Napi sajtószemle

A másik három politikai napilappal ellentétben a Népszabadság (Kiss-Rigó… 5.o.) csak ma számol be arról, hogy Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök Szegedre, püspöki székhelyére személyes párbeszédre hívta meg Nyakó Istvánt, az MSZP szóvivőjét. Ismeretes, hogy a főpásztor február 12-én pénteken egy hódmezővásárhelyi kampánygyűlésen azt mondta, hogy Magyarországon csak egy politikai erő – a Fidesz-KDNP – képviseli a keresztény értékeket, és ha lenne hazánkban baloldali párt, az egyház azt is támogatni tudná. Ilyen baloldali párt azonban jelenleg nincsen. Emiatt Nyakó István, az MSZP szóvivője bocsánatkérésre szólította fel a püspököt. Kiss-Rigó László a lapnak elmondta: ismerik egymást Nyakó Istvánnal, és biztos abban, hogy a párbeszéd során tisztázni lehet majd a félreértéseket.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Pilhál György Nyakó evangéliuma című, gunyoros hangvételű írása szerint „Valószínűleg nincs egyedül Nyakó István a nézeteivel, ezt azonban vehetjük régi, masszív bolsevik beidegződésnek, amely szerint az egyház maradjon csak a kaptafánál, illetőleg az imazsámolynál, a politika a politikusok dolga, azon belül is elsősorban a szocialistáké… A karizmatikus… szóvivőt most nyilván meglepte, hogy a megyés főpap szeretettel meghívta a püspöki székházba, hogy… tájékozódhasson a Hódmezővásárhelyen a választásokkal kapcsolatban elhangzottakról, hiszen jó, ha ilyesmivel a jövőben is számol majd. Ismerve Nyakó István sajátos világnézetét, habitusát, kevés az esély, hogy értelmes párbeszédet folytasson a püspökkel. A szóvivő fütyül az egyházra, a maga útján viszi tovább pártjának súlyos keresztjét…”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (A Márai-esküvő… 14.o.) beszámol arról, hogy a magyar irodalom kiemelkedő alakjáról, Márai Sándorról emlékeztek meg a hét végén a Somogy megyei Segesd községben, amelynek római katolikus templomában az akkor Grosschmid Sándor nevet viselő író 1936. november 24-én kötött házasságot a zsidó származású, de átkeresztelkedett Matzner Ilonával, Lolával. A szertartás tényét a házasságlevél kézzel írott, de hiteles másolatának bemutatásával Borza Miklós segesdi plébános a lapnak megerősítette. A lap emlékeztet rá: Márai Sándor és Matzner Ilona polgári házasságkötése már 1923. április 17-én megtörtént, az egyházi szertartásra viszont csak azt követően kerülhetett sor, hogy Lola áttért a katolikus hitre. A település önkormányzata azt tervezi, hogy az idei Mária-napra, de legkésőbb az egyházi esküvő 75. évfordulójára kialakítanak egy, az íróról elnevezett emlékszobát.

Ugyanitt (15.o.) Varga Klára Összeillesztették a keresztet címmel számol be arról, hogy az Uránia Nemzeti Filmszínházban szombaton este bemutatták a 2009. júniusi nemzeti zarándoklatról készült dokumentumfilmet – Dárday István és Szalai Györgyi alkotását –, Nem sokaság, hanem lélek címmel. A cikkíró kiemeli, hogy Pálháza és Komlóska polgármestere felhívást intézett az ország településeihez, hogy csatlakozzanak a négy égtáj felől induló nemzeti zarándoklathoz, melynek célja, hogy a szeretet erejével tegyenek azért, hogy az ország elkerülje a nemzeti tragédiát. Varga Klára beszámolójából kiderül az is: a filmet több száz településen fogják vetíteni, és remélhetőleg két magyar tévéadó is sugározni fogja, emellett megjelenik DVD-n is. Márianosztrán a pálos kolostorban pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén – március 25-én – Mária-szobrot szentelnek fel, mely áldott állapotban ábrázolja Jézus anyját. Attól fogva kilenc hónapon át a világ összes pálos szerzetese mindennap imádkozik a „magyar magzat” megszületéséért.

Magyar Kurír