Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Szigorú büntetés vár az elkövetőkre című cikke szerint XVI. Benedek pápa elé kívánja vinni a szexuális visszaéléseket elkövetett főpapok ügyét Robert Zollitsch, a német katolikus püspöki konferencia elnöke, aki bocsánatot kért az áldozatoktól. A német pápa nyilván megkülönböztetett figyelemmel tekint a hazájában zajló történésekre – véli a cikkíró. Kiemeli: az elmúlt hetekben több ilyen eset sokkolta a német közvéleményt. „Először a jezsuita Canisius katolikus iskolából jelentettek szexuális visszaéléseket. Később a berlini katolikus iskola igazgatója sem zárta ki, hogy az egykori paptanárok által megrontott áldozatok száma három számjegyű lehet. De ugyancsak korábbi szexuális visszaélésekről érkezett hír egy hamburgi, egy bonni és egy fekete-erdei jezsuita gimnáziumból is. Az evangélikus egyházban is történtek ilyen esetek: az egyik parókián a helyi kántor egy 14 éves kislányon követett el erőszakot… A német püspököknek nincs kétségük afelől, hogy újabb esetekre derül majd fény.” Rónay emlékeztet: Robert Zollitschot korábban bírálták amiatt, hogy a püspöki konferencia ülése előtt nem nyilatkozott az ügyben. „Ráadásul a német katolikus egyház ezzel kapcsolatos kommunikációja is hagyott kívánnivalót maga után, mert elsősorban Walter Mixa augsburgi püspök nyilatkozott a kérdésben, aki nem kért bocsánatot az áldozatoktól, sőt úgy vélekedett, hogy ’a szexuális forradalomnak is szerepe van ezen visszaélésekben’.”

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Nemzet (Jakab Antal… 14.o.) beszámol arról, hogy a Római Magyar Akadémia dísztermében tegnap mutatta be az akadémia és a Pápai Magyar Intézet Varga Gabriella kilyénfalvi magyar írónő, Jakab Antal unokahúga és Vencser László egykori gyulafehérvári teológia tanár, linzi kanonok Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című kötetét. A római könyvbemutató része a tavaly március 13-án kezdődött centenáriumi rendezvénysorozatnak, amelyet a kötet két szerzője szervezett Székelyföld, Magyarország, Olaszország, Ausztria, Németország számos városában. A centenárium idén március 13-án, Kilyénfalván zárul a Jakab Antalról elnevezett téren, név- és emléktábla-avatással, illetve könyvbemutatóval.

A Magyar Hírlapban (14.o.) Miklós Péter Püspök és politika címmel különösnek tartja, hogy két évtizeddel a rendszerváltozás után Nyakó István, az MSZP szóvivője bocsánatkérésre szólította fel Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspököt, amiért egy hódmezővásárhelyi kampánygyűlésen azt mondta, hogy a Fidesz által képviselt politikai kultúra közel áll a keresztény értékekhez. A cikkíró fölteszi a kérdést: „A szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet, kivéve a lelkészeket? Érdekes lenne.” Miklós Péter emlékeztet: alkotmányunk hatvanadik paragrafusa kimondja: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.” A szerző rámutat: az MSZP politikusai gyakran a törvényesség, az alkotmányosság és a demokrácia védelmezőjeként jelennek meg. Miklós Péter reméli, hogy „ebben a szerepükben megengedik – az alkotmány szellemét szem előtt tartva – a katolikus püspököknek és minden keresztény hívőnek, hogy azt a politikai pártot válasszák és népszerűsítsék, amelyiket akarják.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (2.o.) Szükség van az egyházak értékmentésére címmel számol be egy tegnapi, a Keresztény Demokrata Fórum, a Barankovics István Alapítvány és a KDNP Protestáns Műhelye által szervezett kerekasztal-beszélgetésről. Szászfalvi László, a KDF elnöke kijelentette: a Kárpát-medencei magyarság jövőjét a keresztény értékrend alapjaira lehet csak építeni. László Tamás a KDNP képviseletében felhívta a figyelmet, hogy Magyarország tele van haraggal, kiengeszteletlenséggel, az emberek arra várnak, hogy végre megszólítsák őket. Ebben a munkában, a társadalom gyógyításában összefogásra van szükség a keresztény felekezetek és a hozzájuk kötődő közéleti személyiségek között. A szintén KDNP-s Medgyasszay László kijelentette: az államnak bátran kell vállalnia az egyházak kiemelt támogatását. Ez azt jelentené, hogy a kormányzat legalább a szükséges mértékben finanszírozza a felekezeti oktatást. A fórumon elhangzott, hogy míg az államnak valóban hasznos az egyházak által végzett szolgálat, mert annak nyomán „kevesebb rendőrre van szükség”, az egyháznak meg az érdeke, hogy bizonyos távolságot tartson az államtól. Ékes Ildikó, a Fidesz országgyűlési képviselője a családok megerősítésének, a férfi-és női szerepek közötti harmónia megőrzését emelte ki, amit csak a keresztény elvek mentén lehet megvalósítani.

