményezett a közösségi célok érdekében történő együttműködés javítására. A Magyar Hírlap értesülései szerint a felek egyetértettek abban, hogy az állam és az egyházak kapcsolatának hosszú távú alakításában elsődleges szempont a társadalmi összefogás és a közjó erősítése.

A Magyar Hírlapban (11.o.) Zsebők Csaba Integráló, megosztó címmel azt fejtegeti, hogy a magyar történelem bővelkedik integráló és patrióta személyiségekben, ezért sem érti, hogy „a számos erénnyel és hibával megáldott-megvert, s bizony felettébb megosztó Prohászka Ottokár helyett miért nem például Márton Áronnak szándékoznak szobrot emeltetni honi civilek. Igaz, Márton Áron püspököt életútja elsősorban Erdélyhez kötötte, de összmagyar szemlélete, nemzeti nagysága, műveltsége, embersége és az üldözöttek melletti kiállása egyértelműen tiszteletreméltóvá teszi.”

A Magyar Nemzetben (Bennünk a létra 23.o.) Jókai Anna Kossuth-díjas írónő nyilatkozik abból az alkalomból, hogy az idei könyvhétre jelent meg az Éhes élet című regénye. Elmondta: „Én amúgy magamat istentudónak és nem csupán istenhívőnek vallom. A zsigeremig tudom, hogy nem véletlenül születtünk. Nem gondolom, hogy Isten kaporszakállú öregúr, aki kikönyököl a megszakadó ég kárpitján és villámokat szór. A magam irodalmát spirituális realizmusnak nevezem, vagyis két lábbal állok a földön, de az okokat magasabb szinten kutatom. Valójában tehát az élő Istent keresem, és vallom, hogy senki sem véletlenül született, hogy van hivatása, és hogy mindenkinek hozzá kell tennie a világhoz a magáét… Ha pap nem is, de közvetítő ember vagyok, aki világosságot szeretne teremteni. Vannak tagadó írók, akik nem hisznek a lét magasabb értelmében. Ők írhatnak jót, de azzal kárt okoznak az emberiségnek. Az írók többsége kereső, mint a csodálatos Nyugat-nemzedék volt. A jövő írója a közvetítő, aki a saját tapasztalatából megtalálta a magasabb szférákat, azután megpróbálja emberi nyelvre fordítva létrehozni a megtanult igazságokat a földre úgy, hogy közben nem pusztul bele. Ahogy Weöres Sándor írta: ’Alattam a föld, fölöttem az ég, bennem a létra.’ Ezen a létrán kapaszkodom én is, és viszem magammal azokat, akik szeretnének követni.” Jókai Anna elmondta azt is: „Divat a mindent tagadás, de én hiszek abban, hogy az anyag a szellem eldurvult formája, hogy meg kell találni az Istencsillagot, és meg kell próbálni megemelni a világot.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Kilépőjegyes… 15.o.) közli, hogy a Bolyki Soul and Gospel kórus kéthetente szombatonként koncertet ad a Váci utcai Szent Mihály-templomban. Bolyki Balázs közel ötvenfős együttese teljesen amatőr, az egy éve alakult kórus bárkit szeretettel vár tagjai közé, aki szeret énekelni. A műfaj sajátosságait Bolyki Balázs tanítja a kóristáknak, akik így válnak profi előadókká, és ha tehetik, mezítláb énekelnek, ami a szabadság egyik jelképe is lehet. A lap megállapítja: a gospelkultúra Magyarországon még idegen, ahogy az a fajta imatípus is, amivel az afroamerikaiak Istenhez fohászkodnak. Ennek ellenére a koncertek hamar magukkal ragadják a hallgatóságot, amelynek nem kell előre jegyet váltani, elég a műsor végén annyit adni, amennyire tartották az előadást. A tömeg mindig hatalmas. A legközelebbi koncert ma este hat órakor lesz, előtte a szokások szerint utcai énekléssel csábítják a Váci utcáról az embereket a templomba. A koncerteken a kórus elénekli többek között Ray Charles, Aretha Franklin, R. Kelly, Elvis Presley, George Michael dalait.

Magyar Kurír