Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (Mindszenty József… 29-31.o.) Pánczél Hegedűs János történész nyilatkozik, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktori iskolájában kutatja Mindszenty József bíboros hercegprímás közjogi szerepét. Elmondta: „Mindszenty József a magyar közjog értelmében egyfajta ideiglenes, rendkívüli államfő volt, jogkörével azonban 1946 után ténylegesen nem élhetett, de korábban tett ilyen értelmű lépéseket, és hercegprímási jogairól soha nem mondott le.” A történész szerint „Hálásak lehetünk azért, hogy egy tragikus korban ez a főpap ilyen tántoríthatatlan jellemmel bírt… Az evangéliumi példázattal élve gyümölcséről kell megítélni a fát, márpedig Mindszenty fája a mai napig éltető gyümölcsöket hajt, míg ellenfelei sorra buknak el vele szemben. Soha nem szűnt meg élesen kritizálni a zsidók üldözését, a németek kitelepítését, az úgynevezett háborús bűnösök ellen indított, valójában az esetek többségében a korábbi politikai elit likvidálására irányuló koncepciós pereket, az elszakított országrészek magyarjainak jogfosztását és így tovább… Sokan mondják, hogy egy államférfi nem élheti túl saját korát. Mindszenty tragédiája éppen abban áll, hogy olyan korszakban élt, amikor azt cselekedte, amit tisztségéből fakadóan tennie kellett, és mivel ehhez másoknak nem lett volna bátorságuk, az úgynevezett ésszerűséggel takaróztak. A hercegprímás vezetésre született, sosem kereste a könnyebb utat, nem hajolt meg és nem tört meg. Szerepe és tettei túlélték korát, Mindszenty József máig irányt mutat nekünk.”

Ugyancsak a Magyar Demokratában (A megértés és a hűség városa… 19-21.o.) Németh Szilárd, az idén 300 éves Csepel fideszes polgármestere nyilatkozik, aki mintaként említette a kerület vallási vezetőinek együttműködését, a lelkészi kört. „Tagjai a római katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a görög katolikusok, a baptisták és a zsidók is. Kilenc egyházból áll – ebből kettő református, és három római katolikus. A lelkészi körnek mindenki csodájára jár, ilyen mély ökumenikus együttműködés nagyon ritka! Gyakran üléseznek, rendszeresen döntenek, és azt látom, hogy az emberek lelki békéje mellett az anyagi biztonságukra is sokat fordítanak, eredményes karitatív tevékenységet folytatnak. Összefogtak az egyházak, és példát mutatnak az embereknek. De mi is segítjük őket. Például minden egyes vallási ünnepen, megemlékezésen segítséget kapnak az önkormányzattól. Néhány nappal ezelőtt is volt egy közös megemlékezés a zsidó temetőben. Vagy hogy mást említsek, idén százötven éves a Kisboldogasszony-templom, és az évforduló kapcsán szeretnénk kezdeményezni az épület felújítását. Az egyházak fontos szerepet töltenek be a közéletben is: például a királyerdei református templom kertjében áll Wass Albert szobra, és a Jézus Szíve-templomnál áll a trianoni emlékmű. Amikor ugyanis állították, még olyanok voltak hatalmon, akik se Wass Albertnek, se a trianoni fájdalomnak nem adtak teret, az egyházak viszont örömmel álltak a hazaszeretet szolgálatába. A háromszáz éves évfordulóban is részt vesznek az egyházak, ugyanis mind a városkapukat, mind pedig az országzászlót felszentelik. Az egyházakon kívül pedig fontos megemlíteni, hogy az ünnepségen részt fognak venni a cserkészek is. Csepelen ugyanis két cserkészcsapat is van, az egyik a katolikusoknál, a másik a reformátusoknál.”

Magyar Kurír

(bd)