Szintén a Magyar Hírlap (A zuglói atya… 15.o.) Pajor Andrást, a Herminamezői Szentlélek Plébánia vezetőjét mutatja be, kiemelve, hogy nyolc éve fáradhatatlanul gondozza közösségének lelki, kulturális életét. „András atyának a szülői házból hozott értékek jelentik az iránytűt korunk elüzletiesedett világának útvesztőiben. Közéleti kérdésekben tett rendszeres állásfoglalásaival nem érzi magát úttörőnek, minthogy Jézus sem tett másként a maga korában.” A plébános a lapnak elmondta: 1985-ben történt pappászentelése óta egész életét a kereszténység terjesztése tölti ki. „Jézus csak rövid időszakokat töltött a világtól elvonulva, küldetése szerint azonban mindig állást foglalt az adott társadalmi, szellemi, lelki kérdésekben. Kereszténynek lenni meggyőződésem szerint azt jelenti, hogy az ő szellemében formálunk véleményt a körülöttünk zajló folyamatokról, sőt ezekben határozottan állást is foglalunk. Mindez napjainkra különösen igaz, hiszen a globális pénzügyi hatalom a tömegmédia révén az átlagembert igyekszik manipulálhatóvá tenni, nem szereti a gondolkodó embert. Egy olyan fogyasztói, rabszolgatartó társadalomban élünk, amelyben az állampolgár adójából bevásárlóközpontokat építenek, s ő maga válik rabszolgává azáltal, hogy felelőtlen költekezésekbe bocsátkozik, sok esetben hitelből. Ez a fogyasztói szellem elveszi az ünnepeit, a családi életét, végül egész gondolkodását átformálja. Híveimet mindig azzal bátorítom, hogy éppen az ilyen nehéz időkben jelent kiegyensúlyozó szerepet az egyház igazi misztériumához való ragaszkodás, amely által az Úr velünk marad az idők végéig… Minden erőmmel azon dolgozom, hogy a környezetemben élő fiatalokat a családalapításra, hivatásuk megtalálására ösztönözzem. Az országban valószínűleg én esketem és erre én készítem fel a legtöbb jegyespárt a városligeti Jáki kápolna népszerűsége miatt, amely szintén hozzám tartozik.” András atya úgy látja: ma a hazai viszonyok közt az ifjúságnak nem könnyű eljutnia a nagy döntésig, többek közt azért sem, mert a fiataloknak hiányoznak a követhető közéleti példaképek. Négy éve, a 2006-os választások közeledtével egy konferencián a miniszterelnök-jelöltek kapcsán is erre hívta fel a hallgatóság figyelmét. Így fogalmazott: „Elhangozhatnak nagy kampányígéretek a családok támogatására, de engem jobban ösztönöz a hiteles életpélda. Miért bíznánk jobban egy olyan emberben, aki a harmadik házasságában nevel két gyermeket, árván hagyva másik kettőt, mint abban, aki első házasságában nevel ötöt, ráadásul keresztény szellemben, nemzeti értékrend szerint?”

Magyar Kurír